Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)
1918-04-27 / 101. szám
101-ik szám. SZftTMAR-NÉMETI, 1918. szombat, Április 27. ötvenedik évfolyam. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: B0 «vre 30K—f. F& , 15 K — 1 Negyedévre 7 K 501 Egy tóra 2 K S0 f. Hirdetési dijak eife* fizetendők. SZERKESZTŐSÉIT: ÉS KIADÓHIVATAL: Rákóczi-«. 24. Egyes szám ára 12 fillér Pályaudvarokon IS fillér. Telefon-számok : Szerkesztőség. £73 Kiadóhivatal414 Fel. szerkesztő lakása .... SL3 lekente ismét eistérken g király SerÉnyinek is feisjánlotta a minisz- íBreinolisÉset. - Szterényi kabinefalakitása meghiúsult. Budapest, ápr. 26. A király tegnap táviratilag hivatta Setényit, aki ma reggel Becsbe érkezett kihallgatáson jelent meg. A király felajánlotta neki a miniszterelnökséget. Serényi azonban elhárította és kijelentette, hogy Wekerlét ajánlja maga helyett, aki egyedül alkalmas a kompromisszum létrehozására. Szterényi ma utazik Becsbe, hasonlóképpen Windisch- grätz is. Szterényi misszióját meghiúsultnak kell tekinteni. Miután Szterényi be fog számolni a királynak kudarcáról, a király több politikust, elsősorban Wekerlét és Tiszát fogja meghallgatni. Tisza és Szterényi is egyedül Wekerlét tartják alkalmasnak a kompromisszum létrehozására. Az alkotmány-pártban hatvannégyen'a megegyezés mellett vannak és szintén a legszívesebben Wekerlét látnák a kormány élén. Wekerle újabb megbízatása esetében Vázsonyi, Tóth, Eszterházy és Földes kiválnak a kabinetből és helyüket kompromisszumos tagok foglalnák el. Windisch- grütz is Wekerle mellett van. Apponyi Az Est munkatársának kijelentette a következőket: Wekerle tegnap a megegyezés mellett ; foglalt állást, ő hivatott tehát annak kérész- j tülvitelére. Miután — úgymond — én aj kormány hivatalos határozatát gyarlóságé- j nál fogva nem vettem komolyan, semmiféle j megegyezéses politikához nincs közöm. Becs, ápr. 26. Serényi, aki a királynak különös kegyét élvezi és az udvari körökben meleg rokonszenvnek örvend, azért kapott meghívást a királyhoz, hogy a jelenlegi zavaros helyzetben megismertesse az uralkodóval felfogását a választójogi kibontakozás tekintetében. Hir szerint Serényi kihallgatásán azon álláspontra helyezkedett, melynek tegnap Wekerle adott kifejezést. Általában azt hiszik, hogy Wekerle ismét előtérbe került. Serényi is kihallgatásával Wekerle újabb rnegbizatásának útját egyengette. Kihallgatásáról visszatérve egy újságírónak kijelentette a következőket : Kihallgatáso- | mon a válságból való kibontakozás lehetőségéről ismertettem meg nézeteimet a királlyal. Eszerint mindenkinek keresnie kell a békés megegyezés útjait, hogy a választójog ügye mielőbb tető alá jusson és megkezdhessük végre az alkotó gazdasági munkát. Szterényi nem utazott Becsbe Budapest, ápr. 26. Szterényi miniszter ma este nem utazott Bécsbe,’ hanem csak legközelebb indul oda. Elfogadta az indemnitást j A képviselöház ülése — A Szamos fővárosi tudósitása. — Budapest, ápr. 26. A képviselőház ülését Szász Károly j elnök d. e. 11 órakor nyitja meg. Az indem- j nitás tárgyalását folytatják. Urmánczy Nándor a magyar katonák sérelmeit teszi szóvá. Elmondja, hogy mig j az aktiv tisztek az 1. osztályon utaznak a j vasutakon, a tartalékosok és népfölkelők nem kapnak kedvezményeket. (Felkiáltás: I A harctérre ellenben a tartalékosok mennek elsőnek!) Urmánczy szóvá teszi, hogy a legénységi zsold kevés. Az orvosok és állatorvosok rendkívül rossz előléptetési viszonyok között élnek. A rokkantak és nyugdíjasok nem képesek megélni dijaikból. Az élelmezés is rossz. A harcreri legénység, ha szóváteszi a rossz élelmezést, akkor a cseh tisztek bezárják őket. Az is absurdum, hogy a harctérről nem szabad levelet irni, hanem csak nyomtatott levelezőlapot. Felolvas egy ilyet, melyet egy magyar katona irt és igy címzett: „Tekintetes Meghalunk Éhen urnák.“ A katonák szabadságolásáról kiadott rendeleteket a magyar katonákkal szemben nem hajtják végre. Levelet olvas fel, melyben azt Írják a magyar katonák, hogy szabadság helyett Ukrajnában erdőirtásra használják őket. A legnagyobb sérelem az, hogy a magyar katonák cseh ezredekbe vannak beosztva, ahol rossz bánásmódban részesülnek és a cseh tisztek kényszerítik őket a német nyelv megtanulására. A hadvezetőség a magyar vitézséget a hadijelentésekben nemcsak az osztrák ezredek javára Írja, hanem a veszteségi lajstromban a hősi halált halt magyarokat osztrákoknak tüntetik fel, hogy evvel az osztrák veszteségi statisztikát javítsák. Határozati javaslatot nyújt be ezen sérelmek orvoslására. Ugrón Zoltán személyes kérdésben szól. Návay Lajos a közélelmezési kérdésekre hívja fel a kormány figyelmét. A rendeleteket helyesli, de végrehajtásukat kifogásolja. A rekvirálásoknak üldöző, büntető jellege van, mert a katonaság rekvirál és állandóan zaklatja a népet. Magyarország népe tiszteletet érdemel és nem szolgált rá arra, hogy a katonaság büntető jellegű, kíméletlen rekvirálásainak legyen kitéve. Áttér ezután az aktuális politikai kérdésekre, a válságra és annak megoldására. Kifejti, hogy ő mindig hive volt a demokratikus általános választójognak. Hibáztatja a két párt merevségét, mert lehetetlennek tartja, hogy ne sikerüljön a megegyezés, de se a többség, se a kisebbség ne zárkózzék el a megegyezés lehetőségétől. A helyzet elmérgesítését nem az általános választójogban látja, hanem a személyes politikában és ezen téren történnek azok a visszásságok, melyek a parlamentben lejátszódnak. Óhajtja a megyezést a választójogban. Szól az esetleges választásokról. Kérdi, hogy vájjon a mai állapotok alkalmasak-e arra, hogy a nemzetet választás elé állítsák és nem lehetne-e a választójogi kérdést oly nyugvó pontra hozni, mely a kölcsönös megérté alapján történne. A kiegyezés első feltétele az volna, hogy aki a megegyezéshez hozzányúl, teljes őszinteséggel tegye ezt. Négy elemi mellett a választójog általános volna, igy azonban csak azoknak általános, akik a hat elemit elvégezték. Ezeknek a száma pedig .Magyarországon csekély. Beszéde végén a megegyezés mellett foglal állást. A javaslatot alfogadja. Ezután az elnök a vitát berekesztette. Wekerle válaszol a rekvirálás dolgában elhangzottaki a. Elismeri, hogy a rekvirálás a polgári hatóságok joga és kötelessége és intézkedni fog, hogy a katonai segély igénybevétele elkerülhető legyen. Válaszol ITrmánczynak is és kijelenti, hogy helyesebb volna, ha Urmánczy határozati javaslatát oly időben nyújtaná be, mikor az uj kormány már meg van, mert a lemondott kormány nem garantálhatja a végrehajtást. Az elnök berekeszti a tanácskozást. A Ház az indemnitási javaslatot általánosságban elfogadja. Urmánczy határozati javaslatát szavazás alá bocsátják, mire nagy vihar tör ki. Csak a baloldal szavaz. A munkapárt nem áll fel. Óriási vihar és közbekiáltások mellett megszámlálják a szavazatokat. A javaslat mellett 39, ellene 141 szavazat hangzott el. így a javaslatot nem fogadják el. Ezután részleteiben is elfogadják az indemnitást. Következett Hámory László képviselő mentelmi ügyének tárgyalása. Szász Pál előadó ismerteti Hámory dolgát. Elmondja, hogy a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Fényes László kérdi, hogy miért intézték ilyen késedelmesen ezen ügyet? Tisza és Beöthy László kijelenti, hogy a késedelem oka a bizottság előadójának betegsége volt. A Ház felfüggeszti Hámory mentelmi jogát. Ezután Múzsa Gyula a gazdasági bizottság jelentését terjeszti a Ház elé. Ezzel az ülés véget ért. A nyugati harcokból A németek ujahb támadásba kezdtek. — Sikerük a Lys mellett. 10.039 fogoly Berlin, ápr 26. Abanocourt és a Lys között huszonnegyedikén reggel a németek megkezdték a támadást. Reggel a gyalogság rohamozott. A legelső állásokat az első nekirohanással hatalmunkba kerítettük. A támadás gyorsan túljutott az elfoglalt első vonalakon. Oldalba fogva az angolokat, gyalogságunk ellenállhatatlan erővel benyomult Villers Bre- toneuxba. Lapunk mai siáma 4 elcfal.
