Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)

1918-04-24 / 98. szám

98-ík szám.

ötvenedik évfolyam.

ELŐFIZETÉS

MELYBEN

ÉS

VIDÉKEN:

B0 <*re 30 K — f.

Vél „ Í5K-Í. Negyedévre 7 K 501 “ hóra 2K80f.

Hirdetési dijak •ifire fizetendők.

Egyes szám ára 12 fillér.

Pályaudvarokon 16 fillér.

SZERKESZTŐSÉG;

ÉS

KIADÓHIVATAL: Rákóczi-u. 24.

Telefon-szán Mk : Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal. . 414 Fel. szerkesztő lakása .... jSS

SZRTMAR-NÉMETl, 1918.

Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór.

SZERDA, ÁPRILIS 24

Czernin lemondásának okai

Burián kinevezése nem jelent irányváltozást. A képviselöház illése

— A Szamos fővárosi tudósítása.

Budapest, ápr. 23.

A parlament mai ülését Szász Károly elnök délelőtt háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. Meleg szavakkal méltatja a németeknek a nyugati fronton elért sikereit és javasolja, hogy a Ház küldjön üdvözlő táviratot a német parlamentnek. Elparentálja Láng Lajos báró és Szílvássi Márton képviselőket, majd a folyó ügyekről tesz jelentési.

Popovics pénzügyminiszter beterjeszti a két hónapra szóló költségvetési felhatalmazásra vonatkozó törvényjavaslatot.

Wekerle miniszterelnök a következő szavakkal jelenti a kormány lemondását:

Ezen kormány az általános választójog keresztülvitelére, annak a program innak megvalósítására vállalkozott, melyet a kormány bemutatkozása alkalmával a parlamentben ismertettem. Célja az volt, hogy ezen programmot a jelenlegi képviselőházzal vigye keresztül és amennyiben ez nem sikerülne, úgy a nemzetre apelláljon. Minthogy ezen alkotmányos eszközt nem nélkülözhetjük, és az utóbbi hetekben azon meggyőződésre jutottunk, hogy ezen eszköz nem áll feltétlenül rendelkezésünkre, a kormány beadta lemondását. A király lemondásunkat elfogadta és megbízott bennünket az ügyek tovább vitelével.

Mint lemondott kormány — úgymond — politikai kérdéseket nem kíván felvetni, csupán arra kéri a Házat, hogy a most beterjesztet jindemnitást sürgősen szavazza meg.

Polónyi Géza azt hangoztatja, hogy állandó kormányra van az országnak szüksége és egy éven belül már harmadik kormányváltozás történik és a negyedik kormány bejelentése küszöbön áll. Köztudomásúvá vált, hogy Szterényi kapott megbízatást a kabinetalakitásra. A király nála alkalmatlanabb politikustnem találhatott volna. A külügyminiszterválság is tele volt meglepetésekkel, mert a külügyminiszter kinevezése Wekerle tudta nélkül történt. Ha békét akarnak, ne ütközzenek folyton az alkotmányba. Indemnitást kér egy lemondott kormány, holott az alkotmányos elmélet szerint ez lehetetlen, azért, mert most már nem miniszterek, hanem csak ügyvezetők. A válság kimagasló mozzanata az, hogy a közvélemény előtt exponálva van a király személye. Szerinte az 1915. évi negyedik törvénycikket, mely kimondja, hogy háborúban választani nem lehet, hatályon kívül kell helyezni. A megegyezés hive, amely mellett kitart. A mai kormány tagjaiban is látja a megegyezés lehetőségét. A munkapárt tapsai közben kijelentette, hogy Tisza érvei a bizottságban olyan súlyosak voltak, hogy ma is kénytelen egynémely részük előtt meghajolni.

Károlyi Mihály felszólalva kifejti a következőket :

Leszögezhető tény, hogy a kormány azért mondott le, mert nem kapta meg a Ház feloszlatására a felhatalmazást, a kisebbségi kormány pedig csak ezzel existálhat. Reflektál Polónyinak az 1915. IV. törvénycikkre mondott szavaira. Kérdi, hogy ha a megegyezést Polónyi lehetségesnek tartja, hol van azon férfiú, aki személyiségével és tekintélyével áthidalhatná a szélsőséges ellentéteket. Egyébként Polónyi ne csodálkozzék azon, hogy vannak még politikusok, akik kitartanak elveik mellett. Kifejti, hogy az ellentétek olyan nagyok, hogy a megegyezés lehetetlen. Az egyetlen lehetőség kitartani a javaslat mellett és választani.

Szünet után Wekerle Polónyi szavaira válaszol röviden, majd Károlyi Mihály azon megjegyzésére adja meg a választ, mely szerint a lemondott koilnány azon látszatot keltette, mintha birtokában lett volna a házfeloszlatási felhatalmazás, ami miatt a Károlyi-párt őt támogatta. A kormány nevében nyomatékosan kijelenti, hogy a kormány a felhatalmazás birtokában volt és csupán a politikai viszonyok alakultak úgy, hogy kétségessé vált, hogy vájjon élhet- nek-e ezen joggal. Ezért mondottak le.

Az elnök jelenti, hogy Tisza István gróf a napirend előtt kért szólásra jogot. A Ház megadja.

Tisza kijelenti, hogy a kormány lemondása folytán nincs helye politikai vitának és ő kizárólag a külügyminiszter változással akar foglalkozni. Elismeri Czernin kiváló működését és kijelenti, hogy lényeges közérdek az, hogy a személyi változás semmiféle politikai változást nem jelenthet részünkről. Burián személyében teljes garanciát lát arra, hogy részünkről megmarad a háború defenzív jellege és Burián minden alkalmat meg fog ragadni a tisztességes és becsületes béke megkötésére. Rendületlenül ragaszkodni fog a fennálló szövetséghez, melyhez ismert külpolitikánk mellett ragaszkodni kell nemcsak a háború diadalmas befejezésére, hanem tovább is, mert külpolitikánk ezen szövetség sarkpontja.

Wekerle szólalt fel újra. Kiegészíti Tisza szavait és megállapítja, hogy a királyt trónra lépte óta azon törekvés vezérelte, hogy az általános békét megteremtse, és összes nyilatkozataiból megállapítható, hogy erre nézve egyetlen alhalmat sem mulasztott el. Ezen törekvés azonban mindig összhangban volt a német szövetséggel. Most kísérletek történtek oly irányban, hogy a király e törekvését a szövetségesek közötti egyetértés megbontására használják fel. E célra a király levelét használták fel, melyet valótlan színben tűntettek fel. Betekintés utján meggyőződést szerzett arról,

Lapunk mai száma 6 pftial.

hogy e levél nem tartalmaz semmit, ami a fennálló szövetség ellen a legkisebb sérelmet is jelentené, valamint arról, hogy a külügyminiszter által közzétett rektifikáció igaz. Czernin azért mondott le, mert nem tudta a király bizalmát oly mértékben biztosítani, mint azt szükségesnek tartotta. Lemondása nem jelent változást a külpolitikában, mert a szövetséghez a fejedelmeken kiviil a népek is, ragaszkodnak, elsősorban a magyar nép. (Óriási éljenzés és taps.)

Az elnök felolvastatja az interpellációs könyvet és megállapítja a holnapi ülés napirendjét.

Ezzel az ülés véget ért.

Politikai tiirek

Szterényi előtérben.

Budapest, ápr. 23.

A képviselöház mai ülése alatt a folyosón a Szterényi kormány megalakulásának reménye óráról-órára nagyőbodott. Végül határozott formában beszéltek a megalakulás sikeréről.

Hir szerint Bartóky földmivelésügyi, gróf Serényi Őfelsége személye körüli és Kelemen Béla belügyminiszter lesz.

Budapest, ápr. 23.

Szterényi megbízatását politikai körökben megerősitik.

Az Est a következőket irjá:

Mikor Szterényi vasárnap visszatért Becsből, először Wekerlével közölte megbízatását, aki már akkor értesülve volt a dolgokról, mert Bécsből közölték vele. Szterényi kijelentette, hogy elsőso'ban Tiszával, Andrássyval, Apponyival és Vázso- nyival akar tárgyalni. Tisza épp akkor érkezett a miniszterelnökségre Wekerléhez, aki előtt azután Szterényi hosszasan tanácskozott Tiszával. Tisza közölte végleges feltételeit és hogy.a hat elemiből semmi ka- pacitáció utján sem engedhet.'

Délután Andrássy palotájában találkoztak Szterényi, Andrássy és Apponyi. — Apponyi kijelentette, hogy minden megoldás kívánatosabb, mint a munkapárt visz- szatérése. Andrássy ingerült volt. Kijelentette, hogy jöjjön hát Tisza, majd elbánnak vele.

Hétfőn délután Szterényi Vázsonyival tárgyalt, aki kijelentette, hogy teljesen lehetetlennek tartja a vállalkozást. Megjegyezte azonban, hogy egyedül Szterényi lehet a kormányból az, aki kisérletezhetik, mert őt nem köti az ismeretes minisztertanácsi határozat, mert akkor nem volt Budapesten.

Szterényi tanácskozott még Tóth Jánossal és Bethlen Istvánnal.

Szterényi eddigi tárgyalásaiból azon impressiót merhette, hogy a megegyezés mégis lehetséges. Elsősorban a 48-as alkotmánypártból fog kormányt alakítani és tárgyalásait folytatni fogja.

Szterényi Az Est munkatársának kijelentette, hogy megbízatása az ellentétek ki-