Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)

1918-04-14 / 90. szám

i Ötvenedik évfolyam. 90-lk szám. ELŐFIZETÉS HELYBEN És VIDÉKEN: Egy évre 30 K — f. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. SZ^ESZTÖSÉG: .-1— K f ADÓ HIVATAL : Rákóczi-u. 24. Féi 15 K — f. Negyedévre 7 K 50 f. Egy hóra 2K80f. Hirdetési dijak elóre fizetendők. s»mps Telefon-számt k: Szerkesztőség. 373 Kiadóhivatal. . 41-1 Fel. szerkesztő lakása ö» „Hazafias aggodalommal eltelve nézünk a jövőbe*'. — ez a pár szó a karakterisztikonja annak a felhívásnak, amelyet a mátészalkai vá­lasztókerületnek mintegy 800 választója, jobbára honoráciorok és gazdák, úgyszól­ván a választóközönség szine-java intézett Szálkái Sándorhoz, a mátészalkai választó- kerület országgyűlési képviselőjéhez. Mióta a kormány választójogi javas­lata felszínre került, azóta az ország min­den részében felhangzik a tiltakozás a kor­mány veszélyes választójogi javaslata ellen. Vármegyék, városok, testületek, egye­sületek sorban szólalnak meg széles Ma­gyarországon és követelik, hogy az ország- gyűlés csak olyan választójogot fogadjon el, amely nem árt az országnak és nem veszé­lyes a magyarságra. A tiltakozások e hosszú sorozatához csatlakozott most a mátészalkai választóke­rület választópolgársága, amelynek úgy számban, mint értelmiségben tekintélyes ré­sze felhívást intézett a kerület képviselőjé­hez, Szálkái Sándorhoz felkérvén öt, hogy megválasztásakor tett ígéretéhez hí­ven a választójogban védje meg a magyar­ság érdekeit. Az érdekes felhívásnak, amely röviden kifejti a kerület értelmes választóinak aggá­lyait a radikális választójoggal szemben, szövege a következő: „A választójogi javaslat már bizott­sági tárgyalás alatt van és előreláthatólag mihamarabb az ország törvényhozó testületé elé kerül. Nem volt még javaslat, mely az or­szág létérdekeit annyira érintette volna, mint éppen ez a javaslat. A választójogi törvény mikénti meg­oldásától függ nemzetünk egész jövője, ez dönti el a nemzet jövő sorsát. — Egy vá­lasztójogi törvénynek tulságba menő ren­delkezései nem nekünk valók, az értelmet­lenebb tömegek túlsúlyra való jutása a nem­zet elmúlását fogja jelenteni, egy radikális választójog a politikai felfordulás veszélyes csiráját hordja magában, a magyarság és értelmiség túlsúlyát dönti meg s ez által a magyar haza sírját készül megásni. Már pedig Magyarországon csak a magyar legyen a vezető, ne dobjuk oda az országot a nemzetiségek és nemzetköziek prédájául. Hazafias aggodalommal eltelve nézünk a jövőbe, magyar hazánk magyar voltát féltve, intézzük kérelmünket Nagysá­godhoz és emeljük fel intő szavunkat párt­állásra való különbség nélkül és kérjük, lépjen Nagyságod a javaslat mérséklésének alapjára, befolyásával és szavazatával csakis olyan javaslatot támogasson, mely a ma­gyarság túlsúlyát biztosítja és a mely meg­óvja hazánkat a nemzetiségi veszedelemtől és a nemzetköziségtől. Kérelmünk teíjesitésér és intelmünk meghallgatását annál inkább reméljük és azt joggal el is várhatjuk, mert hiszen Nagy­ságod megválasztásakor a radikális válasz­tójog ellenségének vallotta magát és pro­gramújának főleg ezen pontja vitte diadalra zászlóját ellenfelével szemben.“ Meghamisították Károly király magánlevelét Clemenceau a kamara eíé terjeszti a Sevél aktáit. — Poincaré és Clemesieeata állása megrendült Bécs, ápr. 13. Egy hivatalos párisi jelentés közzéadja Károly .királynak 1917 év tavaszán sógora, Sixtus bottrboni herceghez intézett levelét. A király ebben azt irja, hogy miután a monarchia és Franciaország között nem fo­rognak fönn ellentétek, reméli, hogy a jö­vőben a háborús állapot a két hatalom kö­zött elkerülhető lesz. Kéri sógorát, hogy kö­zölje Poiucaréval, miszerint hajlandó szö­vetségeseinél minden befolyásával támogatni Franciaországnak Elszászra vonatkozó jo­gos igényét. Belgiumnak — úgymond — szuverenitást kell adni, hasonlóan Szerbiá­nak i;, amelynek utat kell adni a tengerhez gazdasági előnyökkel, ha lemond a monar­chia felbomlasztását célzó csoportokkal való összeköttetésről. Kéri végül sógorát, hogy tájékoztassa Franciaország és Anglia véle­ményéről, hogy a megfelelő előkészítés után a hivatalos tárgyalások megindul­hassanak. * Bécsi hivatalos közlés megállapítja, hogy a fenti levél hamisítva van. Őfelsége ugyanis csak magánlevelet intézett sógorá­hoz, amely nem tartalmazott megbízást a békeközvetitésre, Elszászra vonatkozólag pedig azt tartalmazta, hogy királyunk támo­gatta volna Franciaország igényét, ha az jogos lenne, de nem tartja jogosnak. Genf, ápr. 13. Franciaországban erős áramlat kelet­kezett, mely hevesen támadja a kormányt amiatt, hogy Károly király levelének meg­érkezése után nem ragadta meg a kedvező alkalmat a béketárgyalások megindítására és ezzel beigazolta, hogy nem kívánja a békét. A levél nyilvánosságra hozatalát go­romba indiszkréciónak tartják, amely min­denkorra lehetetlenné tette, hogy a levél alapján valaha is tárgyalásokat lehessen in­dítani. Poincaré és Clemenceau állása meg­ingott. Genf, ápr. 13. A Neue Züricher Nachrichten jelenti: Clemenceau francia miniszterelnök a Károly király hamisított levelére vonatkozó egész anyagot a kamara elé fogja terjeszteni. Genf, ápr. 13. A Havas-ügynökség tudatja, hogy Cle­menceau a külügyi bizottság legközelebbi ülésén részletes beható szóbeli felvilágosí­tásokkal egészíti ki eddigi leleplezéseit. Czernin kiiiiiypiúter lemond. Saldier dezavuélta Czernint a csehek előtt. Becs, ápr. 13. Czernin lemondása közvetlen küszö­bön áll. A külügyminiszternek április má- sodikán, amikor Clemenceau vádjaira vá­laszolt, nem volt tudomása királyunknak Sixtus herceghez intézett leveléről. A kül­ügyminisztériumban nyomatékosan megálla­pítják, hogy levelének Elszászra vonatkozó része meg van hamisítva. A pármai her­cegnő is irt levelet fiának, Sixtus hercegnek. Erre királyunk néhány családias üdvözlő szót irt. Czernin, aki tegnapelőtt kihallgatáson volt, visszajövet ezeket mondotta Haueser prelátusnak. az osztrák delegáció elnöké­nek : — Meg voltam győződve arról, hogy őfelsége dolgozószobáját már nem mint miniszter fogom elhagyni. Az uralkodó azonban rábeszélt, hogy maradjak és tér­jek vissza Bukarestbe, hogy a román bé­két tető alá juttassam. Bécs, április 13. A politikai körökben élénk feltűnést kelt, hogy Seidler miniszterelnök dezavuáita a csehek előtt Czernint. Stanek és Tusar cseh pártvezérek Seidlerrel való tanácsko­zásuk után kijelentették, hogy Seidler kö­zölte velük, hogy előzetesen nem volt tu­domása Czernin beszédének azon részéről, amely csehek ellen támadást tartalmazott és e támadásokkal nem értenek egyet. A csehek a prágai nagygyűlésen fognak ha­tározni a Czernin vádjaira adandó válaszról. As arm@nfieresi csata tovább tart A németek uiahb sikerei Hivatalos jelentések Berlin, ápr. 13. A nagyföhadiszáilás hivatalosan jelenti : Nyugati fcadszSntér: A Lys melletti csatatéren támadásaink a gépkocsikon és vasúton sebtében oda Lapunk mai sséms B ©Idái. i

Next

/
Thumbnails
Contents