Szamos, 1918. április (50. évfolyam, 80-103. szám)

1918-04-09 / 85. szám

Ötvenedik évfolyam. 85-ik szám. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon IS fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egy évre 30 K — f. Fél „ 15 K — í. Negyedévre 7 K 50 f. Égy’hóra 2K80f. Hirdetési dijak eiőre fizetendők. SZAMOS ______Politikai napilap. SZé: RKÉSZTüSéG: kÍADÓH^ÍKl: Rák^czl-u. 24. Telefon-számok: Szerkesztőség. 373 Kiadóhivatal. . 414 Fel. szerkesztő lakása .... 358 SZFíTMAR-NÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór, KEDD, ÁPRILIS 9 H város parlamentiéből Az áldozatkészség szobrát levették a napirendről. A 15 milliós kölcsön helyett Hét millió. Panaszok a Hegyvidéki kirendeltség ellen — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 8. Szatmár város törvényhatósági bizott­sága dr. Vajay Károly kir. tan. polgármes­ter elnöklete alatt ma tartotta április havi közgyűlését. A tárgysorozat első pontjaként Székely Endre tb. tanácsos ösmertette a polgármesteri jelentést, amely beszámolt a mezőgazdaság állapotá­ról és különösen kiemelte az esőhiány okozta károkat. Egyben szóvátette, hogy a vető­magvak vagy késedelmesen vagy egyáltalá­ban nem érkeznek meg. Legutóbb a szat­mári gazdák zab-vetőmagját a szatmári já­rásnál utalták ki s a kiosztásnál a 26 mm. hiányt a járás egészben a szatmári gazdák­tól votfla Te.' ’ Beszámolt a jelentés a város jégellá­tásáról, amint ezt a Szamos már ösmer­tette. Jelentést tett a polgármester arról, hogy dr. Papp Ottó tanácsossal megjelent Sátoraljaújhelyen a közélelmezési kormány- biztos által összehívott értekezleten. A kor­mánybiztos tudomásul vette a városban fo­ganatosított rekvirálás eredményét és a pol­gármester előterjesztésére mellőzte azt a szándékát, hogy — ami a vármegyei tör­vényhatóságra vonatkozólag megtörténik — a rekvirálási munkálatok ellenőrzésére tör­vényhatósági biztost nevezzen ki. Az ellátatlanoknak a jövő hét folya­mán eszközlendő összeírása után a város kérni fogja, hogy raktározott szalonna kész­letét és hizlalásban levő sertéseit is felhasz­nálhassa a közönség ellátására. A város 200 mm. savanyított káposz­tát szerzett, amelyből 100 mmázsát már a napokban forgalomba hoz. A villamosmü 20 waggon szenet ka­pott s a mai naptól kezdve teljes nappali áramot szolgáltat. A jelentéshez elsőnek dr. Keresztszeghy Lajos szólalt fel, aki szóvá tette, hogy amióta a vármegyei ingatlanok adás-vételek érvényessége a munkácsi hegyvidéki kirendeltség jóváha­gyásától függ, a kirendeltség az ingatlan- forgalmat megnehezíti, késlelteti. A szerző­déseket jóváhagyás előtt azzal a kérdéssel küldi vissza, hogy milyen vallásuak a fe­lek úgy, hogy működése tisztára a hazai zsidóság ellen irányúiénak látszik s ma, amikor az ingatlanok ára oly magas, lelan- kasztja az itteni ingatlanok iránti vételked­vet. A nem kívánatos elemek pedig, akikre a rendelet vonatkoznék, ott vesznek birto­kot, ahol nincs ellenőrzés. Egyben szóvá teszi, bogy a Ko ^sulii­kért előtt, bár ott már nincs katonai intéz­mény, még mindig poszt áll s zavarja a közönséget abban, hogy ott sétáljon. Dr. Vajay Károly kijelenti, hogy a hegyvidéki kirendeltség működésének hát­rányait maga is tapasztalja. | Ferencz Ágoston felvilágosítja az inter- I pellálót, hogy a posztok a német Lazaret- íek által a kioszkban hagyott értékes fii- j rösztő berendezéseket őrzik. A közgyűlés fölkérte a főispánt és a i polgármestert, hogy a hegyvidéki kirendelt­ség működésének szanálása ügyében illeté­kes helyen járjanak el, a polgármesteri je­lentést pedig tudomásul vette. tt kereskedők a közélelmeasésben Több bizottsági tag aláírásával egy indítvány érkezett be, amely azt javasolja, hogy a közgyűlés vegye tárgyalás alá a helybeli kereskedőknek azt a kérelmét, hogy a közélelmezés ellátásában a kereskedőket is kapcsolják be. A közgyűlés a kérelem értelmében a polgármester elnöklete alatt egy 14 tagú bizottságot küldött ki, hogy a jövő közgyűlésre tegyen e tárgyban javas­latot. Az áldozatkészség Szob­ig rának felállítása dolgában a múlt közgyűlés tudvalevőleg úgy határozott, hogy a Papp Aurél által ter­vezett szobrot felállítja. Az azóta megmin­tázott szobor tervezetet úgy a művészeti, mint az előkészítő szoborbizottság jóvá­hagyta, a polgármester értesítette a határo­zatról a házi ezredek parancsnokságait is, , amelyektől lelkes köszönő levelek jöttek, mikor az előkészítő bizottság ülésén olyan felszólalás hangzott el, hogy most már le kell venni a szobor ügyét a napirendről, mert a város ráfizethet. Ezért kellett azt ismét a mai közgyűlés elé vinni, ahol Bél- teky Lajos hosszabb beszédben indokolta azt az indítványát, hogy a inkább ügyét le kell venni a napirendről, hanem akciót, gyűjtést kell indítani a hadi özvegyek, ár­vák, rokkantak javára. Dr. Vajay Károly kéri, hogy ne tévesz- szék össze a szobor ügyét az özvegyek és árvák részére indítandó gyűjtéssel. Ez egy örökös emlék lenne, amely nem akadá­lyozná az özvegy és árva alap érdekében indítandó akciót. Dr. Keresztszeghy Lajos pártolja a szobor eszméjét, de kivitelét időelőttinek tartja, maradjon a kivitel háború utánra. Dr. Pirkler Ernő, bér. Kováts Miklós j és dr. Vajay Károly hozzászólása után a I közgyűlés a szobor felállítását háború j utánra halasztotta. ; A 15 millió koronás kölcsön ügyében a kiküldött bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy csak a feltétlenül és most vagy a közvetlen közel jövőben szük­séges összeget vegye fel, amit a főszám- vevő hét millió koronában kontemplált. A közgyűlésben már felhangzott az egyhangú állásfoglalás moraja, amikor dr. -Weisz Sándor szükségesnek látta, hogy a sajtóban és bizottságban már teljesen le­tárgyalt kérdést hosszabb beszédben vilá­gítsa meg azzal a konklúzióval, hogy a városnak az egész 15 milliót fel kell vennie. Ugyanezt javasolta Róth Lajos is, fiiig dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Tanódy Endre és dr. Vajay Károly cáfolták az eshetősé­gekre, háború utáni pénzügyi lehetőségekre alapított érveléseket. A polgármester utalt arra, hogy nem iehet vállalni a felelős­séget azért, hogy a közgyűlés 15 milliós kölcsönnel terhelje meg a várost, mikor az igy felveendő 7 millióból is marad 5 és fél millió korona a város pénztárában. Unger István szintén ellenzi, hogy a város 8—10 éves, előre nem látható kon­junktúrákra bazirozva vegyen fel ilyen ha­talmas kölcsönt. A kögyülés egyhangúlag úgy határo­zott, hogy csak hét millió koronát vesz fel. Több apróbb ügy letárgyalása után a közgyűlés végett ért. Ä Csernisi-Ciemesiceau ügy hullámai Budapest, ápr. 8. Czernin Ottokár gróf külügyminiszter ismert kijelentése óta, mely szerint a nyu­gati harcok megindulása előtt Clemenceau francia miniszterelnök puhatolózott Czer- ninnél a béke iránt, számos nyilatkozat je­lent meg a párisi kormány részéről. Legutóbb Clemenceau, továbbá a fran­cia minisztertanács és Painlevé volt francia miniszterelnök tettek közzé cáfolatokat. Clemenceau azt akarja bizonyítani, hogy amikor ö átvette a kormányt, akkor már megbeszélések folytak Armand gróf francia és Revertera gróf magyar-osztrák megbízott között. A monarchia egyébként számtalanszor kísérletezett a különbéke ér­dekében az ántánt kormányoknál és leg­utóbb is több ízben a monarchia keresett alkalmat a diszkussziókra. Painlevé csak a találkozásról tud, amely az ö miniszterelnöksége idejében Ar­mand és Revertera grófok között történt. Ezzel szemben bécsi hivatalos körök megállapítják, hogy Reverterát a francia kor­mány nevében egy semleges személyiség kérte föl arra, hogy Franciaország üzeneteit a monarchiához közvetítse. Armand gróf Painlevé és Ribot megbízásából jött Frei- burgba, ahol rokonát, Reverterát felkereste. A kezdeményezés tehát Franciaországé volt. Reverterának meg kellett volna állapítani, hogy a tárgyalásokon meg lehetne-e terem­teni az általános béke alapját. E tárgyalá­Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents