Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-20 / 68. szám
(1918 március 20., 68 szám.) SZAMOS 3. oldal Puicsi István Oláhgyürüs, Márton Ferenc Kálmánd, ( Biró Bertalan Szamoskeér, Túri János Nagynyires, Kondor Gábor, Ketyecz Priszkop és Vínrás László Nagyfentős, Jonucz György Szamosdob, Szabó Zoltán Nagykároly, Csekán Péter Avasujfalu, Vékony Károly Pálfalva, Bogdán György Líppó, Jakab József Kocsord, Balog Gáspár Csaholcz, Pátyodi István Lázári, Laczkó Miklós Nyírparasznya, Tasi Antal Sályi, Váradí Miklós Mátészalka. A hazaérkezett foglyok a 2. századba vannak beosztva. Akik közülök még nem estek át az előírt megfigyelésen, azok e célból 14—28 napra el lesznek különítve és ez idő alatt könnyebb kiképzési gyakorlatokban vesznek részt. A megfigyelés idejének letelte után minden orosz fogságból hazatért katona 3—4 heti szabadságot kap. Azok, akik már keresztülmentek a megfigyelésen, természetesen nyomban megkapják az őket megillető szabadságot. A hazatérők napja. A mai gyűjtés. A mai napot jótékony, érző szivü, meleg lelkű asszonyok a hazatérő magyarok napjául szánták. Messze földről jött haza a magyar baka, sokat nélkülözött, sokat szenvedett vérünk. 9 Színész Egyesület nem véleményezte Kovács Imre koncesszióját. A várossal akarják kijáratni az engedélyt. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 19. Budapestről telefonálja tudósitónk, hogy az Országos Színész Egyesületben ma bontották fel azokat a lezárt szavazatokat, amelyek Kovács Imrének, a szatmári színház újonnan megválasztott igazgatójának koncessziója dolgában beérkeztek. A szavazatok összeszámolásának eredménye az, hogy a Színész Egyesület tanácsa nem javasolja a vallás és közoktatás- ügyi miniszternek, hogy Kovács Imrének a színigazgatói engedélyt kiadja. Minthogy pedig az engedélyért folyamodó egyéni arravalóságának, körülményeinek a koncesszió kiadása szempontjából való mérlegelése, megítélése az Egyesület tanácsára tartozik, amelyet a minisztérium feltétlenül respektál, egészen bizonyos, hogy Kovács Imre nem kapja meg az engedélyt. kicsinyeljék azzal, hogy kijárásokra használják fel. A döntő szó a miniszteré, a javaslattétel joga a Szinész Egyesület tanácsát illeti meg, amelynek javaslatát a miniszter természetszerűleg respektálni szokta. Eltekintve attól, hogy reménytelennek látjuk a hatósági kijárás eredményét, de igazán nem tartjuk méltónak a városhoz, hogy még csak meg is kísérelje, hogy ebbe az ügybe beleavatkozzék és kijárónak álljon be Kovács Imre érdekében. Itt egy teendő vár e városra: meghirdetni a pályázatot, annak lejártáig jogerősen befejeződik a Kovács-féle koncesszió ügye és újból választani színigazgatót, még pedig a pályázók közül a leginkább arravalót. Válasszon most már a szinügyi bizottság a szinházbajáró közönség részére és az ő kedvére valót! LEGÚJABB A német birodalmi gyűlés elfogadta az orosz-finn békét Ezzel szemben igen nagy meglepetéssel értesülünk arról, hogy a szinügyi bizottság dr. Weisz Sándor indítványára javaslatot tett a tanácsnak az iránt, hogy küldjön fel deputációt a miniszterhez, hogy tárják fel előtte azokat a „következményeket“, amelyek Szatmári, Kovács Imre elvesztésével érik és kérjék, hogy adja ki az engedélyt. Úgy tudjuk, hogy a tanács mai ülésén nem határozott végleg ebben a kérdésben, mert a döntésről nincs még hivatalos Berlin, márc. 19. A birodalmi gyűlés ma délelőtt első olvasásban elfogadta az orosz és finn békét, úgyszintén elfogadta a 15 milliárdos hadihitelről szóló javaslatot. Messze Szibériából úttalan utakon, hol csillagok fénye mellett, hol csil- lagtalan éjszakákon hozta őket a szivük a Kárpátok felé. Fogadjuk őket szeretettel, tárt karokkal mi, akik itthon, szeretteink körében éltünk megszokott, drága otthonunkban, amig ők az orosz fogság keserves kenyerét ették, messze, vad földek rideg, kemény nyoszolyáján álmatlan éjszakákon vergődtek. Senki becsületes ember ne kerülje el az urnákat! Azoknak ad, akik érette szenvedtek! Dingha alezredes átirata. Dingha Sándor alezredes, a 12. honvéd gyalogezred pótzászlóaljának parancsnoka a hazatérő honvédek támogatása ügyében átiratot intézett dr. Vajay Károly kir. tan. polgármesterhez, amelyben a többek között a következőket írja: — Köztudomás szerint a vármegyék s városok nagyközönsége meleg szeretettel készül a hosszú időn át sokat szenvedett és rengeteg nélkülözésnek kitett foglyaink fogadtatására és különösen a házi ezredek kötelékébe tartozó foglyok ellátásának megkönnyítésére és javítására anyagi eszközökkel nagymértékben hozzájárulni igyekezzenek. A parancsnokságom alatt álló 12. honvéd pótzászlóalj hosszú idő óta a béke állomásokon kívül itt Egerben van elhelyezve és miután Heves vármegye és Eger város közönsége saját házi ezredei foglyainak méltó ellátásával vannak erősen igénybe véve, kérem Nagyságodat, szíveskedjék a vármegye közönségét megfelelő formában közadakozásra felhívni, hogy hazatérő hadifoglyaink helyzetét az ellátás javításával minél kellemesebbé és örömteljesebbé te- hessük. ' tudomása. Mi, akik végignéztük a szinigazgató- választásí kámpányt, teljesen tisztában vagyunk azokkal a „következményekkel“, amelyek Szatmári most már érhetik. Tisztában vagyunk azzal, hogy a város most kénytelen uj direktort választani minél sürgősebben, mert az illető már igy is nagyot késett a szervezkedésben. De ezzel szemben azt is tudjuk, hogy Kovács Imre sem szervezkedett eddig. Mert 2—3 vendég- szereplésre vonatkozó szerződés megkötése a legjobb akarattal sem nevezhető szervezkedésnek. Amikor a szinügyi bizottság és a közgyűlés egyhangúlag kiadta a színház bérletét Kovácsnak, akkor is tudtuk azt, hogy az uj direktor koncessziója legalább is kétséges. Ha pedig tudtuk, hogy kétséges, akkor számolnunk kellett azzal a lehetőséggel és annak a következményeivel is, hogy Kovács nem kap engedélyt. Ilyen körülmények között egyáltalában nem tartjuk indokoltnak, hogy akár a szinügyi bizottság, akár a tanács ma — kinek a költségén? — deputációt menesszen a miniszterhez, amely deputáció kijárja Kovács Imre részére az engedélyt. Valljuk csak be, hogy nekünk, Szatmár szinházbajáró közönségének semmiféle érdekünk nem fűződik Kovács Imre személyéhez. A szervezkedéstől ö is elkésett, más is, de ez annak a következménye, hogy a színházat olyan pályázónak adták, akinek bizonytalan volt az engedélye. Semmi értelme sincs annak, hogy annak a vidéki szinügyi bizottságnak a tekintélyét, amely amúgy is gyengén áll odafenni komolyság dolgában, még jobban IeEsküvő. Szoboszlay Vince földbirtokos tegnap délben esküdött örök hűséget Nyárády László nyug. miniszteri tanácsos Ilonka leányának. Tanuk voltak: Madarassy Sándor földbirtokos és dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester. Az esketési szertartást a menyasszonyi háznál Bélteky Lajos ref. lelkész végezte, az ezt követő családi ebéd után az ifjú pár a férj kispeleskei birtokára utazott. Thurner Albert gyásza. Súlyos bánat érte Thurner Albert, takarékpénztári igazgatót. Nővére : id. Andrásovfszky Dá- nielné szül. Thurner Karolina 73 éves korában, boldog házasságának 51-ik évében, rövid szenvedés után Kolozsvárt elhunyt. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyászolja. Térzene. A Vörös Kereszt Egylet mai gyűjtése alkalmából a cs. és kir. 5-ik gyalogezred zenekara ma délelőtt 11-től fél 1 óráig játszani fog a Pannónia előtt. Házasság. Bast ián on József tegnap kötött házasságot Ruscsák Juliskával, özv. Ruscsák Sándorné leányával. A kávéházi tejeskávé. Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter legközelebb rendeletet fog kibocsájtani, mely szerint a budapesti kávéházaktól és tejcsarnokoktól a részükre eddig kiutalt tej- mennyiséget március 15-től április 15-ig, tehát egy hónapig meg fogják vonni. Oka ezen korlátozásnak az. hogy a folyton érezhetőbbé váló takarmányhiány következtében a tejbehozatal mind kisebb és kisebb lesz, ugyannyira, hogy csak a betegek és csecsemők szükségletét fedezi. Szatmárra ez a rendelet még nem érkezett le, miután azonban a Közélelmezési Hivatal rendeletéinek érvénye általában az egész ország területére és nem kizárólag Budapestre érvényesek, bizonyosnák kell venni, hogy Szatmáron is rövid időn belül életbelép ez a tilalom. Számtalan megfigyelés igazolja, hogy Szatmáron a kávéházi kávét esaláddal
