Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-20 / 68. szám
Szaímar, i9t8. március 20 szerda MnOMftMMmeMtfiuM»#« mmhwwmimmmi ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f. j|j Negyedévre . 7 K 50 f. Fél évre ... 15 „ — f. (1! Egy hóra ...» 80 f. Egyes szám ára Í2 fillér. * Pályaudvarokon SS fillér. Kiadó és lapUilajdonos : a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZAMÁR-NÉMETI. SzOliSBies-e SzatmáraaN a IS millió koronás kölcsön? Irta: dr. Benedek József. Szatmár város 15 millió koronás köl- csönügyében a törvényhatósági közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ezen nagyfontosságu kérdés felett gondolkodjunk, hallgassunk meg szakembereket, lássuk hogyan fog a közvélemény kialakulni ebben a kérdésben, célirányos-e egyáltalában a kölcsön felvétele és ha igen, miíye- aek legyenek a kölcsön felvételének módozatai. A törvényhatósági közgyűlésen előadtam, hogy abban a formában, melyben a kérdés elébünk hozatott, véleményem szerint foglalkoznunk vele nem szabad és ajánlottam, hogy a tárgy felett azonnal térjünk napirendre. A főszámvevő ur a közgyűlés figyelmét felhivta a háború befejezte után szükséges összegek előteremtésére ; én azonban a pénzügyi műveletet teljes egészében nem tartottam és nem tartom a közönség szempontjából keresztülviendőnek a következő- okokból : A városnak a függő kölcsön konvertálásához felveendő kölcsönön felüli összegekre csakis a háború után lesz szüksége ; a háború befejezése után pedig legalább 3 évnek kell elmúlnia, hogy a kórház építéséhez és a félbe maradt vízvezeték és csatornázás épitéséhez hozzáfogjunk. Ennek belátásához nem okvetlenül szükséges, hogy valaki magát pénzügyi kapacitásnak tudja. Elég, ha arra gondol, hogy az építéshez szükséges anyag gyártása, annak forgalomba hozatala, a rettenes munkabéreknek a helyes, reális mederbe való visszaszorítása, a háború által felizgatott kedélyeknek és a társadalom egyes osztályaiban a háború alatt kelettkezett gazdasági fellendülésből a reális középutra való terelése jó pár esztendőt fog igénybe venni. A főszátnvevő ur javaslata szerint ezekre az összegekre pedig főképen a már jelzett építmények létesítése céljából van szükség. Sajnos a háború még tart, hogy mikor lesz vége, ezt senki ember fia ma nem tudhatja. Tegyük fel, amitől az ég óvjon, hogy még két évig fog eltartani, ebben az esetben a fent előadottak szerint öt év múlva lesz szükségünk a most felveendő kölcsönre. A főszámvevő ur ajánlja, hogy vegyünk a felveendő kölcsönösszegért 5 és fél százalékot kamatozó pénztárjegyeket, j melyeket 98-as árfolyamban ma beszerez- i hetünk és melyek 8 év múlva teljes össze- j gükben be fognak váltatni. Kombinációja i szerint a város két százalékot nyerhet az árfolyamon és megnyeri még a felveendő kölcsön és a pénztárjegy közötti kamat kü- i lömbséget. Nekem erre az a szerény meg- | jegyzésem, hogy a város közönsége ne- j kiink mint képviselőtestületnek nem adott I felhatalmazást arra, hogy ilyen börzeszerű | üzletekkel a város jövedelmét növeljük és ha mégis egyesek annyira exponálják magukat ezen tranzakció keresztülviteléért, és semmiféle kockázatot az üzletnél nem látnak, ám adjanak — ha képesek rá — olyan garanciát, mely szerint a várost károsodás ez ügyletből érni nem fogja. A tisztelt indítványozó főszámvevő, valamint Róth Lajos bizottsági tag ur csakis az előállható előnyöket ecsetelik nekünk és a lapok hasábjain a közönségnek, de vájjon nem keletkezhetnek ebből az ügyletből olyan károsodások, melyek ismeretében a város közönsége a kölfsönV fel venni nem hajlandó ? Ennek megvilágításaként elmondottam egyéni nézetemet, hogy szerintem mi polgárok akkor, amikor az állam támogatására hiteleket nyújtunk az államnak, ugyanakkor nolens-volens őt ki is használjuk, tőle nagyobb kamatot szedünk, mint amennyit más hitelezőtől a mostani viszonyok között élvezünk. Én igazságosnak azt tartanám, ha az állampolgár nem igényelne nagyobb kamatot az államhatalomtól, mint amennyit kap egy mindenesetre kisebb ga- rantiáju hitelezőtől például bármely pénzintézettől ; minthogy pedig lelkem egész hevével óhajtom, hogy az állam adóságainak megkönnyítése céljából az igazság követelményeinek megfelelően az igazságérzetet sértő magas kamatozó kölcsönt olcsóbb kamatozású kényszerkölcsönné változtassa át, minthogy ennek a nézetnek, ennek az érzésnek a hazafias közönség körében álfa- 1 lánossá kell és fog válni, a közvélemény — ertem alatta a hadikölcsönök kötve- I nyeinek birtokosait is — maga kívánni, sőt j követelni fogja, hogy az államadóságoknak hallatlan magas kamatát szállítsák le és illetve konvertálják a pénzviszonyoknak megfelelő kisebb kamatozó kölcsönökké. Az, aki figyelemmel kiséri a háborús pénzviszonyok alakulását, aki elolvassa országos pénzügyi kapacitásainknak e tárgy- j ban kifejtett nézeteit, az más világításban fogja látni és elképzelni a háborús és a háború után keletkező pénzügyi műveletek fejlődését. Már pedig hacsak erre az egyetlen eshetőségre gondolunk, a kölcsön felvétele irractionálissá válik, mert hiszen ht& pank m * f m.» 6 o '• . j akkor az öt esztendő alatt, amikor a most I felvett összeget tényleg beruházhatják, ka- i matkülönbözetben annyit fogunk ráfizetni, ; pl. évenkint másfél százalékot, hogy bizony ■ nem nyereséget fog kimutatni a számla, f hanem legalább egy millió korona^eszte- | séget csupán a kamatkülönbözetnél. I Egy bizonyos: hogy most, mikor a j pénznek nincsen vásárlási képessége, mindenki igyekszik az adósságoktól szabadulni, j A város, mint gazdasági alany, szintén he- ; lyesen cselekednék, ha tehetné, hogy a háborús konjunktúrákat kihasználva adósság- mentesen kezdené a háború utáni gazda- j sági berendezését, de ha ezt nem teheti, I rettenetes és helyrehozhatatlan hibának tar- í tanám, hogy most eddigi adósságait megháromszorozná. Értsék meg az indítványért : annyira lelkesedő urak, hogy a pénzügyi kibontakozás lehetőségeit senki ember fia ma nem ismerheti, ezek a kérdések attól függnek, meddig fog még tartani a háború, mennyire fogunk még jobban eladósodni és ennek mérvétől fog függni az államhatalomtól igénybe veendő eszközök mérve. Ezek a kérdések nehezen találhatók még ma fel, a gondolkodó agy még a háború tartama alatt csak dolgozik ezen a nehéz problémán, próbál a háború okozta gazdasági összeomlás sötétségében egy halvány fénysugarat keresni, hogy a kibonta- ' kozás lehetőségét megtalálja, de a háború végéig bizony azt senki ember kapacitáas avagy úgynevezett szakférfía megtalálni vagy csak elképzelni nem tudhatja. Igen, békében, mikor a jog és pénzügyi folytonosság feltételezhető lehet és kell úgy gondolkodnunk, mint Róth Lajos bizottsági tag ur; de most mikor még az ágyuk dörögnek, mikor még a világot megrendítő szerencsétlen viszonyok forgatagában vergődünk, hagyjuk a pénzpolitikát nyugodni. Szívesen látom, sőt szükségesnek tartom, hogy függő kölcsönünket olcsó jelzálog kölcsönné változtassuk át, de az évek múltán szükségessé váló pénz előteremtését bízzuk az akkori városi képviselőkre; azok tisztább látóképességgel fogják tudni megítélni, mikor kell a kölcsön és akkor fogják ják tartani. Politikai hírek Vássoítyi Bécstoe utazik. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, márc. 19. Vázsonyi ma délután Becsbe utazik és holnap a királynál kihallgatáson jelenik meg. Hirdetési dijak elére fizetendők. Fíyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZÍ-UTCH 24. sz Telefon számok: Szerkesztőség 373. Kiadó- hivatal 4í4. — Felelős szerkesztő lakása 358.
