Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-19 / 67. szám
2. olds.». SZAMOS (1918. március 19 , 67 szúw.) ántántnak legújabb erőszakosságára, melyet Hollandiával szemben elkövet. így az ántánt- tal az eszmecsere teljesen lehetetlen. Németország nem folytat keleten annexiós politikát. A határszéli államok egész sora kiválik Oroszországból, de ez saját akaratukból tör ténik. Kurland szoros kapcsolatot keres Németországgal. Litvánia szintén. Esztland és Livlandban német rendőrség lesz, mig a belsőrend helyre nem áll. Lengyelország végleges megalakulása és kormány.Irmájáról csakis azok dönthetnek, akik függetlenségét kikiáltották, Németország, a monarchia és Lengyelország. Ha a gyűlés elfogadja az orosz békét és a román béke is megköttetik, keleten teljesen helyreáll a béke. A világbéke azonban még nincsen meg. Az ántánt még a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatja a rettenetes háború befejezésére. Bízunk hadseregünkben, vezéreinkben és csapatainkban. Ezután Busche államtitkár magyarázza a bresztütovszki szerződőst Finnországgal — úgymond — különbőzét kellett kötni, mert elszakadt Oroszországtól. A választójogi bizottság ülése. — A Szamos fővárosi tudósitójától. — Budapest, márc. 18. Á választójogi bizottság mai ülésén gróf Tisza István nagybeszéde, valamint Vázsonyi replikája és Tisza újbóli, valamint Apponyi felszólalása után a választójogi javaslatot általánosságban, Szász Pál szavazata ellenében, elfogadták. Gróf Tisza István beszéde. Budapest, márc. 18. A választójogi bizottság mai ülését nagy érdeklődés előzte meg. Beöthy László elnök megnyitván az ülést átadja a szót Tisza Istvánnak, ki mindenekelőtt a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Elismeri, hogy a háború tanúságai ezen kérdést bizonyos fokig uj világításba helyezték. -Óva int azonban az egyoldalú megítéléstől, mert a háború igazolta, hogy nernze tiségcink egy része hü állampolgár maradt. A tótság derekas n harcolt, s hazai rutének is szemben a galíciai ruténekkel jó hazafiaknak bizonyultak. Az erdélyi román betörés szomorú tanulságokkal járt, amennyiben az ellenséges had<«ővel összeköttetésbe jutott románság megíelédkezett a hűségről. Radikálisan kell elbánnunk minden szállal, mely hazai tótságunkat a csehekkel össze kötni akarja. Az erdélyi magyarság helyzete sokkal jobban meg van támadva, mint a há ború előtt hittük. Most bátrabban kell fellép nünk, hogy a jobb jövendőt előkészítsük, amíg azonban ezt meg nem tettük, nem szabad olyan választójogot alkotnunk, mely az erdélyi magyarságot kiszolgáltatja a románoknak. Vázsonyinak a büntetőjogi reformokról elmondott szavait örömmel fogadja. Hozzájárul a miniszternek a magyar nemzeti hadseregre vonatkozó nyilatkozataihoz is. A tanítóképzés államosításának kérdésével kapcsolatban, melyet a miniszter felvetett, felhívja a ügyeimet a Revue du deux Mondes cikksorozatára, mely bizonyítja, hogy a Jules Ferry féle népoktatási reform francia náció- nális szempontból romboló hatással bir. Utal a katólikus egyháznak a magyar nevelés terén szerzett nagy érdemeire. A nemzetiségi alapon álló egyházi oktatás ellen kell célszerű eszközöket használnunk. A kerületek beosztásának alapelveire nézve teljesen egyetért a miniszterrel. Az általánosság elvi alapján áll a magyarság nemzeti kulturális érdekeinek megóvása. Egyetért Vázsonyival, hogy a törvény fejlődésképes. Szóló javaslatai is idővel teljes általánosságra vezetőének. Részletesen kimutatja az erdélyi választói kerületekről, hogy mekkora romántartalék fog rendelkezésre állam. Erdély veszélyeztetett vármegyéiben tizenhétezer magyar német analfabétával szemben százhetvenezer román analfabéta van. Ha ezeknek negyede vagy harmada *.sztó lesz, az összes erőviszonyok felborulnak. A jövő fejlődés nagymértékben fog kedvezni a magyarságnak, mert a magyar n /elv tudása a hat elemi sikeres elvégzésének elöfelté' ». A választójogi Javaslatot általánosságban elfogadták. így a nemzetiségek mindig nehezebben fog ják megszerezel esen kvalifikációt. A négy eleminél azonban & fejlődés a magyarság rovására fog bekövetkezni. Különösen Erdély ben van nagy jelentősége a hat elemines, még pedig a szászok szempontjából. A területi cenzusra a kisgazdák érdekében van szükség. Az analfabéták választójogát hajlandó meggondolás tárgyává tenni. A magyar írni olvasni tudásra vonatko* zőlag ugyanazon elvek vezetik, mint Bethlen Istvánt. Logikailag úgy oidaná meg a kérdést, hogy az általános kulturszinvonalat emelné oiy mértékben, meiy a nemzetiségekre jogfosztást nem jelent, de magában foglalja a magyarul írni olvasni tudást. Osztja Vázsonyi nézetét, hogy a háború által felvetett problémák megoldására egye sülni kell. Ezen egyesüléshez nem kell egy pártban ős egy kormányban tömörülni, A választójogi kérdést -íegkönyebb úgy elimicálni, ha a módosítások kérdésében megegyeznek. Ha ezen mód nem volna-megvalósítható, a bizottság é3 a Ház megteheti a maga módosításait. Akkor azután a kormány feladata cselekedni a fenyegető veszedelmekkel szemben. Kérdés, hogy négyszázezer választó nem- lehet-e ok arra, hogy veszedeimeink közt a védekező .pozíció intakságát feláldozzuk. A háborús választás kijátszása volna az alkotmánynak, mert a távollevőkre nem lehet appellálni, de olyan exponálása ez a korona személyének is, hogy szóló sohasem vállalná a felelősséget, hogy a koronának ilyen tanácsokat adjon. A munkapárt megtette az első lépést a közös munka felé és a kormánnyal haladhat karöltve a nemzeti érdekek szolgálata terén. Ha ezen igyekezete nem sikerülne, fel fogják venni a harcot vérző szívvel, de férfiasán és a történelem és a nemzet fog ítélni eljárásuk felett. A munkapárti tagok zajosan ovációnál ták Tiszát. Az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Vázsonyi reflektált Tiszának, aki újból felszólalt és kijelenti, hogy a választásra nem lat lehetőséget a mai viszo nyok közt. A választást csak formá'itásnak tartja és az igy Összeülő kópviselőfaázat nem tekintheti a magyar nemzet jogszerű képviseletének. Ezután Appooyi szólalt fel. A kultúrpolitika terén mrgigéri, hogy újabb kezdeményezésekről nemsokára közléseket tehet. A megígért jegkitarjesztést teljesíteni kell* mert ha nem tennénk, akkor a kormány nemcsak egyéni reputációját játszana el. Az elnök befejezettnek jelenti ki az általános vitát és elrendeli a szevezást. A l á’talánossápban Szász Pál szavazatával szemben egyhangúan elfogadták. Bethlen István visszavonta a külön bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát. Polónyi indít anyára egyhangúlag kimondották, hogy a büntető törvénykönyvnek > és az összeférhetetlenségi törvénynek a ma- i gyár Derozeti veszedelem szempontjából való i módosítását kívánatosnak tartják. Az elnök javaslatára a ’egközelebbi ülés husvét után lesz. A hazatérő hadifoglyok sorsa Megfigyelés -- kiképzés — viisgálát. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc 18. A hazaié ő hadifoglyokat sok száz család várja szivrepesve, anyák, hitvesek lesik a pillanatot, amikor ismét körükben üdvözölhetik rég nem Iá ott kedveseiket, de mindegyikben ét egy aggódó érzés, mely mindez- ideig nem nyert kielégítést, hogy vájjon milyen lesz idehaza katonai hatóságaink részéről a fogadás, tekintettel lesznek e a foglyok jogos óhajaira, nem maradnak e azok vissza rangban szerencsésebb fcajtársa’k megeít, megtapják-e a fogság tt-riama alatt elmaradt fizetést, zsoldot? Nincsen vége az ajkakra tóduló számtalan kérdésnek, nem lehet eleget válaszolni a kétkedőknek, nem könnyű meg&yőzni az aggódó szive-et, különösen nehéz ez azért, mert a legutóbbi napokig nem tudott senki biztosat, mert a hatóságok zárkózottsága óvatosan került minden olyan nyilvános közleményt, mely tájékoztatta volna a nagyközönséget. E tárgyban Masoranna Emil ezredes, áliomásparancsnokhoz fordultunk felvilágosításért, hogy a hadifoglyokat és hozzátartozóikat tájékoztathassuk. Az ezredes ur & következőket volt szives kérdésünkre elmondani: — A visszatérő hadifogoly katonákkal szemben az eljárás a leghumánusabb, mindenkivel szemben a legmegértőbb. Mikor a kicserélt, tekintet nélkül arra, hogy tiszt, vagy közlegény, átlépi az osztrák-magyar monarchia határát, a közelben erre a célra előkészített kórházba, vagy táborba kerül. Ezen idő alatt felveszik személyi adatait, melyeket elküldenek az illetékes póttesteknek, ahonnan sürgönyileg jön meg azok helybenhagyása. A lé nap eltelte után a tisztek bevonulnak póttestükhöz, a legénység pedig kiképző osztagokba lesz csoportosítva és négyhetes kiképzést végeztetnek vele. Ezen idő alatt alapos megfigyelés alatt áll minden ember, mikor pedig a négy hét letelt, a legénység is bevonul póttestéhez. Idehaza kivétel nélkül mindegyiknek illetékes négy heti szabadság, aminek elteltével megtörténik a hivatalos vizsgálat a kicseréitekkel szemben. A tisztek egy erre a célra alakított tiszti bizottság elé kerülnek, ahol előadják fogságba jutásuk történetét, esetleg tanukkal igazolják az elmondottakat. A sebesülés, mint főindok, elsősorban jön tekintetbe. A legénységi állományú emberek egy elnökből, kőt tisztből és két altisztből megalakított bizottság előtt igazolják magukat. Természetesen ez az eljárás sokkal egyszerűbb és sokkal gyorsabb lefolyású. így például megsebesült legény nem is kerül kihallgatás alá. Azok, akiket a bizottság igazol, aszerint, amint szükséges, vagy kórházba, vagy üdülő helyre kerü’nek, vagy pedig, ha egészségeseknek bizonyulnak, ba lesznek osztva a rendes formációkba és ettől a pillanattól kezdve nincs eltérés a bánásmódban a hazatértek és itthon voltak között. Akiknek a felmentés nem adható meg, azoknak ügye további elbírálás végeit a hsdbiróság elé kerül. Az igazoltak, hadifogságba jutásuk pillanatától kezdve visszamenőleg, megkapják mindazokat az illetékeket, amit a fronton levő bajtársaik élveztek. Mindegyik informátorunk véleméi, y- megegyezik abban, hogy a lefolytatott eljárást a lehető leggyorsabban, a leghumánusabban hajtják végre, ami bizonyára megnyutatással szolgál mindazoknak, kiket közvetlenül érdekel e kérdés. Ai Urániában ma, kedden utoljára kerül színre este 5, 7 és 9 órai kezdettel iJENNY PORTEN a legbájosabb mozidiva fd-
