Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-14 / 63. szám
2. oldal, SZÁMOS (1918, március 14, 63 szárad LEGÚJABB. i t Német osapaíok Odesszában. Berlin, márc. 13. A Woiff-ügynökség jelenti: Német csapatok bevonultak Odesszába. Politikai hírek j Politikusaink a királynál. — A Szamos fővárosi tudósítójától. — Budapest, márc. 13. Bécsből jelentik: Weierle, továbbá Andrássy, Eszterházy, Windiscbgraetz miniszterek és Tisza István ma reggel ide érkeztek. Wekerie nyomban a király tartózkodási helyére ment, ahol ölel sége hosszabb kihallgatáson fogadta. Az eddigi tervek szerint Wekerie még ma haza- ; utazik. A többi politikust Őfelsége szintén dél- . előtt fogadta. Az audiencia tárgya: aktuális j politikai és háborús kérdések. Valószínű, , hdgy a politikusok egyrésze ma visszaérkezik j Budapestre. Budapest, márc. 13. Az Est írja : Wekerie, Tisza és Andrássy mai ki- j hallgatását politikai körökben feszült ügye- í lemmel várják. Lehetséges, hogy a választó- jogi javaslat és ezzel a Wekerie kormány sorsa ma dől' el A kormánynak változatlan I álláspontja az, hogy a javaslaton lényegbe vágó módosítást nem enged. Ha a képviselő- j házban erre többségét nem kap, úgy a nem- ; zetre akar apellálni. Valószínű, hogy Wekerie legutóbbi ki- j hallgatásán ezen álláspontot képviselte é3 ennek az audienciának volt folyománya Tisza í és Andrássy meg ái vasa. A király, mielőtt a Ház feloszlatásának ! kérdésében véglegesen döntene, a javaslat ' biztosítása érdekében megegyezést próbál j létesíteni a többség és a kisebbség között, j Ha a javaslat sorsa biztosítva lesz í és Tisza garanciát vállal, bogy a mun- j kapart a Házban a javaslatot fontosabb , módosítások nélkül megszavazza, akkor a Wekerie kormányban és összetételében j változás állhat he, amit a javaslat meg- j szavazása után a munkapárt egyrészé- i nek és a 48 as alkotmánypártnak fúziója követ. Ha ellenben a mai kihallgatáson a helyzet nem tisztázódik, akkor a képviselő- s ház feloszlatására kerül a sor. Budapest, márc. 13. A politikai körök szerint az audiencia arra szolgál, hogy a király Tiszára hasson abhzn az irányban, hogy pártja sem a választójogi bizottságban, sem a képviselőházban ne támasszon akadályokat a javaslat megszavazása elé. Ha a munkapárt meg- j maradna mostani merev elhatározásánál, j akkor nyilvánvalá, hogy a képviselőház fel- \ oszlatása elkerülhetetlen, ami a legrövidebb j időben bekövetkeznék, úgy, hogy a válssztá- ] sok már májusban megtörténnének. Becs, márc. 13. Wekerie Sándor miniszterelnök audien- ! ciájáról fél 1 órakor tért vissza a magyar házba es délután visszautazott Budapestre. Esztorházyt, Windifchgrätzet, Tiszát ős j Andrássyt szintén délelőtt fogadta a király. 1 Eszterházy és Andrássy a délutáni vonattal j szintén elutaztak. Budapest, márc. 13. 1 A Nyo^c órai Újság arról értesül, hogy a választói jog kérdésének két megoldása lehet: vagy a törvényjavaslat módosítása, ; vagy a kópviselőhaznak királyi kézirattal való i elnapolása. Bács, márc. 13. A lapok jelentése szerint Wekerie bu , kares i útja bizonyossá vált. ......... — j Szegény emberek divatáru haza Séta az ócska soron — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 13. Az üzlethelyiségek nincsenek elkülönítve I egymástól, a kirakatokat nem fedik drága üvegablakok, a cégtáblákon nem ragyog az aranybetüs felírás, hogy .Modes des dames* ; vagy .Taillor of gentelman*, a raktár ott j van a kirakatban, a púid a Szamos töltése, j de az árak, azok olyanok, hogy a legfényesebb szabóüzletek békeidőbeli árai elbúj ; hatnak mellettük. El is bújtak. Úgy elbújtak, hogy nem ’ kerülnek elő soha többé. A nap már melegen süt, a szegény j ember könnyen elhiszi,* hogy tavasz van, de j a Szamos medre felől még hűvösen fuj a szói. A Szamos hidján túl hosszú sorban : húzódó zsibvásáron a kereslet mindinkább ; apad, de a jjiac — hiszen azért hivják zsib- j vásárnak — egyáltalában nem mondható í csendesnek. Vevők és eladók hangos vitában vannak ; egymással. A „prix fix — szabott árak“ j rendszere itt nincs bevezetve. Hangosan, za- j jósán vitatják meg a portéka értékét, hasz- j nálhatőságát, árát, sőt nem ritkán egymás j személyét is. — Ne vegye meg lelkem ezt a takaros kis róklit, kiabálja egy árus — persze a női ; nemből — ne vegye mag. Majd kijön egy j kalapos nagysága, oszt megveszi. — Hm, vág vissza sértett önérzettel a vevő, derék falusi nő, több pénzem van ne- \ kern, mini; a kalapos nagyságának. Egy barnaképü dehennai vivaur fényes . zsaketbec, ujdivatu, alul rojtos nadrágban, hajdan lakk névre hallgatott cipőben, a nyaka j piszkos keszkenővel körüicsavarva, nyilván i vételkötelezettség nélkül jött ki. Az „ici on parle francais“ elvétől eltérően őszinte ma- \ gyarsággal terjeszti véleményét az egyik ha j sonló származású árusnő erkölcsi előéletéről. j A kereskedői tisztességét azonban nem érinti, j Egy falusi ember 20 koronát igér egy j pár fejetlen, ócska, hajdan a szemétdombon \ hagyott csizmaszárért. Mint csizma az illető árucikk egyálta- j Iában nem jöhetett figyelembe. A derék magyar mondta, hogy ló”'-’ iáihoz táskát esi nál belőle, — Húsz korona, „rsan fel az őcskás ! asszony hangos, durva kacagása, mit lehet ma húsz koronáért venni. Azzal kikapta a jámbor magyar keféből a rokkant csizma bá gyadt hulláját és a földhöz vágta. Jó, hogy az ócska csizma nincs üvegből. A földön, ahol a kirakat együtt van a raktárral, a legvegyesebb portékák hevernek. Ócska ruhák — feltűnően sok női holmi é3 kevés férfi ruha — mellette képeskönyv, orvosságos üveg, olló, borotva, nád és pspir szipka, pipaszár, nadrágtartó, üvegpohár Az Est felírással, teaszürő, nadrágszij, fejetlen baba, különféle gombok, fali és asztali tükör, — mind valódi viseltes, semmi sem uj. Hallgatom, ahogy alkusznak. A vevők megdolgozásában roppant nagy rutinjuk vun a hivatásos ócskás asszonyoknak. Ezek például Pesten szerzik be a ruhaneműt. Előttük kifo’dozott, restaurált, kivasalt holmi fekszik. Kevésbhé járatos az, aki csak úgy alkalmilag ad-vesz, amint egy kis pénze kerül, hogy megforgassa. Leggyámoltalfinabb az eseti ócskás. Aki a magáról lerongyolódottat, lekopottat vagy valamelyik nagysága, takarékos háziasszony kiselejtezett ócskáját áruljaEgy nagy raktáru suszterféiénél — ez »üzlete* kiterjed vagy öt lépés területre — falusi ember, azt mondja: katonaviselt — egy pár talpra alkuszik. Az ócskás 25 forintot kór érte. Mert érdekes, az egész hosszú ócska soron nem hallani korona-fillérben való számítást. Csak forintban számolnak. Krajcárban azért nem, mert krajcárokkal nem bíbelődnek. Nagynehezen megegyeznek : a pár talp 23 forintért a magyaré. Alku közben a* kereskedő gyanúsan figyel: mit ólálkodom a portéka körül. Sietteti az alkudozó parasztot: — Veszi vagy nem veszi? Ne töltsük az időt, mert amíg itt magával bajlódom, meglopnak. És félremagyarázhatatlanul nézett reám. Egy 6—8 éves gyermeknek való kitatarozott cipő 25 frt., fiú csizma 70 forint. Egy igen ócska, rövid, béleletlen bekecs 25 frt., egy vékony nyári cájg kabát 9 frt., egy nadrágszij 2 forint. Paraszt bekecs, majdnem uj, 65 pengő, gyerek mellény 5 forint. Női ruhákban feltűnő nagy a kínálat, de azért egy gyenge szövésű, viseltes szövet- szoknyáért 18 forintot kérnek Különösen kirí a sok ócska lim-lom között egy ezüst fonalakkal átszőtt fésülő köpeny. De lehet, hogy ujjas mellény. Amolyan színházból kikopoit vagy kilopott ruhatári darab. Tíz pengő forintért kínálják. Az egyik asszony meglátja, hogy jegyesetek a noteszemben. Hivatásos ócskás, Pestet járó, látszik a raktárán. És a modorán. Rám kiált: — Azt Írja fel, hegy már mindenféle ide keveredik közénk. Olyan is árul, akinek nincs ipara. Hát felírtam Ó3 ima kiírtam. A Szamos hidján süvít a bűvös szél A kezemet besülyesztem a bélelt bekecsem zsebébe. Bársony a zseb belseje. Hja, 40 pengőt adtam érte békeidőben. Azért volt olyan drág a, mert nem kész pénzre vettem. Havi részletre. (d. s.)
