Szamos, 1918. március (50. évfolyam, 52-75. szám)
1918-03-09 / 59. szám
2. oldal. (1918. március 9., 59 szám.) Döntés előtt. Irta: Tisza István. A választójogi javaslat vitája folyik a bizottságban. A munkapárt szónokai az érvek gazdag tárházával szállnak síkra a javaslatnak azok ellen a tu!zá3ai ellen, amelyekben komoly veszély rejlik az ezredéves msgyar nemzeti államra s az értelmes magyar rétegekre nézve. A kormánypárt eddig teljesen távolmarid: a vitától. Mintha érezné, hogy a mi igazságainkat ellenérvek súlyával meg nem döntheti s hogy az öntudatos magyar közvélemény nsgy zöme magáévá teszi & munkapárt hazafiul aggod limait. Szeretnék biztató jelt látni ebben a hallgatásban. Annak biztató jelét, hogy ősz- tönszeröle;? átérzi a kormánypárt, miszerint ennek a javaslatnak tulságba menő rendelkezései nsoi nekünk valók: ném belső szükségnek felelnek meg; hogy vészthozó szó! hozta azokat messze idegenből s nemzetünk % létérdekei mérséklésüket követelik. A mi részünkről minden megtörténik, hogy a nézeteltérések békés kiegyenlítése utján mind a két félre nézve megalázás nélkül és tisztességgel alakulhasson ki ez a megoldás. Mint minden egyéb kérdésben, ebben sem ismerünz más vezérfonalat, mint a nemzet veszélyben forgó nagy érdekét. Tudjuk, hogy olyan időket élünk, amidőn nem egymáson kell diadalt aratnunk, hanem a nemzet ellenségein : amidőn a nemzet jóvolta parancsolólag azt követeli, hogy hacsak lehetséges, békés megoldását találjuk meg a kérdésnek s elkerüljük a meghasonlást és a pártviszályt. Mi készen állunk az eltérő nézetek ki- egyenlítésére. Egyéni nézeteinkhez mereven nem ragaszkodunk. Elmegyünk: addig a határig, ameddig legszentebb meggyőződésünk szerint a nemzet sorsának kockaratétele nélkül elmehetünk s »karjuk hinni, hogy az ellentáborból jövő becsületes magyar emberekkel tele utján találkozni fogunk. Ennek a megértésre és meggyőzésre irányuló hazafiui törekvésnek máris mutatkoznak -.gyes előjelei. Az erdélyi kormány párti vezető emberek hazafias aggodalmainak megnyilatkozása, az országos gazdasági egye sületnek pártkülönbség nélküli, majdnem egyhangú állásfoglalása, a kormánynak a bizottsági tárgyalással szemben eddig tanúsított magatartása arra látszik mutatni, hogy odaát is sok becsületes magyar emberben megvan a hajlandóság, hogy megkíméljék hazájukat a radikális választójog csapásától és egy nagy politikai felfordulás veszélyeitől. A magyar néphez fordulok azzal a kéréssel, hogy erősítse ezt a hajlandóságot; segítse győzelemre ezt az áramlatot! Az éretlen tömegek választójoga nem kell a magyar népnek, sem testének, sem lelkének. A nép emelje fel szavát a javaslat túlzásainak lefaragása és a békés megoldás érd akében. Nem izgatásra, nem népgyüiésekre gondolok; ezekre nem alkalmas a mostani háborús idő. Van annak száz egyéb alkalmasabb módja, hogy a magyar nép képviselőjének tudomására hozza saját akaratát. Keressék fel egyesek, társaságok, egyesületek, községek, élőszóval vagy levélben országgyűlési képviselőjük; mondják meg neki, hogy nem kér nek a szélsőségbe menő választójog áldásai ból; hogy elvárják tőle, miszerint a javaslat SZAMOS mérséklésének s ezen az alapon a békés ki- i egyenlítésnek útjára lépjen s hogy jövőre C3ak akkor számíthat támogatásukra, ha ennek a mérsékelt irányzatnak szolgálatába áll. \ Itt az alkalom, most kell a magyar népnek í megmutatnia, hogy valóbm ura akar-e lenni j saját sorsának, hogy gondoskodni kíván e ; arról, miszerint mindnyájunknak ez az ólet- j bevágó nagy kérdése az értelmes magyar s nép józan felfogása szerint nyerjen elintézést. Nsm elég a választójog, hogy élő va- i lósággá váljék a nemzet önrendelkezési joga. j Mit ér a szavazatjog, hogy ha arról nem ; gondoskodunk, hegy a nép képviselője életbe- ! vágó nsgy kérdésekben valóban úgy járjon el, ahogy a nép akarata kiváDja ? Ha vo’t valaha kérdés, amelyben & magyar nép akarata világosan áll mindenki előtt, úgy a választójog kérdése az. Nsgyon jól tudja az értelmes magyar ember, hogy mit jelent az értelmetlenebb tömegek tulsuyra kapasa úgy a községre, mint az egész országra nézve. Ne engedjék, hogy azok, akik az önök bizalmának köszönik kápvisa’öi állásukat s közelebbről újból az önök szavazatait fogják I kérni — fiz önök hszafiui belátásával és jó- j zan ítéletével e ieakező irányban gyakorolják — önöktől nyert képviselőt jogaikat! A korgingbiziosok baiásköfs és intézkedést joga, | Katonák a községekben. — A miniszterelnök és a kormánybiztosok. — Badap sti-munkatársunktól. — Budapest, márc. 8. Az egyes közélelmesési körzetek élére kinevezett kormánybiztosok Windischgrätz Lajos herceg közélelmezési miniszter einök- : lésével tanácskozásra gyüitek össze az Or szágos Közélelmezési Hiva alban E tanács- I kozáson részt vettek már azok a tözstisztek is, akiket a kormánybiztossághoz osztottak ; be. Az értekezleten a kormánybiztosok hatásköréről és a kormáaybiztosságok feladatairól folytattak megbeszéléseket. Sok tekintetben megállapodás jött már létre és elkészült az a szolgálati utasítás, amely a kormánybiztosok hatáskörét ponto- ; san megállapítja. Valószínű, hegy a kormány- I biztosoknak felfüggesztési joguk nem lesz, de a kihágási ügyek irányításába befolynak. ! Egy igen fontos intézkedés lesz az is, amely a községi jegyzőket mentesíti a közélalmezés 1 nehéz munkáitól és lehetővé teszi, hogy a | jegyzők a községeknek a háború alatt fel- í gyülemlett egyéb fontos ügyeit intézze és a ; közélelmezési kérdéseken kisül elintézés e ; váró sok rendkívül fontos kérdésnek szentelhesse egesz idejét. Megbízható, intelligens és keiiö iapssz- I ialaUal bíró katonák intézik majd a községekben a kősóiéi mezét sei járó adminisztratív természetű munkát. Ezért is, de meg azért is, mert a kőzóleimezés ügyei egyébként is sok katonát foglalkoztatnak, minden kormány- biztossághoz egy törzstisztet osztenak be, aki ! a kormány biztosság körzetében működő katonák személyi és fegyelmi ügyeit fogja in tézni és aki a kormánybiztosnak lesz alárendelve. Szatmárra már meg is érkezett a közélelmezési miniszter idevágó rendelete, «melyben közli, iiogy a sátorujhelyi kormány- biziosíághoz, amelyhez Szatmár is tartozik, Scholtz József nyugáll. alezredes neveztetett ki, aki mellé segédtisztül egy irodai szolgálatra minősített, de minden tekintetben mjg bizható alantas tisztet és úgy írnokot vezé nyelnek ki. A kormánybiztosok a szervezés első munkálatai után nyomban a körzetükhöz tartozó városokat és vármegyéket látogatják “eg» úgy tudom, hogy & sátorujhelyi kormánybiztos alkalmasint még a jövő hét folyamán meglátogatja Szatmárnémetit, ahol érintkezésbe lép a városi hatósággal. Az eddigi tervek szerint a kormány- biztosságnak egy polgári és egy katonai osztálya lesz. A polgári osztályban két előadó fog működni és pedig e.y büntetőügyi előadó és egy jogi előadó. A közélelmezési kihágási ügy-k elintézés előtt és elintézés után a büntetőügyi előadóhoz kerülnek, a kot máoybiztos minden kihágási ügy irányításába j bafo'yhatik. A miniszterelnök intenciójának meg felelően & kormánybiztosok a rekvirálás ellen felmerült panaszokkal soron kívül, azonnal és lehetőleg a belfszinen tartoznak intézkedni A kormánybiztosságot nem a rekvirá- i lások szigorúbbá tételére, hanem a méitá- > nyossági kérdések nagyobb tekintetbe véte- i lére alakították meg. A miniszterelnöknek az í az álláspontja, hogy amennyiben egyes ható- j ságok tevasen magyarázták a rekvirálásoirra i vonatkozó rendieteket, úgy ezeket a tévede- j seket sürgő 'en korrigálni kell és nyomban I meg kell tenni mindent az esetleges bajok í megelőzésére. Különös n áll ez ott, ahol 1 esetleg a vetőmagom elrekvirálták. A közön j ségnek tudatában kell lennie azzal, hogy a kormányb ztos első és főfel data mindent elkövetni hogy az esetleges bajok orvoslást nyerjenek. Közgyűlés előtt. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 8. A gazdasági és jogügyi szakbizottság i dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester el- | nöklete a.att tartott gyűlésében részletesen j letárgyalta a márciusi rendes városi közgyü- | lés elé terjesztett fontosabb ügyeket. A szakbizottság elfogadta a villamos mü 1918. évi költségvetését. Ezután dr. Pír kiér Ernő tanácsnok is mertette az óvodák fejlesztési tervét. A vá- 1 ros belterületén két uj óvoda, a külterületen szintén kettő és a Szatmárhegysn három uj j óvoda felállítása van tervbe véva és ameny- nyiben az óvodák lheiyezóse bérelt halyisó- j gekben a mai lakásviszonyok mellett kivihetetlen, a vőgieges elhelyezés kérdésével kellett foglalkozni. Az erre vonatkazólag beszerzett ajánlatok azonban nem kielégítők. Ezért a szakbizottság csak elvi szempontból foglalt áliást amellett, hogy elsősorban a Szatmár hegyen, azután a külterületen állítja fel az uj óvodákat, ebben az évben pedig felállítja a nyári gyermekmenhelveket. Az óvodák vég leges elhelyezésére nézve tovább folytatja a tárgyalásokat, egyedül a szatmári gör kath. egyház által felajánlott zssdányi úti telek meg vételét javasolja a közgyűlésnek 18,000 koronáért. Mivel pedig a hét óvoda felállítása kö ! zel 700 000 korona befektetést igényel, a bizottság javasolja, hogy a törvényhatóság előbb j az ábami hozzájárulás kérdését tisztázza. A szakbizottság a vegyvizsgáló állomás tiszt vise’ őinek jutalmazását megszavazta, a i köztisztviselők beszerzési csoportjának a vá rosi bárház egyik üzlethelyiségét 2800 korona évi oérért kiadni javasolta. Figus Albert főszáuivevőnek az átmenetgazdasági kérdések biztosítására 15 millió koronás kölcsön felvétele iránt tett javaslatát a bizottság előkészítés végett egy szakértő bizottságnak javasolta kiadni. A nyári legeltetési dijakat a szakbizottság a iókerti legelőre darabonkint 80 koronában, a csonkási és kőrtvélyesi legelőre 54 koronában, az erdei legelőkre pedig ez utóbbi dij főiében állapította meg. Kovács Istvánnak a város ellen indított
