Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-11 / 10. szám
2. oldal. SZAMOS (1918. január 11., 10. szám.) aláírása, a bankok birtokainak koniis- kilósa és az összes kül- és belföldi államkölcaönök törlése. Bern, jan. 10. Az angol liberális sajtó mindent elkö* vet. hogy az angol kormányt a bolsevik; kormány elismerésére rábírja. A bresztli- tovszki incidens uj alkalmat szolgáltat erre. A Daily Cronicle, Lloyd George lapja írja: A bolsevikiek elismerése közvetlen küszöbön áll. Maxim Livinovot, az uj orosz küvetet fogadni fogják az udvarnál. Trotzkij nem bízik az antantban. I tóén lezuhant. Mi harcban nyolcvankét repülőgépet éa két kötött léggömböt veszítettünk. Keleti harctér: Nincs újság. Ludendorf, első főszáliásraester. A szatmári áldozat- készség szobra. Papp Aurél előterjesztése a városnak. — A Szamos eredeti tudósítása. — Rotterdam, jaa. 10. A Daily News munkatársa Trotzkijjal beszélgetett ennek közvetlen Breszt Litovszkba való utazásakor. Trotzkij meggyőződése az, hogy az antant óhajtja, hogy Németország az oroszokkal előnyös békét kössön, hogy ennek fejében nyugaton teljesítse a szövetségesek kívánságait. Az újságíró kérdésére kijelentette, hogy ha az oroszok logikusan akarnak cselekedni, meg kell üzenniük a háborút Angliának India, Egyiptom és Írország miatt. LEC2 ÚJABB Az oroszod hajlandók Breszt-Eite^zbu tárgyalni. « Budapest, jan. 10 A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt- Litovszkból: A ma délelőtti ülésen az orosz delegáció részéről kijelentették, hogy hajlandók a tárgyalásokat Breszt-Litovszk- ban tovább folytatni. Azonkívül megállapították, hogy a központi hatalmak távirati irodája által a december 28-iki ülésről kiadott tudósítás a valóságnak megfelelően mondotta el az eseményeket, ellenben az orosz távirati ügynökségnek erre vonatkozó jelentés^ hibás. h hivaíaiog jelenitek. Budapest, jan. 10. Hivatalos jelentés: ** Keleti harctér : Fegyverszünet. / Olasz harctér: Asiagotól nyugatra visszavertünk egy ellenséges támadást. A vezérkar főnöke Berlin, jan. 10. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti Olasz harctér: A helyzet változatlan. Nyugati hadszíntér: Ypeintől délkeletre a tüzérségi harc délután élénk volt. Zandvordetől nyugatra az angoloknak erős éjjeli felderítő előretörése meghiúsult. Az arcvonai többi részén csekély maradt a harcitevékenység. Az ellenség veszteségei légi haderőben a német arcvonalakon december ben kilenc kötött léggömb és száztizén- kilenc repülőgép volt, amelyek közül negyvenhét vonalaink mögött, a többi az ellenséges állásokon túl megfigyelbei Szatmár, jan. 10. Hosszú idő óta először szerepel a közgyűlés tárgysorozatában művészi terv. Szatmár városa még a vidéki városok átlagában véve is szegény szobrokban vagy egyéb műalkotásokban, épen ezért örömmel kell üdvözölnünk minden olyan művészi törekvést, amely.a város elhanyagolt és stílustalan külsőjét megjavitni igyekszik. Ezúttal ugyan nem csak erről és nem j főképen erről van szó. A terv, amely a hétfői közgyűlésen kerül megvitatás alá, sokkaliinkább jótékony célt szolgál, amennyiben az elesett hősök özvegyei és árvái javára akar | alapot teremteni. Hogy nálunk az áldoza készség szobra, amely már számtalan helyen többé kevósbbé művészieden formában, mint ,Vas Hinden bürg“, „Vnaszékely“, vagy akár Budapesten j az Anker palota előtt izléstelenkedő lovas- ! szobor, nemcsak egy formája lesz az özva j gyek és át vak alapja javára valé adakozás- I nak, hanem szép és művészi formája is, az I Papp Aurélnak, az ismert szatmári naüvész- ' nek az érdeme A szobor a Papp Aurél által bemuta- j tott tarv szerint föld és beton emelkedésen, : lépcsőzetes feljáratu erői fata!apza.on nyugszik, melynek négy sarkában stilizál lókopo j nyák állanak, a nehéz harcokban minden ! terhet megosztó állat szimbóluma gyanánt, t Az előlapon babértól övezett mező a nem- j zet címerével, »melye■ angyalok tartanak; a ; hátlapon a város és vármegye címere; két- | oldalt üre3 mezők, melyek a bronzlamezek í elhelyezésére szolgáinak. Magának a szobor- j nak az alakja egy hatalmas keresztaiaku j tömb, a szent fcoroaávai megkoszorúzva. A kereszt alatt álló honvéd szobra, háta mögött a fölkelő nap reliefjével. A hátlapon egy kardot körülfonó babérkoszorú van elhelyezve. \ A terv szerint 8(k m2 terület várna be- boritásra, mely 2 craves lemezeket véve alftpul egy koronás adakozások mellett j 400.000 koronát jövedelmezne az özvegyek- j nek és árváknak. Természetes, hogy a jótékony cél mai* j lett egy olyan izig-vérig művész ember mint j Papp Aurél nem felejtkezhetett meg a mü- , vészi célokról sem. Az áldozatkészség szob ; rának nagy.figurális honvédszobor főalakját képezné, mely a város egyik háziezredének a 12 es honvédeknek a világháborúban való dicsőséges szereplését hirdetné; a hátlapon ; elhelyezett babérkoszorú egy esetleg a város- ; háza falára illesztendő márványtábla bronz- j reliefjét képezhetné, amely táblán a város elesett polgárainak neve lenne megörökítve. A városi tanács épp úgy, mint a bizottsági tagok, azt hisszük tudatában vannak a Deák tér díszítő eme szobormű művészi jelentőségének és a város közönsége őrömmel fogja üdvözölni azt az alkotást, amelyen le- ; róhstja háláját az elesett hősök emlékével ■ szemben. Mielőtt bármit venne, vagy i eladna, saját érdekében, az „Atlas“ hirdetést olvassa. Megjelenik vasárnap, szerdán, pénteken, Korlátolt kimérésben adják szerda reggel óta a villamos áramot Szatmáron, akárcsak hajdanában — araig el nem bújtak — a többi égetett szeszes italokat. Jó magam idejében fekvő, idejében kelő polgárember vagyok. Lehetőleg korán fekszem és korán kelek. Felkelés szempontjából a ,korán* nálam hét órát jelent. Mikor a szatmári toronyórák 10—12 között mutatják az időt, tudom, hogy bét óra van pontosan, szinte reflex- szerüleg kinyújtom a kezemet és megcsavarom az éjjeli szekrényem víllamlámpájánsk fülét, miként a gondos atya rakoncátlan gyermekóét, előveszem & helyi lapokat és elolvasom : mi van a háborúval, hogy áll a béke, mi történt a városban és végül mit rendelt el a városi íanács, a bö cs kormány és hol eladó egy pár alig használt, ts p ás fejelés nélküli cugos cipő. Ezt akartam tenni szerdán reggel is. De hi&ba csavartam a lámpás fülét, nem resgált rá semmit, ufeár a konok, megrögzött gyermek. Mível pedig szerény polgári lakásom nincs úgy éjSitve, hogy a téli nap — különösen borult időben — mar reggel hé: órakor besüssön tajta, megpróbáltam más lámpát gyújtani. Egy sem szupörált. Sőt a hírszolgálatot a házbeüekkel állandóan \fenntartö komornám azt is jelentette, hogy a ház többi lakásaiban ugyanez az eset. Nem történhetett egyéb — gondoltam — rövid zárlat. Telefonon hívom a 89 et. Elromlott a villanyom, mondom a villanyszerelési központ közismerten ,előzékeny és fölöttébb barátságos modorú kisasszonyának, aki nyomban megígérte, hogy az emberek j azonnal jönnek. Úgy bíztam az ígéretben, mintha maga Wekerle őkegyel mess égétől kaptam volna. Úgy is történt, mintha ő ígérte volna: az emberek nem jöttek. Időközben a szomszédomban,' az ügy- védéknól, ahol a gyermekek a sötétben is; kólába készültek, eközben nagy bajok tör- tóatek : az egyik gyermek tévedésből a harisnyáját aprította a kávába, a hajába szal- lag helyett a strumpfbandliját kötötte, viszont tankönyvek helyett atyja feljegyzési könyveit vitte az iskolába, mig fejére kis kalap helyett a kenyérkosarat tette. Amíg ezek történtek és emberek nem jöttének, lassanként feljött a nap. Kezembe vehettem az újságot és ott olvastam, hogy a villamosom illetve a városi tanács csakúgy máról-holnapra elrendelte a világitás korlátozását még annyi időt sem adva a közönségnek, hegy el lehessenek készülve a 7—8 óra közti sötétségre. Pedig ha már fizetjük azt a kis 18 fillért — Magyarországon talán a legnagyobb áramdijat — akkor eljárhatnék, hogy adjanak addig egy kis világítást, amíg megtudjuk, hogy nem kapunk világítást. Igaz: a villamos embereket nem telefonáltam le. Úgysem jönnek. y
