Szamos, 1917. december (49. évfolyam, 286-310. szám)
1917-12-06 / 290. szám
2. oldal Politikai hírek. Kihallgatások a királynálBéca, dec. 5. <■ Gróf Tisza István Wekerle Sándor mi- niszterelelnök utján kihallgatást kórt a király tói. Őfelsége Tiszát délután fogadta. Apponyi Albert gróf tegnap ötnegyed« órás kihallgatáson volt a királynál. Wekerle Sándor ma délelőtt a király tartózkodási helyére utazott, ahol kihallgatá son jelenik meg az uralkodónál. Ekkor dől el, hogy mikor terjesztik be a választójogot a Ház elé. Wekerle tegnap délután a trónbeszéd elhangzása után kihallgatáson volt. Bécs. dec, 5. Félhivatalosan jelentik: Wekerle délelőtt kihallgatáson jelent meg a királynál, kinek a folyó ügyekről jelentést tett. Wekerle a király tartózkodási helyéről Bécsbe ment és résztvett & hadügyi albizottság ülésén, délután pedig a Magyar Házban sokáig tárgyalt Andrássyval. Bécs, dec. 5. Wekerle ma hosszasan tanácskozott Spitzmüller osztrák exminiszterelnökkel. A tanácskozást Popovics bankkormányzó közeli magyar pénzügyminiszterségével hozzák kap csolatban. Bécs, defc. 5. Őfelsége ma délután kihallgatáson fogadta Serényi Béla grófot és Zichy Aladárt, este 6 órakor pedig Tisza István grófot, vó- göl 7 órakor gróf Andrássy Gyulát, akik két ten a fegyverszünettel kapcsolatos külpolikaí kérdésekben kértek kihallgatást. A delegáció hadügyi bizottságénak ülése. Stőger-Steiner hadügyminiszter expozét tartott, Bécs, dec. 5. A delegációk hadügyi albizottsága délelőtt Tallián Béla báró elnöklésével ülésezett, amelyen a magyar ős osztrák kormány részéről számosán megjelentek. Az elnök üdvözölte Stőger Steiner uj hadügyminisztert, majd megemlékezett Kro- batin volt hadügyminiszterről, aki mindig szives előzékenységet tanúsított a delegációkkal szemben. Ezután Stőger-Steiner hadügyminiszter mondta el expozéját. Visszapillantást vet a háború előzményeire és annak fontosabb eseményeire. A háború előtti visszamaradt igények okozták, hogy nem vonulhattunk kezdettől fogva azon harci eszközökkel háborúba, amelyek felett legközelebbi leghata’masabb ellenségünk, az orosz oly bőséges mértékben rendelkezett. Mindjárt a harcok kezdetén neki kellett látni, hogy úgy anyagi, mint személyi tekintetben jóvá tegyük a mulasztásokat, ami már akkor nagy költségek árán volt lehetséges. Áttér ezután a hadiközigazgatásnak a hadseregnek emberanyaggal való ellátása terén kifejtett tevékenységének részletezésére. A jövőben rendelkezésünkre áll a még mo3t is töméntelen felmentett alkalmas egyének megrostálása, minthogy a felmentett védkö- telesek száma mástól millió. Az élelmiszerek megtakarítása céljából a hadügyi igazgatás odáig ment, hogy tudományos alapon megállapította az ellátás azon minimumát, amely a katona teljesítőképességének fentartására okvetlenül szükséges. A nehézségek nem le- küzdhetetlenek. Ezóvben közvetlen aratás élőit újból fenyegetett a válság, ami azonban a magyar kormány intézkedése folytán volt elhárítható. Tekintettel az élelmisz rek szűk voltára, a hadügyi közigazgatás kénytelen volt a hadsereg minden részénél, nevezetesen a mögöttes országrészek csapatainál az élelmezési téren különféle nem jelentéktelen korlátozásokat életbe léptetni. így a legénység kenyér és husadagait leszállították. A hadvezetőség számtalanszor a katoSZAMOS aaság készleteiből juttatott élelmiszereket a megszállott területek és a mögöttes országok lakosságának. Foglalkozik a tüzérség és a (elszerelés dolgával, majd rátér az elhelyezés és építés ügyére. A pénzbeszerzésről szólva kijelenti, hogy a rüonarchia területén levő szövetséges seregrószek pénzzel való ellátása megegyezés alapján történt. A leszerelést illetőleg elsősorban a szállítási nehézségek mérvadók, mindazon áltai gyorsan lesz eszközölhető. Az e!bo csájtást e legöregebb korosztályokon fogják kezdeni. A tetszéssel fogadott expozé után Te- leszky János kijelenti, hogy a demobilizáció elsősorban közgazdasági, nem pedig egyoldalú katonai szakszempontokból foganatos! tandó. Ezárt kéri a hadügyminisztert, hogy erre nézve legközelebb kimerítőbben tájékoztassa a delegációt. (1917. december 6. 290 izáaL) Cborin Ferenc Jerzabekaek az osztrák parlamentben elhangzott rágalmaira tekintet tel felvilágosítást kér arra nézve, hogy a hadseregnek milyen része rekrutálódott Magyar- országból és milyen része Ausztriából? Szterényi József a katonaságnak a mö göties országrészben oszközőlt építéseiről kór felvilágosítást. Zlioszky István tájékozódást kór. hogy milyen veszteséget szenvedtünk a bábom alatt, hogy mérlegelhessük a háborús szerencsés befejezésének kérdését. Bakooyí Samu a póttestek elhelyezésének változtatását sürgeti. Strőger Steiner kijelenti, hogyJerzabek vádjai és adatai nem alapszanak a hadvaze- tőseg által rendelkezésre bocsájtott adatokon. Kijelentheti, hogy a Magyarországból sorozott katonák száma meghaladja az Ausztriából sorozottakét. Megkerültek a 43 ezer koronás zsebtolvajlás tettesei. letartóztatták a vasúti vendéglőst — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatnaár, dec. 5. Megírta annak idején & Szamos, hogy ■ ez év november 12 ón a szatmári vasúti ál I lomáson kilopták Baumhorn József, zsolnai kereskedő zsebéből 43 ezer koronát tartalmazó pénztárcáját. A zsebtolvajlás a vonatba való beszállás alkalmával történt, amikor a tettesek a nagy tolongásban körülvették Baumhornt és tolakodás közben a nadrágja hátsó zsebéből kiemelték a pénztárcát, amelyben a 4,3 ezer korona volt. Két héttel a zsebtolvajlás elkövetése után a budapesti rendőrség Hatvanban letartóztatta Wieder Sándor rovottmultu szabó- segédet, aki többszörösen büntetett zsebtolvaj. Wiederről kiderült, bog7 része volt a 43 ezer koronás lopásban. A zsebtolvaj letartóztatásáról az államrendőrség értesítette a szatmári rendőrséget, ahonnan dr. Csomay Aladár tb. főkapitány | azonnal Budapestre utazott, hogy ott a nyo- j mozást a Baumhorn-féle Iopá3 ügyében folytassa. Amikor & letartóztatás hire a Szamosban megjelent, egy idősebb nő felment a rendőrségre és ott átadott 6000 koronát azzal, hogy ez az összeg minden valószínűség szerint a Baumhorn féle lopásból származik. Előadta, hogy a lopás estéjén megjelent nála egy ember, aki elmondta, hogy a nagy ezüst vitézségi érméért járó dijak fejében kapott 6000 koronát, de ő nem ér semmit sem a pénzzel, hát odaajándékozza neki, t. i. az idősebb nőnek. • Mikor aztán a nő olvasta, hogy a Baumhorn-féle lopás tettesét elfogták, csak akkor támadt az a gyanúja, hogy ez a 6000 korona is a lopásból származhatik, ezért vitte fel a rendőrségre. Eközben dr. Cßomay Aladár Budapesten folytatta a nyomozást Wieder Sándorral. A pesti nyomozás szenzációs eredmény- j nyel végződött. A szálak Kiss Lajos, szatmári vasúti vendéglőshöz vezettek. Dr. Csomay Aladár ekkor Wieder Sándorral és két fővárosi titkos rendőrrel visz- szautazott Szatmárra. Keddre virradó éjjel aztán ismét érdekes fordulatot veit a nyomozás. Oláh Gyula tb. rendőrtiszt razziát tartott a zugszállodákban, amelynek során egy ilyen zugszálíóban letartóztatott két gyanús egyént. Az egyik Papp József, pomázi születésű 33 éves rovottmultu egyén, aki hatszor volt lopásért büntetve és ezúttal is lopni jött Szatmárra. A másik letartóztatott »teherről kiderült, hogy Fógel Lajosnak hívják, katonaszökevény és egyik tettese a Baumhorn fela lopásnak. / Fógel beismerte, hogy része volt a lopásban és előadta azt is, hogy a lopásra Kiss Lajos vasúti vendéglős vette rá őket. Elmondta, hogy »lopás napján társával együtt bennt volt Kiss Lajos vasúti vendéglőjében. Kiss Lajos, akit ő régebben ösmert, odament az asztalukhoz és azt mondta nekik, hogy kár, hogy nem jöttek a múlt héten, akkor lett volna egy jó .megvágni való passas.* Amint tovább beszélgettek, Kiss Lajos figyelmessé tette őket Baumhorn Józsefre, akinél — mint mondotta — sok pénz vac. Amikor a zsebtolvajlást elvégezték, a lopott pénzből átadtak Kiss Lajosnak 27 ezer koronát, a fentebb említett idősebb nőnek pedig 6000 koronát. Kedden délutánig a nyomozás már any- nyira jutott, hogy a rendőrség felidéztette Kiss Lajost és őrizetbe vette. Kiss Lajos beöamerte, hogy tudott a zsebtolvajlásról és arról, hogy a neki átadott pénz a Baumhorn Józseftől lopott összegből származik. Nyomban át is adott a rendőrségnek 9 ezer korona készpénzt és 14 ezer korona értékű ar&nyneműt, amit a lopott pénzből vásárolt. 6000 koronáért, mint mondotta, bort vásárolt s a bor pincéjében van elhelyezve. A rendőrség megállapította, hogy a nyomozás ideje alatt Kiss Lajos egy napra elutazott Szatmárról Nagykárolyba. Amikor erro nézve megkérdezték, be* ösmerte, hogy Fógel és az eddig még kézre nem került tettes Nagykárolyban bujkáltak, odavitt nekik 20 ezer koronát és figyelmeztette őket, hogy meneküljenek, mert a szatmári rendőrség erélyesen nyomoz. Ezzel szemben Fógel azt állítja, hogy * Kiss csak 19 ezer korcrát adott át Nagykárolyban.
