Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-23 / 279. szám

2. old*' SZÁMOS (1917. november 28. 279. vt&aL) közönség a munkapárti főjegyző mellett fog- i lalt állást, de a főispán terorral, erőszakkal egy főszolgabírót választatott meg. A kincstári ! erdészeket Horvátországba való áthelyezéssel ; fenyegette, ha nem szavaznak a főispán 1 jelöltjére. A mi kormányunk alatt ez sohasem fordult elő. A szatmári, hevesi főispának a j felmentett munkapártiak megfélemlítésével igyekeztek alapot teremteni a kormányt támogató sajtónak. Andrássy Géza gróf: Ez a rabulisztika. Tisza: Andrássy Géza gróf ur akkor beszéljen mikor joga van! Andráasy Géza gróf: Ki kérem ma­gamnak ezt a hangot! Akkor beszélek, mi­kor nekem tetszik. Andrássy feláll és két kezét rázza Tisza felé. Az elnök végre nagy nehezen rendet teremt, Andrássyt rendre utasítja. Tisza István gróf ezután a Hont és Beregmegyei visszaélésekről beszél. Erélyes intézkedéseket kér ezek ellen a miniszter­elnöktől. Wekerle Sándor miniszterelnök: Biz­tosítja a Házat, hogy a kormány a felmen­tések körűi pártatlanul járt el. A visszaélé­seket, ha azok tényleg megtörténtek és tu­domására jutnak, szigorúan megtorolják. Ezután megválasztották a bíráló bizott­ságot, a kvotabizottságot és a delegáció tagjait. Bakonyi Samu beterjesztette a cukor­adó javaslatról szóló bizottsági jelentést. Elsőnek Polónyi Géza szólt a javas­lathoz és antiszociálisnak nevezte, miután a javaslat a kis emberek érdekeit sérti. Wekerle Sándor miniszterelnök vála­szában tagadja, mintha a cukoradó javaslat antiszociális jellegű volna, miután a cukor­fogyasztó közönség a tehetősebb osztályból kerül ki. A javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. Szünet után Radvánazky Antal nyúj­totta be sürgős interpellációját és követelte, hogy a munkára kiadott hadifoglyok nagyobb számát használják fel mezőgazdasági célra. Mezőasy Béla miniszter megnyugtató kijelentést tesz. Az ülés 8 óra után véget ért. LEGÚJABB. A bolsevikiek fegyverszünetet ajánlanak fel a központi hatal­maknak. Rotterdam, nov. 22. Londonból jelentik, hogy a Heuler iroda dróttalan táviratot kapott Oroszország­ból, amely szerint a bolsevi­kiek megparancsolták a fő­parancsnokoknak, hogy ke­ressenek érintkezést az ellen­ség vezéreivel és ajánljanak fegyverszünetet, hogy a béke­tárgyalásokat megkezdhessék Tőzsde. — Déli zárlat. — Az irányzat sz Budapest, nov. 22. árd volt. Magyar Hitel . Osztrák Hitel . Salgótarjáni . . Rimamurányi . Agrár bank . . Leszámitoló-bank . 1286-1342 K — f. 898-922 K — f. . 1090—1140 K - f. . 1060-1087 K — f. 741—765 K - f. ------------K - f. Mi előtt bármit venne, vagy eladna, saját érdekében, az v Atlas“ hirdetést olvassa. Megjelenik vasár­nap, szerdán, pénteken, Egy gimnáziumi pap-tanár öngyilkossága.. Dr. Csókás Vidor megmérgezte magát. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 22. Szatmáron széles körben ösmeriék és kedvelték a kir. katb. főgimnázium egyik nép­szerű tanárát, dr. Csókás Vidort Éppen ezért széles körben a legnagyobb részvéttel és megdöbbenéssel fogadták azt a váratlan hirt, mely ma délben villámgyorsan terjedt el a városban, hogy dr. Csókás Vidor öngyilkos lett. Dr. Csókás Vidor, aki a bath, főgimná­ziumban a latin és német nyelvet tanította, a Kossuth Lajos-utca 8. számú házban bérelt egy bútorozott szobát. Szerdán délután fel­üzent az iskolába, hogy beteg és nem tartja meg óráit. Este — a házbeliek nem tudják, hogy hány órakor — lefeküdt. Ma déltájban gyanút keltett a házbeliek előtt, hogy Csókás még nem kelt tel, benyitottak szobájába, amelynek ajíaja nem volt bezárva. Csókást mozdulatlanul fekve találták ágyában, arca be volt temetve a párnák közé. A házbeliek rosszat sejtve jelentést tet­tek a rendőrségen, ahonnan dr. Csomsy Aladár b. rendőrfőkapitány dr. Wallon Gyula kerületi orvossal azonnal a helyszínére ment, ahol a szerencsétlen embert ágyában ingben, alsónadrágban találták, eltorzult arca a pár­nák közé volt betemetve. Mellette az ágyon egy 100 grammos orvosságos üveg feküdt, amelynek fenekén egy kevés kloroform volt. Ugyancsak mellette feküdt revolvere is. Csókás Vldorban már nem volt élet. Kihűlt és megmeredt balke­sében as orrához ssoritva egy nagy kávés cséssét tar­tott, amely tele volt tömve vattával. A eséssé ssagából nyomban meg lehetett álla­pítani, hogy a kloroformot belehelte és igy mérgeste meg magát. A halál — az orvosi vélemény szerint — még tegnap este következett be. A szo­bában levő fali órát háromnegyed 6-kor megállította, amiből arra következtettek, hogy a boldogtalan ember tegnap este háromne­gyed 6-kor követte el tettét. Ez a következtetés azonban, amint be­bizonyult, téves, mert Csókás Vidor szerdán este még rendes asztaltársaságával vacsorá­zott az Iparos Otthon éttermében, ahonnan háromnegyed nyolckor egy gyógyszerész ba­rátjával távozott. Ennek a barátjának feltűnt, hogy Csókás nagyon lehangolt és egész estén át aziránt érdeklődött tőle, hogy melyik a leghatásosabb méreg. A gyógyszerész előtt gyanús volt Csókás visel­kedése és felajánlotta, hogy h&zakiséri, de a tanár nem fogadta el a kíséretet s egye­dül ment haza. Minden jel arra mutat, bog; rögtön ha­zaérkezése után követte el az öngyilkos­ságot. Asztalán több nyitott levelet találtak. Az egyik levelet dr. B oromissza Tibor püspökhöz intézte, de erre a levélre vonat­kozólag egy másik levelében megjegyzi, hogy annak elejét már szeptemberben megírta. Ebben nem is tesz említést öngyilkossági szándékáról. Levelet irt egy tavaly érettségizett ked­venc tanítványának, Földes Pálnak édes any­jához Mátészalkára, egy levelet hagyott Benkó Gáspár tanárnak és egyet a Szamos szer­kesztőségének. Benkő Gáspárhoz intézett levelében elő­ször is azt kéri, hogy Góbi dr. szúrja át a szivét, mert fél a tetszhaláltól. Majd arra kéri Benkőt, hogy a Kegye­let temetkezési intézet utján gondoskodjék igen egyszerű temetésről. — Fürődtem eleget életemben, Írja, tehát ne fürősszeaek meg. Ostoba szokás a halottat mosni. Mire jó ? Kéri, hogy a rajta levő reverendában temessék el, ha a reverenda véres is. Ami­ből arra lehet következtetni, hogy előbb az­zal a gondolattal foglalkozott, hogy agyon­lövi magát. Majd igy folytatja levelét: — Te kétszer akarsz élni s azt hi- •azed, hogy úgy van, amint azt tanítják. Hát ha igy volna, majd megköszönöm szóval is a aziveaségedett, de ón nem hi­szem, hogy erre reá kerül a sor. Levelében intézkedik a mintegy 480 koronát kitevő pénzéről, könyvtáráról, latin könyveit Benkő Gáspárnak, egyéb minden vagyonát volt kedvenc tanítványának, Földes Pálnak hagyta. Végül arra kéri Benkőt, hogy rokonát ne engedjék a szobájába. A Szajnos szerkesztőségéhez intézett le­vele igy szól: Tekintetes Szamos szerkesztőségének. Miért ? Etért: Rendületlenül bízom abban, amit a halotti ének mond: ,Odalent már nem fáj aemmi, be jó lesz ott megpihenni,* Itt minden fáj. Fájások igazságtalanság, mit el kellett szén- vednam a szülői háztól kezdve életein utolsó pillanatáig. Fáj a saját szerencsétlen sor­som s fáj az emberiség bor­zasztó sorsa. Mindig pacifista voltam s agitáltam a pacifiz­musért, de az emberek nem tömörültek a pa­cifisták körül, hanem gúnyolták őket. Most már látják, hogy igazuk volt, de már késő. Hiszem, hogy eljö az az idő, ami- kor Európa területén lakó összes álla­mok egy nagf szövetségben olvadnak össze s akkor az Európai Egyesült Államokban lehetetlen lesz a háború. Midőn a Világ Egj-esült Államai alakítanak egy nagy szövetséget, akkor lehetetlen lesz a háború a Főidőn. Az emberiség történetének kez­dete : minden ember ellensége minden embernek — történetének tetőpontja pedig: minden ember szövetségese minden embernek. Akkor kellett volna csak szü­letnem, mert én egész életem­ben úgy gondolkoztam, ahogy akkor fog az emberiség gondol­kozni. Azok az ón kortársaim, nem pedig akik közt most kel­lett élnem. Vannak ugyan, akik már igy gondolkoznak, de csak kis számmal. Ha azok idegeit is tönkretette a háború s a sok gonoszság, akik nem pacifisták, mennyivel inkább ideg­beteggé lettek azok, kik mindig az általános felebaráti szeretetet hirdették. Pihenni vágyon s ezt pillana­tokig tartó szenvedés árán el akarom érni. Akik a holtak városában — a temetőben — laknak, boldogab­bak, mint akik az élők városá­ban laknak. Odalennt már nem fáj semmi, de jó lesz ott megpihenni. Csókas Vidor, Könnyekig meghatva, szivünkben meg­rendültön olvastuk szegény Csókás Vidor utolsó levelét. Egy fanatikusan ideálista, örökbékeért rajongó ember exaltált, halálba menekülő ember őszinte kétségbeesése szól az Írásából. A béke, a szeretet rajongása töltötte ei a szivét, ez tette exaltálttá amúgy is érzékeny

Next

/
Thumbnails
Contents