Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)
1917-11-04 / 263. szám
(1917. november 4. 263. szám.) SZAMOS 3. oldal \ Szaímár város vagyona: 31 millió korona. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 3. Megirtuk annak idején, hogy a belügyminiszter felhívta a városokat, hogy állítsák össze a vagyoni állapotukról szóló kimutatást és terjesszék fel azt hozzá. Bár a belügyminiszter csak tájékozódá* sül kívánja be a városok vagyoni státusáról szóló kimutatást, valószínű, hogy nemcsak ezért állíttatta azt össze, hanem az 1912. évi LVIII. tc.-ben a belügyminiszter köteles ségévé tett uj városi törvény megalkotásához fogják az igy összegyűjtött adatokat felhasználni. A Szatmár város vagyoni állapotáról szóló kimutatást most állította össze FJgus Albert főszámvevö. A kimutatás szerint Szatmár vagyoni státusa igy fest. Vagyon. Nem jövedelmező: Értékpapír, betét .... . 679 340 K ingó • « • • . 300.000 K ingatlan épület . 5.000.000 K földbirtok • • • • . 150.000 K egyebek • • • • . 250.000 K Jövedelmező vagyon ■ 6.379 340 K követelések 722.095 K jövedelmez , 36 ezer K-t értékpapírok és betétek 1.175 063 „ 58 . , ingó 100.000 , 5 9 » ingatlan: épület 8.000.000 „ 200 . , földbirtok 2.500.000 , 120 , , erdő 12.000.000 , 600 , , egyebek 500 000 . 100 » , Összes jövedelmező vagyon 24.997.158 K 1.115 ezer K Nem jövedel mező vagyon 6.379.340 K 31.376.498 K A város adósságai: Amortizációs kölcsön 5.237 ezer K függő kölcsön 2.112 , , hadi kölcsön lombardja 1.300 , , Összesen 8.649 ezer K Kulturális célokra (kórházak, iskolák, színház stb.) költött a város 1916-ban 286.237 koronát, 1917-ben 276.716 koronát. Többlet kiadások: 1915-ben 1916-ban 1917-ben 73.199 K 179,745 K 236 ezer K Bevétel csökkenés: 59.592 K 51.705 K 65 ezer K 132.791 K 231.450 K 301 ezer K Bevétel-emelkedés : 10.565 K 47.780 K 53 ezer K Háborús károsodás : 122.226 K 183.670 K 248 ezer K Háború után beruházandó: Kórbázépitésre 2 millió K vízvezetékre 4 „ » csatornázásra 6 „ „ belterületi kövezésekre 1 „ „ városháza építésére / 2 , , függő tételek és kölcsönök konverziójára 2 „ „ Összesen 17 , , ' —- --------—-—Tttt),,t, ! i K ik fizetnek Szatmáron hadi nyereség adót? — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 3. A Szamos csütörtöki számában megkezdettük 8 szatmári adózók terhére az 1915. : és 1916 évekre megállapított hadinyeresé- 1 gekröl szóló kimutatásnak a közlését. A kimutatást folytatólag itt közöljük : Dr. Erdélyi Miksa 13763 K, 14436 K, dr. Fried Lipót —, 40521 K, Garai Pál 20 tárosnő hajlandó volt a csomagot — egy kézi táskát — szelvény nélkül is kiadói, ha az illető igazolásképpen elmondja, hogy mi van a táskában. Minthogy az vonako- kodott a táska tartalmáról felvilágosítást adni, a ruhatárosnő gyanút fogott, felbontotta a táskát, amelyben 329 euer korona kész- készpénzt talált. Most már a ruhatárosnő előtt gyanús lett az eset és a táskát, valamint a Por gesz nevű embert, aki a táskát kérte, átadta a pályaudvaron posztoló rendőrnek. Porgesz a rendőrségen elmondta, hogy Kohn Lajos leendő sóyora. Öt egy Ábrahám uevü ember, Kohn rokona bízta meg, hogy a táskát vegye ki, de arról, hogy abban ilyen nagymennyiségű pénz van, neki sejtelme sem volt Porgeszt, aki Kolozsváron ügynök, szembesiteiték Kohn Lajossal, aki'azonban eleinte tudni sem akart a táskáról és a pénzről, de hosszas vallatás után beösmerte, hogy az állítólagos Fekete Lajos tényleg nem létezik, a pénzt 6 egyedül csalta ki a károsultaktól. . A 329 ezer koronán kivül Kohn Lajosnál rnár letartóztatása alkalmával találtak nyolcezer koronát s igy összesen 337 ezer korona készpénz van meg a kicsalt 340 ezer koronából úgy, hogy mindössze 3 ezer korona a hiány, ami annál jelentéktelenebb összeg ebben az esetben, mert Weinreb annak idején 10 ezer korona jutalmat ajánlott tel ^Az Est utján annak, aki a tettes nyomára vezet. Nagyvárad, nov. 3. Ábrabám Lázárt, kinek megbízásából Porgesz a budapesti keleti pályaudvaron a marosvásárhelyi szeszcsalásból származó 328,000 koronát tartalmazó csomagot ki akarta váltani, a rendőrség Nagyváradot} le tartóztatta. Mielőtt bármit venne, vagy eladna, saját érdekében, az „Atlasu hirdetést olvassa. Megjelenik vasárnap, szerdán, pénteken, Úgy léptünk a hangja mellett, mint a valódi bakák. Hát még mikor dobot kaptunk! Noéh Zoltán volt az első dobosunk. S mert mi úgy láttuk, — hogy katonáéknállegtöbbször cigánya dobos, azt hittük, hogy Zoltán is azért lett dobos, mert jó csőré képe volt. Több dobja van már a gimnáziumnak, — de olyan dobosa tán sose lesz, mint a kis Noéh volt. Élvezet volt a tornaórákra járni, különösen a tavaszi idő beálltával. Künn a gyakorlótéren longámótáztunk, cicáztunk. Nem ez a lábtörő hóbortos angol football volt a mi játékunk. Mi magyarul „lop- táztunk.“ Sándor bácsi persze velünk játszott s adtunk a széles hátára olyanokat, hogy kék maradt a helye. Mindez a fegyelem rovása nélkül ment alatta. , Ha elkiáltotta magát, hogy .sorakozó !* — megszűnt a zsivaj. A furu lyukat is átbújtuk, csakhogy a helyűnkön találjon. Ki-hi- hoztuk a sodrából Sándor bácsit néha, — ilyenkor úgy meggyakorlatoztatott bennünket, hogy regruttakorunkban is megemlegettük. tMeg is lett az eredménye & sok gyakorla- k ozásnak. Mert az országos Torraünnepélyen, amit gróf Csáky Albin rendeztetett, a szat mári magyarruhás tornatanár csapata vitte el az első babért a rendgyakorlatokból. Nem tudom miért volt Sándor bácsinak olyan nagy nymbusza előttünk, — féltük is, szerettük is — de ehhez kétségtelenül hozzájárult a magyar ruha is . . . Zabary bátyánknak is ez imponált, mikor a németi rektorsággal kínálta meg Sáüdor bácsit, azt adván okul, hogy nincs olyan derék magyar ember az egész tanári karban, mint Regéczy Sándor, ... a többi ... ez vagy tót, vagy lutheránus . . .! Notabene Sándor bácsi Késmárkon született — lutheránus szülőktől. A felvidékről került ide, vagyis magyarul mondva : Tótországból .. . Mégis olyan törülmetszett magyar volt az öreg, — hogy még Zabary bátyánkat is megtévesztette. Mi meg egyenesen szentségtörésnek tartottuk volna, ha valaki azt merte volna mondani, hogy Sándor bácsit kicsi korában nem töltöttkáposztával traktálták. Hamisítatlan magyar hazafisága a történelem órákon tűnt ki, — ahol magávalragadó lelkes magyarázatokkal tüzelt bennünket a német sógor ellen. Nem is értettük meg, hogy miért szavazott mégis Ghorinra ? Csak később tudtuk meg, hogy ezt is az egyházpolitikai kérdésekben elfoglalt liberális álláspontja miatt tette. Sokat tudnék még írni az öreg Sándor bácsiról — de papirhiány is van, meg sok más imi valóm is van. Most mikor otthagyja a tornatanári állását, egy reminiscenciával zárom e sorokat. Rákóczy Ferenc hamvait vittük nagy harangzúgás közt a kassai dómba. Egy kis harang élesen tulsivitotta a többit. Az öreg Csomay Imre bátyánk ment mellettem s nagyon törülgette a becsületes két szemét. Miért sir Imre bácsi ? Hallja öcsém azt a kis harangot? Az a regéczi kisharang. Ezzel adtak hirt a bujdosó kuruezok egymásnak. Ez után igazodtak. — A szatmári református főgimnázium ifjúsága, harminckét éven keresztül a Regéczy Sándor nagy hangja után igazodott. Áldja meg az Isten a nagy hangjáért is, meg a nagy szivéért is . . . Dr. Lénárd István n
