Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-21 / 277. szám

XLIX. évfolyam Szatmér, 1917. november 21. szerda » *»«»*=-.» tna * «■*<*■•*••«>* **«&*!*»»«»•»>• ■ POLITIKAI NAPILAP s ELŐFIZETÉSI DIJAK: 22 K —f VMéfaea . . SSK-f 11 ,-f . . . 14 „ — f 9.Mf . 7 . — f 2» -f • . . * „S©f Kiadó és laptulajdonos: a „Szabadsajté“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZHTMÁR-NÉMETI. ■■■■mai •■■■■■■■■mntaflinnRmiiniiHiMiiiaiiimiiiiNiniaiiiiiHiiaiimiimsMiiiinim Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 80 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAkÓCZI-CITCH 24. i Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó, hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 354. Tömeges interpellációk a cseh támadások tárgyában. A király biztosítja Magyarország integritását. A képviselőház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítójától. — Budapest, nov. 20. A parlamentet háromnegyed négy óra­kor Szász Károly elnök nyitotta meg. Meg­emlékezett a király balesetéről és elparen- tálta Hegedűs Lónyai Gézát és Kende Pétert. Bemutatja a delegációk összehívásáról szóló királyi kéziratot és jelenti, hogy többeknek sürgős interpellációra adott engedélyt. Wekerle Sándor miniszterelnök elő­terjeszti expozéját. A költségvetést még elődje készítette el, de csak uj adatokkal bővitette ki. A jelenlegi költségvetés nem fele' meg a tényleges állapotnak, mert a hadiköltség nincs benne. Részletes számadatokat terjeszt elő, hogy milyen adókat kell beilleszteni a bevé­telek fokozása miatt. Előirányzati, mérlggüojfr a következő : Két iftflliárd és 59l,uÜ!r korona a rendes bevétel. Ismerteti az egyes tárcák kiadásait. A belügyiben külön összeg véte­tett fel a régóta vajúdó cigányügy rendezé­sére és a hazai fürdők idegenforgalmának emelésére. A pénzügyi tárcában gondosbod nak a földgázbányászatról és annak költsé­geiről. A kultusztárcában a népnevelés kia­dásai emelkedtek. Uj tanitói és óvónői állá­sokat szerveznek. Rendes bevételeink szapo­rodását az adók emelésétől várja. A dohány­jövedék bevétele is növekedni fog. Kéri a Házat, intézkedjék a kvótabizottság tagjainak megválasztásáról. Beterjeszti a bankszabada­lom meghosszabitásáról és a provizóriumról a javaslatokat. Ezután Grecaák és Serényi apróbb avaslatokat terjesztenek be. Utána Tisza István szólal fel napirend előtt. Felszólalásának célja az, hogy bizonyos kérdéseket tisztázzon. A Hadik minisztert ért támadásoknak, hol az élelmezési kérdések­ben a közös miniszterekkel tárgyal, nem azo­nosítja magát, mert kívánatos, hogy a kor­mányok egymást kölcsösen informálják. Ki­fejezi azon reményét, hogy ha egyetértő meg­állapodásra nem jutnak, a magyar kormány önállóan fog intézkedni. Sajnálja, hogy Ma­gyarországnak az élelmezés terén tett szol­gálatait Ausztriában és Németországban hely- lel énül és igazságtalanul ítélik meg. Hadik János miniszter válaszol Tiszá nak. Azon felszólítását, hogy minden áldo­zatot meg kell hoznunk Ausztria részére, in­tézze saját hívei címére. Landauer Béla ajánlja, hogy hadiköl- csönkötvények lombardirozását falragaszokon publikálják. Wekerle kijelenti, hogy a falvakban számit a papságra és a tanítókra. Szünet után az e'nök holnap délutáni négy órára tűzi ki a legközelebbi ülést. Tisza kérdi Wekerlót, mi az álláspontja & berlini konferenciákon megbeszélt lengyel kérdésben. Wekerle : A longyal kérdéssel állan­dóan foglalkozott. Hogy miképpen iparkodunk a megszállott lengyel államot konzerválni, azt eddigi intézkedéseink mutatják. Hogy a jövőben hogyan fogunk cselekedni, arról most folynak a tanácskozások, de máris örömmej jelenti, hogy a dicső raultu lengyel nép új­jászületése egy uj állam jegyében történt. Többet nem mondhat, de azt kijelentheti, hogy mindenki örül annak, hogy a lengyel állam monarchiánkkal közelebbi vonatkozásba jön anélkül, hogy gazdasági és politikai pa­ritásos helyzetünket és törvényekben bizto­sított jogainkat érintené. Tisza és a Ház a választ tudomá­sul vette. Ezután Perónyi Zsigmond báró inter­pellált a rfijohsMt^s9^ támadások ügyében. Megbotránkozását szereztünk — úgymond — tudomást a csehek alávaló támadásáról. A vakmerő merénylők a császár palásja mögé bújnak. Sztanek urék tizenhárom vármegyét követelnek. Rosszabbak a rablóknál Ezek házitól vajok! Mi harcolunk, de annektálni nem akarunk, ők praktikusabbak, nem har­colnak, de annektálni szeretnének. (Taps az egész házban.) Sajnos, az osztrák miniszter- elnöknek semmi szava sem volt ellenük és hallgatásával bűnrészesük lett. Létbay Ernő: Éljen 1848 ! Perényi [folytatja]: A csehek ellen­szenvének okát az élelmiszerekkel való el­járásunkkal indokolják. Ez hazugság. We­kerle megígérte, hogy azon híresztelés ellen, mintha mi bőségben élnénk, sajtókampagnet ndit. Mi talpalatnyi földet sem engedünk ellopni! Hozzák ellenünk a cseh brigádot! Nem félnek tőle, hogy nálunk is felhangzik a „Loos von Österreich ?* [Zajos taps a baloldalon]. Álljanak meg az osztrákok, mert akik bűnös kézzel Magyarország letö­rését kivánják, Ausztria sírját is megássák. Interpellációjában kérdi, minő lépéseket szán­dékozik tenni a miniszterelnök a csehek tá­madásainak visszautasítására ? Polónyi Géza interpellált ezután ugyan­ezen kérdésben. Szerinte csak a personál unió védhet meg minket a kivülrül jövő tá­madások ellen. Követeli az önálló magyar hadsereg felállítását. Ha hosszú közéleti pá­lyája után bosszú pihenőre tér, abban a tu­datban akar meghalni, hogy Magyarország boldog lesz. Interpellációjában hivatkozik arra, hogyha a cseh törekvések megvalósul­nának, úgy polgárháborúra vezetnének. Kérdi, müyen intézkedéseket tesz a miniszterelnök ezen törekvések ellen és mennyiben védi meg az 1867. évi 12-ik törvénycikk aa al­kotmányt ? Bakonyi Samu felolvassa az Appooyi- párt határozati javaslatát. Csatlakozik Pará­nyi fejtegetéseihez. Bécsben olyan hangon beszélnek rólunk, mint legvadabb ellensé­geink sem teszik. Senki egy 3zót nem szól védelmünk - De mi kiáltottuk a próbát, a csehek is levizsgáztak. Bízik királyunkban és elégtételt kér. Landauer Béla a cseh ezredek árulá­sát teszi szóvá. Milyen konzekvenciákat vonna le a külföld a reichsratban történtekről, ;ha a magyar parlamentben nem hangzana jel tiltakozás ? Andrássy Gyula interpellált ezután. A magyar nemzet becsülete — úgymond — oly magasan áll a cseh urak támadása felett, hogy azt nem sérthetik meg. Integritás szempontjából csak mosollyal térhetünk fö­löttük napirendre. Régente minket vesze­delmesebbnek tartottak, mint a cseheket. A világháború azonban leleplezte & valóságot. Mi ott állunk a monarchia és dinasztia mel­lett. A nemzet önérzete megerősödött, játsz­va veri vissza az ilyen támadásokat. Póló- nyinak azt feleli, hogy az 1867: 12 ik tör­vénycikk nem véd meg a beszédek ellen. Máskülönben alaposan megvéd bennünket, mert hol van a cseh király és a cseh had­sereg, mely bennünket megtámadhat ? A cseh törekvéseket barbárságnak nevezi. Az a feladatunk, hogy a legnagyobb szigorral ellenőrizzik, hogy a cseh urak itt ne izgas­sanak. Minden ircr-msay* elég erős ’esz J-re, csak jő adminisztrációval és jó nemzetiségi politikával kell útját állani, hogy gyökeret ne verjenek. Megdöbbentőbb volna inkább az, hogy a reichsrat elnöke nem utasította vissza a magyarellenes támadásokat. Konsta­tálja, hogy ezt nemcsak a velünk szemben való támadásoknál, hanem az osztrákok ellen való támadásoknál is sohasem cselekedte. Interpellációjában kérdi, minő intézkedéseket tett a miniszterelnök a cseh támadások ellen. Wekerle miniszterelnök együttesen válaszol a interpellációkra. A közélelmezési vádakkal szemben sajtó utján világosította fel Ausztriát, hogy nekünk magunknak sincs olyan sok, tehát nem adhatunk. Rágalom az amit a csehek állítanak nemzetiségeinkről, hogy azok rabszolgák. Bizonyltja, hogy a legtelj'sebb szabadságot élvezik. A csehek izgatásával szemben első kötelessége, hogy az izgatás Magyarország területére ne csapjon át. Ezt a legszigorúbban megtoroljuk. Egyéb­ként az osztrák mioiszterelnök éppen tegnap erősítette meg, hogy a csehek politikájától távol áll és a nemzetiségi igények csakis a mostani határok között nyerhetnének kielégí­tést. Mindazonáltal Wekerle Seidlerhez és a királyhoz intézet memorandumban kifejtette, hogy ilyen territoriális kielégítésekre még gondolni sem lehet, sem pedig arra, hogy történelmi fejlődésünktől bármiképpen térjünk. (Élénk tetszés.) Tegnap leérkezett az osztrák igazságügyiminiszter leirata, hogy büntető utón megtorolják az izgatásokat. De Stanek ur kirohanása külöml)9n sem érheti a hatvan­hetedig alkotást. Hiszen tegyük fel, bogy nincsen hatvaohetediki kiegyezés. Vájjon az ilyen sporadikus nyilatkozat ellen miféle vé­delmet találnánk ? (Polónyi közbeszél: Dip­lomáciai megszakítás.) Wekerle folytatja : Hát mikor indentista nyilatkozat történt, nem jobban megvédett e minket a hatvanhete» alap ? A mi legnagyobb erősségünk az, hogy összetartunk Hogy ez így van, tudomására hozza a Háznak Őfel­ségének hozzá intézett nyilatko­Egyes szám ára: Helyben 6 fillér. Lapnak mai BTáma 4 oldal. Egyes szám ára: vidéken 10 fillér. T

Next

/
Thumbnails
Contents