Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-04 / 263. szám

("1917. november 4. 263. szám.l

SZAMOS

7. oldal.

ban hozott határozat minőkét félre kötelező és az eldöntött kérdés perben sem lehet vita tárgyában. Az eljárás költségeinek viselése felől a bíróság a körülmények figyelembevételével belátása szerint határoz. Egyebekben az eljárás az 1911. I. törvénycikk 382—385. §-ai megfelelően alkalmazandók. A szerződtelek jogaira és kötelezettségeire nézve minő den más vonatkozásban az általános jogelvek irányadók.

Horvát-Szlavonországokban a broi nt igénybevételére vonatkozó szabályok megállapítása iránt a bán intézkedik.

Az ármegállapításra vonatkozó bírói eljárásnak a zsák átadásra nincsen halasztó hatálya. A b’rói megállapitás előtt átvett zsákért a vevő egyelőre a jelen §. második bekezdésében említett bizottság által meghatározott árt köteles fizetni.

Ha az eladásra kötelezett fél a zsákot a vevőnek át nem adja, a készletnek a kereskedelemügyi miniszter által kijelölt átvevő részére való átadása iránt az elsőfokú rendőri hatóság intézkedik. Ez a rendelkezés a félnek a 16. § on alapuló felelősséget nem érinti.

XI. Szállítási igazolványok.

12. §•

A jelen rendelet életbelépésének napjától kezdve bárminő használt vagy uj megtöl- tetlen zsákot vasúton, hajón, tengelyen, gép kocsin, vagy postai polgári forgalomban a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre, úgyszintén olyan vasúti állomásokra, amelyeken a magyar szent korona országainak területén kivik eső vonalakra való átmenet történik, csak a Zsákbizottság írásbeli engedélyével (szállítási igazolvánnyal) szabad szállítani.

A szállítási engedélyt (szállítási igazolványt)^ Zsákbizottságtól kell kérni.

Állami haióságoktól állami hatóságokhoz (ideértve a katonai hatóságokat is) való szállítási igazolványra nincsen szükség.

A szállítási engedélyt (szállítási igazolványt) a fuvarlevélhez, illetőleg szállítólevélhez hozzá kell fűzni és azt az árut felvevő állomásnak illetőleg postahivatalnak annak jeléül, hogy az engedély szállításra már használtatott és újból tel nem használható a feladó állomásnak, illetőleg a felvevő postahiva talnak keletbélyegzőjével kell bélyegezni.

Xi. Ellenőrzés és kivételek engedélyezése.

14. §

A jelen rendelet végrehajtásának ellenőrzésére külön ellenőrző közegek alkalmazhatók, akiket megfelelő igazolvánnyal a Kereskedelemügyi minister lát el. Az ellenőrzéssel megbízott közegeknek kívánságukra az ellenőrzéshez szükséges összes adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

15. §.

E rendelet intézkedései alól a kereskedelemügyi minister indokolt osetben kivételeket engedhet.

XIII. Büntető rendelkezések.

16. §.

Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, kijátsza, vagy megszegésénél vagy kihágásánál bármely módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el s hat hónapig terjedő elzárással, s 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

E kihágás-miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

HorvátSzlavon országokban e kihágások miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott i «tóságok járnak el.

XIV. Életbelépés.

17. §.

A m. kir ministériumnak 572—1916. M. E., 1630-1916. M. E. és 4559—1916. M. E. 8z. rendeletéi a jelen rendelet életbelépésével hatályukat vesztik, a hatályuk alatt keletkezett jogviszonyukra és elkövetett ki-'' hágásokra azonban ezentúl is alkalmazást nyernek.

Ez a rendelet le 17. évi október hó 15. napján lép életbe.

Hatálya, amennyiben a rendelet a magyar szent korona országainak egész területén hatályos, törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavón orszá- t gokra is kiterjed.

Szatmár-Németi, 1917. október 29.

Dr. Csomay Aladár

főkapitány helyettes.

Felhívás.

Felhívom a gazdaközönség azon t. tagjait, kiknek a körtvólyesi legelőn még szarvasmarhájuk van, hogy azt onnan f. hó 4-én délig elhajtatni szíveskedjenek, mivel a gulyás szolgálati ideje letelt s a város közönsége a jószágot tovább nem őriztetheti.

Szatmár-Németi, 1917. nov. 2.

Solté8» Miklós

gazd. intéző.

2796—1917. gtsz.

Hirdetmény.

A Deák-téren vagy annakjközvetlen közelében 2 esetleg 3 szobás kényelmes úri lakást keresek főispáni szállásul. Az ajánlatokat kérem november végéig hivatalomban (Deáktér 2.sz.) szóval vagy Írásban bejelenteni.

Szatmár-Németi, 1917. október 31

2758-1917. gtsz.

A városi tanácstól nyert megbízásból közhírré teszem, a földmivelésügyi miniszter ur alábbi rendeletét. ,

134600—1917. F. M. szám. A takarmány és alomkészletek zár alá vételéről, felhasználásáról és közszükségleti célokra való igény- bévé'eléről szóló 3387—'1917. M. E. számú rendelet (1. a .Budapesti Közlönynek* 1917. évi október hó3-ik napján megjelen 228. számában) 3. és 9. § ai alapján nyert felhatalmazás alapján a takarmány és alomkészletből teleltetés óimén feloldható mennyiség megállapítása s az igénybevett takarmány és alom- féleségekért fizetendő átvételi árak tárgyában a következőket rendelem.

1. Az állatállomány szükségletének megállapításánál csak a birtokos rendes állatlétszáma vehető számba, vagyis az, mely az illető gazdasági vagy egyéb üzeme méreteinek és a béke időben tartott állatlótszámának lényeges eltérés nélkül megfelel. Kivételt képeznek azok a tehenészetek, melyek tejtermésüket közfogyasztás céljaira lekötötték. A kitelelte- tésre minden számos állatra 12 métermázsa szálas takarmányt (tehát széna, mesterséges takarmány vagy tavasz szalma) és 6 métermázsa alomszalma vehető számításba, ületve oldható fel. Számos állat alatt értendő, egy darab 4 éves szarvasmarha vagy egy darab két éves nyugoti szarvasmarha, egy darab 4 éves ló, továbbá két darab magyar és két darab 1 éves nyugati szarvasmarha, 2 darab két éves ló* négy darab 1 éven aluli szarvasmarha, 4 darab egy éven aluli ló, végül 10 drb. juh és kecske. A 2 éven felüli magyar,

1 éven felüli nyugoti szarvasmarha s 2 éven felüli ló egy számos állatnak számítandó.

Amennyiben az állattartó takarmány- készlete saját állatainak teieltetési szükségletét sem fedezi, eoben az esetben az igénybevételnél eljáró hatóság községenkint az állatállomány számának megállapítása mellett a ; szükségletet felveszi s erre vonatkozó kimu- I tatását a vármegyei takarmányozást intéző | bizottsághoz, ey ’szont összegyűjtve a föld- ! mivelésügyi minis.. hez terjeszti fel.

n. 1. A szálas takarmányért, mely el- ; nevezés alá tartozik a széna ős pedig az j anyaszóna, sarju és mindenféle mesterséges ; takarmány (lóhere, ^lucerna, bükköny, mohar j stb. széna.) j

2. A tavasz szalmáért, mely elnevezés alá tartozik: árpa, zab, köles és ezekkel egyenértékű tavasz szalma ezek töreke és polyvája ;

3. alomszalraáért, mely elnevezés alá tartozik az őszi gabonafélék szalmája, ezek törekei és polyvája;

4. a zsupszalmáórt;

5. tengeriszár és fosztásért, cirokszárért;

6. nádért, igénybevétel esetén következő átvételi árat (térítést) kell fizetni.

1. Anyaszőna, sarju és mesterséges takarmány

laza állapotban .... 30 K préselve 36 K

2. Tavasz szalma lazán 18 K „ 24 K

3. Őszi szalma „ 12 K „ 18 K

4. Zsúp szabna . . .

..................... 20 K

5. Tengeri ős fosztás

cirokszál....................................... 14 K

6. Nád .......................................... 14 K

val

amennyi 100 kilogrammonkiot száraz ős egészséges állapotban. Ezek az árak akár laza, akár préselt állapotra vonatkoznak mindkét esetben magukban foglalják a legközelebb eső vasúti vagy hajó állomásig való szállítás- költséget is. Olyán esetben, amidőn az átvétel nem a vasúti vagy hajóállomáson történik, hanem a termelőnél vagy a takarmányforgalmi r. t. bizományosának gyűjtő vagy préselő-telepén, az átvételi helytől a vasat vagy hajóállomásig való szállítás tényleges költsége a fizetendő árból levonásba hozatik. A szóban forgó levonásnak azonban csak akkor van helye, ha a raktár vagy az átvétel helye a termelőhöz a legközelebbi vasúti vagy hajó állomáshoz közelebb fekszik, a levonásba hozott összeg semmi esetre sem lehet több, mint amennyi megfelel annak a távolságának, amennyivel a raktár, illetőleg az átvétel helye a termelőhöz közelebb fekszik mint a legközelebbi állomás.

III. Ha a takarmányforgalmi r. t. az igénybevett cikkek átvételénél a jelen rendeletben körülirt rendes kötelezettségeken felüli szolgáltatásokat is veszi génybe, azokat a jelen rendelet II. pontjában megállapított átvételi áron (térítésen) felül köteles díjazni.

A jelen rendelet II. pontjában megállapított árak a takarmány forgalmi részvénytársaság által történő eladásokra nem vonatkoznak.

IV. Ez a rendelet 19lV. október 22-ik napján lép életbe.

Hatálya Horváth-Szlavón - országokra nem terjed ki.

Budapest, 1917. évi október 17-őn Me- zőssy Bála m. kir. földmivelésügyi miniszter.

Szatmár Németi, 1917. nov. 1.

FERENCZ ÁGOSTON

tanácsnok.

10604-1917. fksz.

Hirdetmény.

Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. Földművelésügyi Miniszter Ur 49584— 1917. sz. rendeletével Csárics Sándor gyü- mölcsészeti tanácsadó székhelyét Kőszegről Pécsre helyezte át s a kertek kezeléséért megállapított eddigi 10 korona napidijat folyó év október hó 1-től kezdődőleg ellátás nélkül 15 koronára, ellátással pedig az eddigi 6 koronáról 10 koronára emelte fel.

Szatmárnémeti, 1917. október hó 29.

10160-1917. fksz.

A hadseregfőparancsnokság 152681. sz. értesítése szerint a hadrakolt sereghez tartozó összes katonai hatóságnak vagy egyéb alakulatoknak tilos lovakat vásárolni, vagv a hadiszolgáltatási törvény alapján igénybe venni. Erre felhatalmazást csak a cs1 és kir Had- ügyminister ur adhat. Ez a rendelkezés szövetséges haderőkre is vonatkozik,

Szatmár, 1917. október hó 27.

884—1917. tt. sz.

A 3034 —1917. kih. számú ügyben le-