Szamos, 1917. október (49. évfolyam, 235-259. szám)

1917-10-30 / 258. szám

(1917. október 30. 258. 3zám.) SZAMOS 5. oldal bocsátott 21821—1917. sz. rendelete a követ­kezőket tartalmazza: 1. §. A sörnyomó készülékeknek ónból vagy ónötvözetekből készült vezetékeit, össze • kötő darabjait és alkatrészeit hadicélokra igény bevettek ne k jelentem ki és azokat a f. évi junius hó 25-én 13421—ein. 20/b. 1917. sz. a- kiadott rendeletem határozmányai szerint be kell szolgáltatni. Ez az igénybevétel kiter­jed az első bekezdésben meghatározott tárgyak készleteire, tekintet nélkül arra, hogy azok gyártók vagy kereskedők birtokában vannak, valamely épület tartozékai, vagy valamely üzem berendezési részei, mint ilyenek hasz nálatban vannak, vagy használaton kívül ál­lanak. Az igénybevett tárgyakat a magyar szent korona oszágainak fémközpontja r. t. és az általa egyentárgyak vásárlásával megbízot­tak részére szabadkézből el szabad idegení­teni és pedig : 1. Az átvételi bizottságnak a helyszínen való megjelenése időpontjáig, ha az átvételi bizottságnak az ez irányban később kiadandó rendelkezések szerint átvétel végett a helyszínén meg kell jelernie. 2. A haíósá gilag közzéteendő beszállítási határidőig, ha az ez irányban kiadandó későbbi rendelke- kezések szerint a tárgyaknak valamelyik gyűjtő helyre való beszállítása rendeltetik el. Oly tárgyak, amelyek valamely épület tatozékai, vagy valamely vállalat üzemberendezósóhez tartoznak az 1. és 2. pontban megállapított ha­táridőig, de csak az épülettel, illetőleg, vállalat­tal együtt elidegenithetők. Az igénybevett tárgyaknak a rendelkezésektől eltérő elidege­nítése vagy azok feldolgozása tilos. 2. §. Ugyancsak hadicélokra igénybevetteknek je­lentem ki a következő tárgyakat, u m. 1. Mindenféle ónbői ónötvözetekből készült cső­vezetéke és szerelvény. 2. A szikvizes palac­koknak ólomból ős ónból úgyszintén ezek ötvözeteiből készült fejeit. Az igénybevétel kiterjed esekre a tárgyakra, tekintet nélkül arra, hogy azok gyártók vagy kereskedők birtokában vannak, vagy valamely üzem be­rendezéséhez tartoznak, avagy használatban, vagy használaton kívül állanak. A jelen sza­kasz szerint hadicélokra igénybevett tárgyakat a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül csakis a magyar szent, korona országainak fómközpontja és az ez által e tárgyak össze­vásárlásával megbízottak részére szabab eli­degeníteni Ezen tárgyak feldolgozása a ke­reskedelemügyi minister engedélye nélkül tilos. A jelen szakasz szerint igénybevett tár­gyak beszolgáltatására vonatkozólag külön rendelettel fogok intézkedni. 3. A 2 ik §-ban meghatározott tárgyak birtokosai kötelesek az ezen tárgyakból meglevő készleteiket a központi fémrekviziciós bizottságnak (Buda­pest, II. kér. Lánchíd-u. 1—3.) legkésőbb az 1917. évi október hó 25-óig ajánlott levélben bejelenteni. A vezetékek bejelentésénél azok hosszát, átmérőjét és csőfal vastagságát, vagy azok súlyát meg kell emliteni. Egész tárgyak­nál azok darabszámát, megközelítő súlyát kell megjelölni. 4. §. A jelen rendelet végrehajtá­sának ellenőrzésére a kereskedelemügyi mi­nister külön ellenőrző közegeket alkalmaz­hat. Az ellenőrző közegeknek az ellenőrzés­hez szükséges összes adatokat rendelkezésre kell bocsátani.. 5. §. Aki a 2-ik §-ban felso­rolt valamely anyagot be nem jelent, vagy, nem a valóságnak megfelelően jelenti be, vagy az első és második §*ban emlitett anya­got vagy tárgyat eltitkol, a jelen rendelet, ellenére is elidegenít, feldolgoz, vagy egyéb­ként felhasznál, ilyen anyagot tudva, hogy annak megszerzése jelen rendeletbe ütközik, megszerez, a hatósági ellenőrzést meghiúsítja vagy a jelen rendeletet más módon megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljá­rás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a budapesti államrendőr- sóg működési területén pedig a m. kir. állam­rendőrségnek hatáskörébe tartozik. 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak“egész területére. 8zatmár-Németi, 1917. okt. 22. 1. §. Hadicélokra igénybevetteknek je­lentem. I. Az egészen vagy túlnyomó részben rézből vagy rózötvözetekből álló kirakat- be­rendezéseket, u. m.: állványokat, gyámokat, tartókat, síneket stb. II. Az egészen vagy tul- nyooió részben rézből vagy rózötvözetekből álló és más tárgyakra még fel nem szerelt alább fel­sorolttárgyakat, amennyiben azok gyártók vagy kereskedők birtokában vannak, vagy pedig azok gyártók vagy kereskedők részére őrizet­ben tartatnak. Ezek a tárgyak a következők: 1. Lószerszám veretek (rózsák, tárcák, gyűrűk, csattok, horgok, igacsucsok, szerszámáiszek), b) butorveretek, c) csuklóspántok, d) füstcső- xyürük és rózsák, é) csapok (vízmelegítő-, hordó-, váltó- és kifolyócsap), hordóakonák. III. Azokat a rézből vagy rózötvözetből ké­szült lószerszám vereteket, amelyeket a szer­számról anélkül lehet eltávolítani, hogy az eltávolítás következtében a lószerszám hasz nálhatatlanná válnék. 2. §. Az ezen rendelet­tel hadicélokra igénybevett tárgyakat az 1917. évi junius hó 25 én kelt 13421—ein.—20—b. számú rendeletem rendelkezései szerint kell beszolgáltatni és pedig : mindenki az egész készletét köteles beszolgáltatni, kivéve az 1. §. második részében e) pont alatt felsorolt tár­gyak gyártóit és az ezekkel kereskedőket, akik ebbeli készleteiknek egyelőre csak két­harmad részét kötelesek beszolgáltatni. Az őrzők pedig az őrizetükben levő teljes kész­leteiket kötelesek beszolgáltatni. Egyebekben az e §. első bekezdésében emlitett 1917. évi Í3421—ein.—20—b. számú rendeletem rendel­kezései irányadók. 3. §. Az első §. I. részé­ben említett tárgyak térítésének megállapítá­sára a f. év 15504—ein.—20—b—1917. számú rendeltemben A) II. csoport 7. pontja alatt foglalt térítési tételek irányadók. Az 1. §. II. és III. részében felsorolt tárgyak térítési té­telei külön rendelettel fognak közzótétetni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar Szent, Ko­rona országainak egész területére. Szatmár, 1917. október hó 23. 843-1917. tt. sz. P. évi október hó 20-án az Ebes-földön egy drb. 2 éves fehárszőrii ökör-tinó bal fa­rán K. F. bélyeggel bitangságból befogatott és a városmajorban őrizet alá vétetett. Felhívom a fentirt állat tulajdonosát, hogy annak átvételére 8 napon belül annál is inkább jelentkezzék, mert ezen idő eltelte után mint gazdátlan jószág el fog adatni. Szatmár, 1917. október 20. _ * 10420-1917. fksz. Tudatom a város közönségével, hogy a Polgármester ur 7777—1917. ein. szám alatt hozott határozatával a kenyérsütés diját ma­gánosok részére kilogrammonként 12 fillérben, a kalács sütése diját klgr.-onkőnt 20 fillérben állapította meg. Ezen árak túllépése a 4207—1915. M. E. sz. rendeletbe ütköző kihágást képez és az idézett rendelet vonatkozó § a értelmében fog megtoroltatok Szatmár, 1917. október 22. 854- 1917. tt. sz. A rendőri büntető bíróság 1006—1917. kih. szátau végzésével gazdátlannak nyilvání­tott 17 kor. 67 fillér tulajdonosát felhívom, hogy annak átvételére egy éven belül annál is inkább jelentkezzék, mert ezen idő eltelte után mint gazdátlan érték fog elszámoltatni. Szatmár, 1917. október 26. 855- 1917. tt. sz. A rendőri büntető bíróság által az 1569—1917. kih. sz. végzésével elkobzott bab és tengeriliszt értékesítéséből befolyt 6 korona 60 fillér gazdátlannak nyilváníttatott s ily ér­telemben való kezelés végett átadatott. Felhívom a fentirt összeg tulajdonosát, hogy annak átvételére egy éven belül annál is inkább jelentkezzék, mert ezen idő eltelte után az 1901. évi XX. t. ez. 23 §-ban jelzett célra fog fordittatni. Szatmár, 1917. október 25. nak, amelynek tovább folytatásához a rende­let értelmében külön hatósági engedélyre van szükségük, e-t a foglalkozásukat -a ren­delet életbelépése után 1917. évi október hó BP napjáig bezárólag ily külön engedély nél­kül és ha az engedély megadása iránti ké­relmüket a most emlitett napig előterjesztik, e nap után is mindaddig folytathatják, mig kérelmük jogerős elintézést nyer. Szatmár-Nómeti, 1917. október 29. 1540-1917. f«sz. Tudatom a város közönségével, hegy az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. Miniszter 102100—1917. sz. rendeletével a diőkészietek kötelező bejelentését és zár alá vételét rendelte el. Bejelentésre kötelezettek: a) mindazok az egyének, jogiszemólyek, és cégek (kereskedelmi vállalatok, szövetke­zetek. stb.), akik diót, illetve dióbélt tovább- eladás céljára, vagy ipari üzemekben való felhasználás,"avagy egyébként nem saját ház­tartásukban való fogyasztás céljaira tartanak raktáron, úgyszintén azok is, akik diót, illetve diőbéit más részére tartanak őrizetben (ide tartoznak közraktárak, vámraktárak és köz­forgalmi, közlekedési vállalatok raktárai is) és pedig diókészletük egész mennyisége te­kintetében ; b) termelők és mindazok, akik nem es­nek az a) pont rendelkezései alá, amennyi­ben dió és dióbólkészletük összesen az 50 kilogrammot meghaladja. Az a) és b) pont szerint bejelentésre kötelezettek, kivéve a .vámraktárakat, ame­lyekre nézve a m. kir. pénzügyminiszter uta sitásai irányadók, kötelesek készleteiket ezen hirdetmény közhirrétételének napján fennálló állapot szerint nyolc nap alatt bejelenteni és pedig a dió és dióbélkészletek elkülönített feltüntetésével. Azokat a mennyiségeket, amelyek a be­jelentési határidőben a bejelentésre kötelezet egyén (természetes és jogiszemélyek, cégek stb.) részére fuvarozás alatt állanak, a címzett köteles rendeltetési helyre érkezésük, illetve az erről szóló értesítés vétele után 24 óra alatt bej dönteni­Azok,, akik a bejelentésre kötelezett mennyiségeket más részére tartják őrizetben, a rendelkezésre jogosult nevét és üzletének, illetőleg tartózkodásának helyét is kötelesek bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek elég té­tetett, ha az ezt tartalmazó értesítés a bejelen­tési határidőn belül ajánlott levélben postára adatott. Az a) pont szerint bejelentésre kötele­zettek a bejelentéseket közvetlenül az orszá­gos zöldség, főzelék és gyümölcsforgalmi r.- t-.nál Budapest, IV. kér, Városház-u. 4. köte­lesek megtenni A b) pont szerint bejelentésre pedig a bejólentéseket hivatalomnál Mezey Béla rend­őrtiszt előtt (14. szoba) kötelesek megtenni. A bejelentéseket minden egyes üzem vagy raktártelepre külön-külön kell megtenni. A bejelentésre kötelezett összes diő és dióbélkészletek a rendelet erejénél fogva zár alá veiteknek nyilváníttatnak. A zár alá vételnek hatálya az, hogy a birtokos a zár alá vett készlettel nem rendel­kezhetik, hanem köteles azt saját veszélyere a zár idejének leteltéig megőrizni és gondozni. A sár alá vétel hatálya a rendelet élet­belépésétől számított 15 napon tnl megszűnik, ezen idő után, amennyiben ellenkező rendel­kezés nem történnék, a birtokos a zár alá vett készletekkel szabadon rendelkezik. Aki a bejelentésre kötelezett készletét arra adott határidőn belül be nem jelenti, vagy tudva hamis adatokat jelent be, vagy a rendeletet bármi módon kijátsza, kihágást kö­vet el és 2 hónapig terjedő elzárással és 6C0 kor.-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értel­mében elkobzásnak van helye. Szatmár, 1917. okt. 25. Dr. Csomay Aladár főkapitányi helyettes. 10339-1917. fksz. HIRDETMÉNY. Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. honvédelmi Minister urnák az ónból és ónötvözetből készült bizonyos tárgyaknak hadicélókra való igénybevétele tárgyában ki­10338-1917. fksz. Tudatom a város érdekelt közönségével, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter urnák a rézből és rézötvözetből készült egyes tárgyak hadicélokra való igénybevétele és beszolgáltatása tárgyában kibocsátott 21722 — 1917. sz. rendelete a következőket tartalmazza: 861—1917. t. t. sz A rendőri büntető bíróság által elkob­zott és a 2651—1917. kih. számú végzéssel gazdátlanként átadott 7 korona 45 fill, liszt- érték őrizetbe vétetett. Felhívom a fentirt összeg tulajdonosát, 1 hogy annak átvételére egy éven belül annál

Next

/
Thumbnails
Contents