Szamos, 1917. október (49. évfolyam, 235-259. szám)
1917-10-10 / 241. szám
IUX évfolyam, S?ofmér5 íSi7, október 10. szerda iíp ; - * 241 Szám. Kémiá ob tepttgtagéono«: a JtmáámimaftÓ* k^))fnyuBéi ám fepkfaéá r*ere*rryi"Ar$Rs*$ SZKtmAR-tfÉMSXl. «nr*S«tési <*$sk «*&>« KwHwáBfci Nysíttér sósra t® fiö«£. Is^rksettség As HedéMvatsi: RflKyCIWnQI H Ttánfjan msxntek: Sz«k«sxt8ség 378« — hh>m!%á #t4. — Pete»* Knerksaz» " »*»• A szatócsok a közigazgatás hatalmában. A kormány legutóbb szigorú rendeletét adott ki, amelylvel elejét akarja venni a lánckereskedelem temérdek visszaélésének. A fogyasztó közönség, de maga a kereskedő-világ is rokonszenvvel fogadta a rendeletét, amelytől mindenki azt várja, hogy a szükségleti cikkekhez könnyebben lehet hozzájutni. Van azonban a rendeletnek egy passzusa, amely első látszatra ártatlan ugyan, de alaposabban tanulmányozva rájövünk arra, hogy komoly veszedelmeket rejt magában. Azt mondja ugyanis a rendeletnek ez a része, hogy október i 15-től kezdve minden kereskedőnek, min- j den szatócsnak az elsőfokú iparhatóság- I tói külön-külön kell engedélyt kérni j minden egyes árura, amelylyel kereskedni akar. A rendelet óriási hatalmat i ad az elsőfokú iparhatóság kezébe az- j T«], hogy az egyes közszükségleti áruk í eladásához szükséges iparigazolványok kiadását a kereskedő személyéhez és a háborús gazdasági viszonyokhoz köti. Ez a szigorú megszoritás a kiskereskedők, a falusi szatócsok egzisztenciáját fenyegeti. A falusi boltos a kocsikenőcstől kezdve a kész ruháig mindenféle holmit árusit. Az elsőfokú iparhatóság, a falun a szolgabiróság a rendelet alapján teljesen kezében tartja a szatócsot s ha véletlenül nem tetszik neki a kiskereskedő arckifejezése, éppen azokra az árukra nem ad iparengedélyt, amelyekben a boltos keres s azoknak árusítását megengedi, amelyeket a boltos kényszerből tart raktáron. 'Aztán ott vannak a szövetkezetek is, amelyek befolyásolhatják a politikai hatóságot, hogy olyan áruk eladását ne engedélyezze, amelyeket a szövetkezet is árusit. Ez a rendeletnek anyagi oldala. De van a rendeletben politika is, csak gondolkodni kell rajta egy keveset. Lehetséges, hogy választások lesznek. Tudjuk, hogy a kiskereskedők, a vidéki szatócsok legnagyobb része István grófnak és politikájának. Most már ha elrendelik a választásokat, akadhat olyan elsőfokú iparhatóság, amely csak azzal a teltétellel fog iparengedélyt adni mindenféle árura, ha a szatócs kö- telezi magát, hogy a kormány jelöltjére szavaz. A politikai presszió burjánozni fog attól a tág hatalomtól, amelyet a kormánynak ez a rendelete biztosit a közigazgatási hatóságnak. Nemcsak politikai szempontból, hanem anyagi szempontból is korrektúrára szorul a rendelet. Elvégre embereket, akik évtizedeken át megfeszitett munkával dolgoznak, nem szabad egzisztenciájukban tönkretenni. Erre még a sokat szidalmazott „reakciós“ Tisza-korinány sem volt képes. Nagyon könnyen és egyszerűen lehetne reparálni a rendeletnek ezt a kereskedőknek létét fenyegető passzusát. Mondja ki a rendelet, "hogy mindazok, akik már eddig is szatócskodással foglalkoztak, eddigi iparigazolványuk alapján továbbra is árusíthatnak minden olyan közszükségleti cikket, amelyet eddig is árusítottak. Ellenben mindazokra, akik ezután kérnek szatócs-iparra engedélyt, kellő szigorral alkalmazza az el- sőfoku iparhatóság a kormány rendeletét. Ez volna a leghelyesebb, a legmél- tányosabb és legcélravezetőbb módosítás, amely a kormány intencióinak is megfelelne és a kereskedők anyagi érdekeit sem veszélyeztetné. a*» » * » m."*- m ^ ♦ »r- «•-*.;• **■**•*•. m Vita az alldeitjrt-sjttáclfríl. Michaelis kancellár nyilatkozott a békéről. A német birodalmi ülésből. Berlin, okt. 9. A birodalmi gyűlés ma folytatta & nagynémetek által a hadseregben folytatott agi- iáeióról szóló interpelláció tárgyalását. Bittmann független szocialista kijelenti, hogy a kancellár tegnapi nyilatkozatai a német politikát a külföldön széthuzónak és tisztességtelennek tüntetik fel. Az elnök resdreutasitja. bittmann: . . . meri olyannak látszik, mint a mely nyíltan a megegyezéses bókét akarja. A kancellár azonban titokban hódi- fásokra készülődik. Az elnök újra rendre utasítja. Bittmann : Mi a nagynéniét propaganda megszüntetését követeljük. Bethmann idejében legalább volt egy ellenáramlat a kormányban, most ellenben a kormány a kato- hive Tisza j bai párt foglya. Ezért a többségnek a pótköltségvetést nem szabad megszavazni! Most nincs helye a megtévesztésnek ! Tessék szint vallani! Felsorolja, hogy a hadseregben a független szocialista nézetek, hangoztatása miatt mintegy busz évi fegybázra ítéltek néhány tengerészt és többeket ki is végeztek. Ezután Michaelis kancellár szólalt fei. Tagadja, hogy Biíttnannak joga volna a hadseregbeli és tengerészetbeii agitációró! beszélni. Csak olyan pártokkal áli szemben objektíve, akik a német birodalom és a porosz állam fennállását nem veszélyeztetik. A független szocialisták azonban túl vannak ezen a vonalon. (Helyes'és jobbról, felháborodás a szélső balról, viharos felkiáltások a független szocialisták körében : Most végre tudjuk, kicsoda Ön!) Kijelenti, hogy a közvélemény felvilágosítása legközelebb megkezdődik a háború okairól. Ha valahol politikai irányban történnék kísérletezés, a sérelem orvoslásáról gondoskodni fognak. A tisztviselők szabadon vallhatják politikai nézetüket, a fe- lebbvalók nem kötelezhetik, hogy alattvalóik valamelyes párlba belépjenek. Nekünk — úgymond| — a július 19 iki nyilatkozatban foglalt colokat valóban meg kell értenünk és ki kell venni belőle mindazt, amit tartalmaz. Gondoskodnunk kell arról, hogy ellenségeink a háború után no köthessenek ellenünk gazdasági dacszövetséget. Nem valósíthatunk meg olyan békét, amely parasztjainkat megfoszthatja a honi- rögtől és a munkásokat megfosztja föllendülésük alapjától. A gazdasági éa kulturális fejlődéssel kapcsolatos béke kell nekünk. Mindaddig, mig ellenségeink olyan követelésekkel lépnek fel, amelyek számunkra elfogadhatatlanok, nevezetesen területátengedéat követelnek, mi békére kész kezünket karba- téve várunk. Mi várunk, mi várhatunk ! Addig hadd dolgozzanak ágyúink, hadd dolgozzanak tengeralattjáróink! A mi békénk egyszer mégis reánk virrad. Capelle tengerészeti államtitkár közli a szomorú tényt, hogy az orosz forradalom néhány német flottaember fejét is megzavarta. Ezek igyekeztek minden hajóu bizalmi embereket szerezni, hogy az engedelmesség általános megtagadását, esetleg erőszak alkalmazásával a flotta megbénítását és a béke kikényszerítését érjék el. Ezen emberek összeköttetésben állottak a független szociáldemokratákkal. (Viharos közbeszólások.) A főagitátor itt, ebben a Házban, a független szocialisták pártszobájában fejtette ki terveit Bittmann, Hsase és Vogtherr képviselőknek, akik a veszélyességre utalva óvatosságra intették, de támogatást igéitek agiíációs anyag küldésével. A flottánál történi egyéb eseményekről itt nem nyilatkozhat. Néhány önmagáról megfeledkezett ember bűnt követett el és megérdemelt büntetésben részesült. A flotta barcképassége piTanatig sem volt kérdéses. Ezután David szociáldemokrata szólalj fel. ^ r . - - A londoni bombázások reakciója. Rotterdam, okt. 9. As sDgol lapok írják a következőket: A London elleni repülő'áoDadások teljesen elnyomták az angol békemozgalmat. Egyesf szám ára: Hehben 8 fillér. Ltpunk áss ad »aáma 4> oMmL Egyes szám ára % vidéken
