Szamos, 1917. október (49. évfolyam, 235-259. szám)
1917-10-31 / 259. szám
(1917. október 31. 259, szám.) SZAMOS 5. oldal 1. hizlalás háztartási és gazdasági szükséglet céljaira. 1. §. Háztartási szükséglete legfellebb két darab sertést, előzetes hatósági engedély kikérése nélkül mindenki szabadon hizalbat. 2. §. Az 1. § ban megszabott számon leiül háztartási, illetőleg gazdasági szükségletére bárki, saját háztartásában, illetőleg gazdaságában, vagy idegen hizlalótelepen, de saját számlájára, csak annyi sertést hizlalhat, amennyi sertésnek zsírjára és szalonnájára, a háztartásban, vagy gazdaságában ellátást élvező személyek, vagy szalonnajárandósággal biró munkások ellátásához, a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával szükség vanHogy ezen a címen valaki hány sertést hizlalhat : azt a hizlaló magán és gazdasági viszonyainak alapos mérlegelésével a helyi hatóság állapítja meg. Ha valaki több járás, vagy több törvényhatóság területén fekvő háztartásának, vagy gazdaságának zsír és szalonnaszükségletét, gazdaságának egy helyén kívánja hizlalással biztosítani: az ilyen cimen hízlaható sertések számát, az egyes gazdaságokra külön-külön illetékes elsőfokú közigazgatási ha tóság igazolása alapján, a hizlalótelep helyére illetékes törvényhatóság első tisztviselője állapi! ja raeg. 3- § | Amennyiben a háztartási vagy gazdasági j szükséglet a hizla'ás tartama alatt csökkenne, j vagy a hízókat a továbbhizlalás alól bármi « okból ki kellene venni: a fölöslegessé vált s | a hizlalásból kivont sertések az Országos \ Közélelmezési Hivatal rendelkezése alá esnek, j Az ily esetek felől a helyi hatóság az Országos Közélelmezési Hivatalt az átvétel, < esetleg a további hizlalás iránti intézkedés I végett azonnal értesíteni köteles. 4. §. Azt, hogy valaki a háztartási, illetőleg j gazdasági szükségletre szolgáló sertések hiz- | falasára saját terméséből mennyi takarmányt- j használhat lel, illetve, ha saját termésű ta- j karmánnyal egyálialán nem, vagy a kellő 1 mennyiséggel nem rendelkezik, hizlalási célra j mennyi takarmányt és hol vásárolhat: árpára j nézve a m. bir. földmivelésügyi minister I folyó évi 67,700 számú rendelete,1) tengerire j nézve pedig a m. bir. földmivelésügyi mi- i nistar folyó évi 133,200. száma rendelete2) i szabja meg. II, Hizlalás közszükségleti célokra. 5- §. Termelők hizlalása. A termelő a háztartási és gazdasági j szükségletét meghaladó számban sertést j csakis hatósági engedetem alapján és a íolyó j évi 3,443—1917. M. E. számú3) kormányren- j delet 2. § a értelmében, csakis a zár alá vett tengeritermás feleslege fele részének felhasználásával hizlalhat. A hizlalási engedélyt azoknak a termelőknek, akiknek megfelelő tengeri áll rendel • kezésükre ötvea darabig a törvényhatóság első tisztvisejője adja meg, aki a megadott engedélyekről a m. kir. földmivelésügyi rai- nisternek kéthetenkint jelentést tenni tartozik. Megfelelő mennyiségű takarmánnyal rendelkező termelőknek ötven darabnál több sertés hizlalására az engedélyt a na. kir. földivelésügyi minister adja meg. Az engedélyezésre vonatkozó kérvényeket, indokolt jelentéssel a törvényhatóság első tisztviselője terjeszti a m. Mr. földmivelésügyi minister elé. 6. §. Nem termelők hizlalása. Nem termelők, valamint oly termelők, kik elegendő takarmánnyal nem rendelkeznek, amennyiben közfogyasztásra hizlalni akarnának, eziránti kérvényüket a törvény- hatóság első tisztviselőjéhez terjesztik be. A m. kir. földmivelésügyi minister — amennyiben a rendelkezésére álló tengerikészletek engedik — ezen hizlalások céljaira törvőnyhatóságonkint megállapítandó tengerimennyiséget fog a törvényhatóság első 'fisztx) Lásd Közélelm. Ért. 1917. évi 2. sz 58. lapján2) Lásd Közélelm Ért. 1917. évi 6. sz. 219. lapján. ®) Lásd Közélelm. Ért. 1917. évi 5. sz. 158. lapján. viselőjének rendelkezésére bocsátani, aki azt az igénylés arányában s a közérdek szetn- előtt tartásával osztja szét az igényjogosultak között, azonban egy jelentkezőnek legfeljebb huszonöt (25) sertés kihizlalásához szükséges takarmányt adhat. 7. §• Azoknak a nem termelőknek, akik 25 darabnál több sertést hizlalnak (ipari hizlalóknak, úgyszintén városi, tisztviselői, szövetkezeti stb. beszerzési csoportoknak), a hizlalási engedélyt kizárólag a m. kir. földmivelésügyi miniszter adja meg. Ipari hizlalók és beszerzési csoportok kérvényeit indokolt jelentéssel a törvényhatóság első tisztviselője, — katonai beszerzési csoportok, illetve a hadiszolgáltatási törvény alapján katonai vezetőség alatt álló gyárak és üzemek, beszerzési csoportjainak kérvényeit pedig az illetékes katonai parancsnokság terjeszti a m. kir. földmivelésügyi miniszter elé. Ezen kérvények tekintetében a m. kir. íöldmiveiésügyi minister az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszterrel egyetértőieg dönt. 8. §■ A m. kir. földmivelésügyi minister úgy a törvényhatóság első tisztviselője által meg adott, valamint az általa engedélyezett hizlalási engedélyeket, nyilvántartás céljából az Országos Közélelmezési Hivatallal közli. 9. §• , A törvényhatóság első tisztviselője által, valamint a m. kir. földmivelésügyi miniszter áltál megadott engedély alapján hizlalásra beállított sertések, a beállítás időpontjától kezdve az Országos Közélelmezési Hivatal i rendelkezésére közfogyasztási célokra leköt i tetnek. Ipari hizlalás esetében a hizlaló a m, kir. földmivelésügyi minisztertől nyerendő föltételes hizlalási engedély alapján az Or szagos Közélelmezési Hivatallal esetről esetre külön szerződést kötni köteles. A hizlaláshoz szükséges takarmányt — a készlet arányában — am. kir, földmivelésügyi miniszter csak ezen szerződés bamtítatása esetén utalványozza. 10. §. A közszükségleti célokra hizlalt sertésekkel darabónkint öt mét«rmázsa szemes takarmánynál többet fölet8tni nem szabad. Ebből a takarmanymennyiségből árpa legföljebb két métermázsa lehet. Azon a vidékér;, ahol a tengeritermés nem sikerült: a m kir. földmivelésügyi miniszter az itt megállapított árpamennyiséget fölemelheti. A közfogyasztásra szánt sertések hizlalásához szükséges t^k&rmánymennyiséget a m. kir. földmivelésügyi minister a Hadi Termény-részvénytársaság közvetítésével utalja ki. A m. kir. földmivelésügyi minister, fel van jogosítva arra, hogy a takarmánykiutaiás föltételeit is megállapítsa. 11. § Oly sertést, melynek élősúlya 50 kg-nál kevesebb, a kösszükséglet kielégítésére hizlalni nem szabad. 12. §. A m. kir. földmivelésügyi miniszter és az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. minister fel van jogosítva arra, hogy a közszükséglet kielégítésére engedélyezett hizlalásokat a helyszínén állandóan ellenőriztesse. 13. §• Aki a jelen rsndeletet, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátsza, az — amennyiben cselekménye súlyosabb böntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Azon sertések tekintetében, amelyekre nézve a kihágást elkövették, a törvény értei méhen elkobzásnak van helye. A rendőri büntető eljárás során elkobzandó sertések értékének egyötöde a följelentőt illeti, többi része a fölmerült költségek levonásával a hadirokkantak segélyalapja javára fordittatik. Nem lehet elkobozni azokat a sertéseket, amelyek a birtokost a jelen rendelet értelmében a saját háztartási és gazdasági szükséglete címén megilletik. Ezen kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak. az államrendőrség működési területén pedig — az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 14. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra lekötött sertéseit jogeleí- nesan elidegeníti, megsemmisíti, elfogyasztja, vagy a közszükséglet elöl egyéb módon elvonja. arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1916. évi IV. t.-c. 2. § s értelmében, a közszükségiet kielégítése elő! elvont sertések értékének kétszereséig terjedhető kártéritő összeget szabhat ki, melyet a fölmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen, annak közlésétől számítandó tizenöt nap alatt főlebbezósoek van helye a m. kir. belügyminis'erhez. A kártéritő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. 15. §. Ez ’a rendelet kihirdetésének napján1) lép életbe. Budapesten, 1917. évi szeptember 28. Dr. Wekerle Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök. Minthogy a város zsirszükséglete csak részben van fedezve és a m. kir. Földmivelésügyi minisztérium a hatóságot a további zsirszükséglet biztosítása végett arra utasította, hogy oly hizlalókkal lépjen érintkezésbe, akik a hizlaláshoz szükséges takarmánnyal is rendelkeznek, városi tanács felkéri a takarmánnyal is rendelkező hizlalókat, hogy a városi Közélelmezési Hivatalt keressék fel avégből, bogy a város szükségletére lekötendő sertések hizlalására megállapodást létesítsenek s ez alapon a m. kir. Földmivelésügyi miniszter úrtól hizlalási engedélyt nyerhessenek. A hizlatás más alapon szerzett hatósági engedély mellett is csak közcélra történhetik. Szatmár Németi szab. kir. város tanácsának 1917. október 23 án tartott üléséből. Dr. Nagy Dr. Vajay Károly előadó. kir. tan., polgármester 10585—1917. fksz. HIRDETMÉNY. Tudatom a város közönségével, hogy Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége a Reichenauban 1917. évi ang, hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával mindazoknak a 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre Ítélt egyéneknek, akik a most foiyó’ háborúban 1917. évi aug. hó 12-ig 1. legalább 2 évet katonai szolgálatban töltöttek, 2: legalább 2 hónapig harctéri zzolgáláiban voltak és ütközetben rásztvettek, 3. harctéri szolgálatuk tartamára tekintet nélkül ütközetben tanúsított vitézségükért kitüntetésben részesültek, vagy megsebesültek, vagy háborús fáradalmak folytán keresetképtelenné lettek, fő és mellékbüntetést, illetőleg a büntetésnek hátralévő részét kegyelemből elengedni méltóztatott. Ennélfogva felhívom az érdekelteket, hogy a katonai szolgálatukra vonatkozó ösz- sses okiratokkal a lakóhelyük szerint illetékes kir. járásbíróságnál jelentkezzenek. Szatmár-Németi, 1917. okt. 25. 10494-1917. fksz. Közhírré teszem, hogy a belső hadműveleti területet képező Beszterce-Naszód vármegye határvonalainak átlépése csakis az 1007. táboriposta számú levélosztály (Pasier- scheinstelle) által belső hadműveleti . terület átlépésére kiállítandó külön katonai engedélye alapján lehetséges. A szabálytalan igazolvánnyal bírók a katonai hatóság által fel fognak tartóztatni és szigorúan meg fognak bűntetteim. Szatmár-Németi, 1917. október hó 25. 1540—1917. fksz. Tudatom a város közönségével, hegy az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. Miniszter 102100—1917. sz. rendeletével a diókészletek kötelező bejelentését és zár alá vételét rendelte el. Bejelentésre kötelezettek: a) mindazok az egyének, jogiszemélyek, i) Kihirdettetett a Budapesti Közlöny-ben 1917. évi október hó 2-án.
