Szamos, 1917. szeptember (49. évfolyam, 208-233. szám)
1917-09-20 / 224. szám
(1917. szeptember 20, 224. szám.) SZÁM OS öoritaladó kedvezményes fizetésére igényt j tartanak, de ezen igényüket még ezideig be- I jelenteni elmulasztották, azt haladéktalanul j jelentsék be. Szatmár, 1917. szeptember 20. Városi központi vámhivatal. 9046 -1817. fksz. Hirdetmény. A romániai katonai kormányzóság gazdasági osztálya tervbe vette, hogy a hazáju- j kát elhagyott románok birtokait egyenként 500 hektárt meghaladó nagyságban kényszer kezelés alá veszi. Az elhagyott birtokok kezelésével osztrák * vagy magyar honosok fognak megbizatni. Felhívom a város közönsége közül mind- ' azoaat a gazdákat, akik 500 hektáron felüli j földbirtokok kezelésére kellő képességgel bir- j cak és a fentebb körülírt birtokok kezeié- ! sére hajlandók, hegy névjegyzékbe vétel cél- j jábói Mezev Béla r.-tiszt hivatalos helyiségé j ben 48 órán belül jelentkezzenek. j Szíttmár-németi, 1917. szept 16. Tankóczi i főkapitány. 4733-1917. küsz. HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy a 14,333—1917. i sz. honvédelmi miniszteri körrendelettel az j 1897, 1898. é3 1899. években született nép felkelőkre vonatkozólag elrendelt V. pótszemle ez év szeptember hó 21. é3 22. napjain a Gubaszin helyiségeiben lesz megtartva. SSeptember hó 21. napján előállsn&k a Szatmár Németiben született és itt illetőséggel biró összes népfölkelők. Szeptember hó 22. napján előállanak az idegen illetőségű és itt összeírásra jelentkezett összes népfelkelők. A szemle mind & kér nap reggel 7 j órakor kezdődik és figyelmeztetem a népfelkelőket, hogy a szemlén pontosan j jelenjenek meg. Azok a népfelkelők, akik a szem- j léről igazolatlanul elmaradnak, a honvéd j kiegészítő parancsnoksághoz gyorsított I szemlére lesznek elővezetve és ellenék ! büntető eljárás fog megindittatni. Szatmár, 1917. szeptember 17. Hajdú Károly tb. főkapitány. 13726—1917. szám. Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsa Szatmär vármegye alispánjának 19233/1917. sz megkeresése folytán a 63265—1917. sz. földmivelésügyi miniszteri rendeletből szükséges tudnivalókat kivonatosan közhírré teszi az allábiakban. „A tartós szárazság következtében már is mutatkozó és a jövőben még inkább várható takarmányhiányra és a hadsereg takarmányszükségletének ellátására való tekintettel az ország jelenlegi gazdasági visszonyai között a legnagyobb jelentősége van annak, hogy az amúgy is csekély mennyiségben rendelkezésre álló takarmánykészletek a leggazdaságosabban használtassanak fel. Minthogy a helyi viszonyok ismerete folytán a törvény- hatóságnak leginkább áll módjában egyrészről közvetlen meggyőződést szerezni arról, hogy a törvényhatóság területén mily takarmány mennyiségek állanak rendelkezésre, másrészt megállapítani azt, hogy a jelentkező szükségletek mjly mérvben és milyen sorrendben nyerjenek fedezetet, minden vármegyei törvényhatóságnál vármegye takarmányozást ír intéző bizottság alakítandó. A bizottság elnöke a vármegye alispánja. A bizottság tagjai az elnökön kívül a vármegye területén fekvő városi törvényhatóság, az illetékes katonai parancsnokság, a vármegyei gazdasági egyesület 1—1 kiküldöttje, s a vármégyeim. kir, gazd. felügyelő, ki egyúttal a bizottság ügyvivő előadója. A bizottság feladata általában a takarmányozást intéző központi bizottságnak a takarmány és alomkószletek forgalomba hozatalának intézésénél való segéd- kezés. E célból: 1. A takarmány igénybevételével (requirálásáva!) megbízott hatósági szerveket működésűkben támogatja. 2. A vármegye területén lefoglalt takarmány- és alomkészletekből meghagyandó gazdasági szükséglet mérvét megállapítja. 3. Az igénybevétel elleni felszólalásoknál az eljáró hatóság részére véleményt ad. 4. A vármegye területén levő városok, közüzemek ipari bánya stb. üzemek takarmányszükségletét megállapítja és nyilvántartja. 5. A vármegye területén igénybevett tabarmánykészleteket számon tartja. 6. A központi bizottság rendelkezései szerint a készleteket kiutalványozza. 7. Á forgalombabozatalnál a takarmányforgalmi társaság vármegyei megbizottainak működését ellenőrizni. 8. Végül a bizottság feladatát képezi a takarmányhiány folytán esetleg szükséges kormányintézkedéseknek végrehajtásánál a hatóságokat megfelelő módon támogatni. Szatmár-Németi szab. kir. várös tanácsának, 1917. ssepíember bó 18 án tartott üléséből13917-1917. Hirdetmény. A világítás és fűtés korlátozása tárgya- j ban kiadott 3332—1917. M. E. sz. körrende- j letet v. tanácsa következőkben teszi közhírré ; (Első részét 1. a tegnapi lapban) 111. Vegyes rendelkezések. . 21. §.: A hatóság (29. §.) a székesfővárosban az országos szénbizotlságnak, egyebbütt akár az országos, akár a helyi szénbizottságnak javaslatára általában vagy meghatározott időre megtilthatja a csupán szórakozásra szolgáló S nyilvános helyiségeknek (mozgófénykóp be- j lyiség, orfeum, bar, dalcsarnok, varieté, tánc- j terem, tánciskola stb.), továbbá kluboknak, j kaszinóknak és társasköröknek fűtését, vala- j mint a szállodák, vendéglők, penziók és j hasonlók játék-, társalgó- és fogadó (repre- \ zentáziós) helyiségeinek fűtését is. Nem esnek az előbbi bekezdés rendelkezése alá a színházak, hangversenytermek, továbbképzésre és oktatásra szolgáló helyiségek. A szénbizottság javaslata felől a hatóságnak 8 napon belül határoznia kell. A határoz.U ellen a szón bizottság és az érdekelt fél a kereskedelemügyi miniszterhez felebbez- het. A felebbezésnek nincs halasztó hatálya. 22. § A hatóság (29. §.): 1. a 8. § 2. bekezdésében, továbbá a 10. és a 11. §-ban megjelölt helyiségekre nézve az ott megszabott általános korlátok keretén belül pontosan megállapíthatja úgy a fűtés, mint a világítás mértékét ós szükség esetében további korlátozásokat is elrendelhet; igy különösen elrendelheti azt is, hogy a gáz- és villanyfogyasztás az előző év megfelelő időszakában fogyasztott mennyiséget esetleg ennek meghatározandó hányadát meg nem haladhatja ; 2. az egyidejűleg még megvilágítható lakóhelyiségeknek, valamint a fűthető lakóhelyiségeknek számát a háztartásbeli személyek számához valamint a lakás nagyságához ké- a 14. §. 1. bekezdésében és a 19. §. 1. bekezdésében megállapított mértéken tulmenőleg is korlátozhatja és egyes lakóhelyiségekre nézve rendeltetésük tekintetbe vételével a világítást t'n.jjj egyáltalán óiig is tilthatja. 5. oldal, 23. §. A kereskedelemügyi miniszter felmerülő szükség esetében a helyiérdekű vasutak, közúti vasutak (sikló, fogaskerekű vasutak) és saját használatú vasutak (sodronypályák) vagy egyes vonalaiknak üzemét korlátozhatja, esetleg egészen beszüntetheti. IV. Záróra. 24. §. A nyilvános étkező helyiségeket (vendéglők, korcsmák, italmórő vagy elárusítóhelyek, kávéházak, cukrászdák és hasonlók), ha a reájuk hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva, esti 11 óránál tovább nyitva tartani és mindezeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jogszabály későbbi időpontot nem állapit meg, reggeli 5 óra előtt kinyitni nem szabad. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság indokolt esetekben a helyi viszonyoknak megfelelően kivételeket tehet. E §. rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitva tartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. Éjjel 11 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendégekül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokásos vendéglátás körén kívül esik. 25. §. Minden szórakozó helyet (színházak, kabarék, mozgófónykép helyiségek, kerti mulatóhelyek és hasonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (orfeum, dalcsaruok, varieté, táncterem, tánciskola és hasonlók), valamint felolvasó, hangverseny és más efféle nyilvános termeket és helyiségeket, végül egyesületeknek (egyletek, társaskörök, kaszinók, klubok ós hasonlók) mindazon helyiségeit, amelyek a tagok vagy vendégek öszejövetelére, vagy befogadására szolgálnak, este 11 órán tnl nem szabad nyitva tartani. A mozgófónykép vállalatok előadási ideje az első előadás megkezdésétől az utolsó előadás befejezéséig számítva, hétköznapokon naponta 5 órát meg nem haladhat. 26. §. Nyílt árusítási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt reggeli 6 óra előtt kinyitni és esti 7 órán túl nyitva tartani, azokat a nyílt üzleteket pedig, amelyekben élelmi- vagy egyed- árusági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra előtt kinyitni és esti 9 órán túl nyitva tartani nem szabad. Oly üzletekben, ahol élelmivagy egyedárnsági cikkek más cikkekkel együtt közös helyiségben árusittatnak el, este 7 óra után csakis az élelmi- és az egyedáru- sági cikkek árusíthatók. Ugyanez a rendelkezés áll az előbbi bekezdésben nem említett nyílt üzletekre is, kivéve azokat: a) amelyekben kizárólag anyagmegmunkálás folyik, b) amelyekben a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élelmiszereket. Ha az a) pont alá eső üzletek árusításra is be vannak rendezve, ott az árusítás, vagy ha a b) pont alá eső üzletekből — a helyben való fogyasztáson kívül — az utcán át is árusítanak élelmiszereket, az utcán át való árusítás csak oly időben történhetik, amikor a nyílt árusítási üzletek is nyitva tarthatók. Az üzleti záróráról szóló 1913. XXXVI. t.-c. egyéb rendelkezései érvényben maradnak. V. Ellenőrzés. 27. §■ A hatóság a jelen rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását megfelelő igazolással ellátott felügyelő személyek utján ellenőrizheti, nevezetesen : szemlét tarthat a vonatkozó rendelkezések alá eső helyiségekben, megtekintheti az üzleti feljegyzéseket és általában megtekintheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jelen rendelet megtartásának biztosítása végett szükségesek, különösen intézkedhetik a fűtési és világítási berendezések és a hozzátartozó vezetékek leszerelése, a használati tilalom alátt álló helyiségek lepecsételése, illetőleg lezárása iránt. Magánlakásokba az ellenőrzésre hivatott közegek csak akkor léphetnek be, ha az ellenőrizendő lakó nevét és címét feltüntető külön hatósági megbízást mutatnak fel.
