Szamos, 1917. szeptember (49. évfolyam, 208-233. szám)

1917-09-08 / 214. szám

SZAMOS 3. oldal, (1917. szeptember 8., 214. szám.) A szatmármegyei kivándorlók. Börtönbüntetésre ítélt a Kúria egy budapesti szülésznőt azért, mert esengerbagosi és kismaj- tényi parasztlegényeket szökte­tett ki Amerikába. — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, szept. 7. Szatmármegyében éveken keresztül jól ismerték Klein Katalin budapesti szülésznőt, aki üzietszerüen foglalkozott azzal, hogy út­levél nélkül juttatott ki parasztokat az Újvi­lágba. Társaival rendszeresen beutazta Szat- már vármegye egyes községeit, különösen Csengerbagoson és Kismajtényben fordult meg sűrűn, itt verbuválta össze sz erős pa­rasztlegényeket, akiket budapesti lakásán el­bújtatott, úri ruhákat adott rájuk, gyorsvona­ton kiszöktette Németországba, ahonnan már szabad volt az ut Amerika felé. A háború előtt több detektív járt Szat­mármegyében, akiknek feltűnt Klein Katalin különös pénzszerzése. Ezek a detektívek föl­jelentést tettek ellene, amire tiltott kivándor­lásra való csábítás miatt eljárás indult meg a szülésznő ellen. A nyomozás során kiderült azután, hogy Klein Katalinnak Marosán László, Papp László és Klein Mihály segédkeztek az üzle tekben és ezek az emberek verbuválták ösz- sze a parasztokat és rejtették el őket Klein Katalin lakásán. A budapesti törvényszéken kivándorásra való felbujtás bűntettében mon­dották ki bűnösnek Klein Katalint, akit hat hónapi börtönre és kétezer korona pénz­bírságra Ítélték. A többieket csak vétségben találták bűnösnek. Az öreg Klein Mihályt te­kintettel korára, mindössze négyszáz ko­rona pénzbüntetéssel sújtották, Marosán Lász­lót két heti, Papp Lászlót pedig egy havi fogházbüntetésre ítélték. Felebbezés folytán az ítélőtábla elé került az ügy, majd a Kúria elé, amely tegnapi ülésén a semmisségi pa­naszokat elutasította és jóváhagyta a törvény­szék ítéletét. Padi Jőb. gyűlést tartanak ? Jogtalanságról panaszkod­nak . . . A pázsitos téren fiuk — leányok őrzik a libákat, teheneket, mangalicákat. Mikor ve szik észre, hogy a kenyeret száilitó katona­ság szekerei elvonulnak ... a madarak sebes szárnyalásával sietnek a gyár közelébe. Kenyérmorzsát szedegetnek! . . . Alig hittem szemeimnek! Közelebb megyek. Valóság . . . — Ne légy olyan, szól reá panaszosan egyik kisleány á másikra, ti kaptatok lisztet. Van otthon kenyeretek. — De csak reggelre volt . . .! — Nekünk még ma sem lesz . . . És szedegetik a morzsákat serényen, kitartással, akár a lég madarai . . . Oh gyermekek, ütött, kopott, fótos ru­hájú, mezítlábas, fapapucsos gyermekei e hazának ! Hogy-mint tanuljátok a szenvedé­sek és nélkülözések nehéz, nagy árán — megbecsülni a kenyérmorzsákat is. És meg­érteni, nagyon megérteni, mit jelentenek az Ír imádságának ama szavai: — Add meg nekünk a mindennapi kenyeret! Ti még e'éritek a régi, boldogabb vi­lágnak elérkezését ... A kenyérben dula­kodó, hófehér magyar kenyérnek visszafor­dult világát. Talán boldog világát, melyet Nem szabad a hadisegélyböl levonni a hadibiztositási dijat. A belügyminiszter a visszaélé­sek ellen — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, szept. 7. A hadbiztositási dijak beszedése kö­rül a legtöbb helyen az a gyakorlat fejlő­dött ki, bogy a biztosítási járélékokat a községi, vagy körjegyzők levonták a biz­tosított csaladjának hadisególyóből. A jegyzők ugyanis sok helyen fizetett exponensei voltak az Auguszta gyorssegély alapnak, amely tudvalévőén Phönix biztositó társa­ságnak egy üzletága s túlbuzgóságból közvetlenül a hadisegélyből vonták le a biztosítási dijat. Természetes, hogy a ha­disegélyesek részéről gyanúsítások fűződtek hozzá és panaszok merültek töl a jegyzők ilyen irányú eljárása ellen. A belügyminiszter ennek a gyakolatnab egyszer s mindenkorra véget akar vetni, s e tárgyban a következő leiratot intézte dr. Vajay polgármester és Ilosvay alispánhoz: Hozzám érkezett panaszok szerint egyes községi és körjegyzők, — bizonyára a hadibiztositáshoz fűződő közérdek fontos­ságának tudatául áthatva — & hadibizto­sitási dij részletét, az eljárás egyszerű­sítése érdekében egyes felek hadisegélyé­ből levonták, ami feltétlenül szabályellenes eljárás Magam részéről is súlyt helyezek arra, hogy a közigazgatási hatóságok és különösen a néppel legközvetlelebb és ál landó éritkezésben álló községi és kör­jegyzők a hadibiztositás előnyeire a hadba- vocultak családtagjain* c figyelmét felhívják és nincs észrevételem az ellen, ha ez iránt esetleg létesített msgán természetű megegyezés alapján a kíjzségi elöljáróság valamely tagja a biztosított felek önként be­fizetett hadbiztositási dijait beszedi. Felhívom egyben az alispán urat, uta­sítsa a községi és körjegyzőket, hogy - a hadisegélyből a hadibiztosúási dij kifizetésé­vel kapcsolatban ilyen biztosítási dijakat be ne szedjenek. Attól eltekintve, hogy az 1914 évi 10.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 10. szakasza értelmében a hadise- gélyt levonások nélkül kell a félnek kifi zetni, abból a szempontból is kívánatos, hogy a hadisegélyt kifizető községi és kör jegyző ne szedje be a hadibiztositási dij részletét, mert e két tevékenység egyesitő séből a badisegélyt élvező lakosság kö­annyi kiömlött forró, piros magyar vér szer­zett vissza. Annyi könnytenger tett bősó gessé • • . Elérjük e mi ? Akiknek őszbe csavarodik a feje . . . akikre nézve dérré válik a harmat s akiknek életfájáról • . hull . . hull az ősznek sárguló levele. * S inig ezeket a gyermekeket látóin . . . s a távolba meredt szemekkel nézem a gyermekeket leső madársereget, a batósági- üzlet ajtóban egy jő nő keze integet a gyer­mekek felé . . . — Jöjjetek — hangzik a nyájas szó. Jöjjetek közelebb. Ide hozzám! S a jóságos are befordul . . . majd egy kenyérrel és késsel kezében karéjokat szel és osztja a — gyermekeknek. Szemében ott csillog a könny . . . mert lelke mélyén hu'lámzik, zajong a bús, ölő gondolat: — Ha a7, én gyermekeim is — kenyér morzsa szedésre volnának kényszerítve 1 Oh, mily feledhetlen jelenet! A hábo­rús, szörnyű világnak egy picike kis képecs- kéje, kis tükördarabja, melyben oly nagy, oly kimondhatlanul nagy és nehéz időknek vére­sen megrázó árnya borong. Ti, kik telt kamarákkal, eldugott, mázsa­számra menő búzával, liszttel élitek a nagy időt . . . nem látjátok ezeket a képeket? rében félreértések származhatnak. Midőn ugyanis a hadibiztositás előnyeit a jegyző e rendeletem értelmébe a felek figyelmé­be ajánlja, azáltal, ha a biztosítási dijakat ő szedi be, az érdekeltség gyanúsításának teheti ki msgát. Már pedig a magyar jegyzői kar a háborúban is bevált hazafias áldozat­kézségével, mint a nép önzetlen tanácsadója és hadbavonult hős kztooáink családjainak gyámolitója, olyan nemes és fontos hivatást teljesít, hogy ettől a gyanúsítás lehetőségét is távol kell tartani. LEGÚJABB. Harctéri jelentés. Berlin, szept. 7. A Wolff-ügynőkség jelenti este: Nyugaton csak Verdun előtt van erős tűzharc. Keleten Livlandban lovasságunk érint­kezésben van az ellenséggel. A Vörös Kereszt Egylet gyűjtőinek névsora. I. Szűcs József üzlete sarkán : Dr. Kölcsey Ferencné, Szlávy Dezsőné, Pirkler Józsefné, Markos Imréné, Unger Irén és Ilonka, Markos Médi, Szlavkovszky Nóra. Kölcsey Lilly, Kossuth Margit, Szegedy Bo- riska és Ilonka. II. Pannónia előtt: Dr. Schőnpflug Janőné, Dr. Pallay Béláné, Dr. Harcsár Gé- zánó, Markó Kálmánné, Dr. Paál Istvánná, Morlin Imréné, Goszthonyi Istvánné, Nagy Leona, Goszthonyi Mariska, Sári és Margit, Kovács Margó, Uray Olga, Fejes Margit, Pallay Kató, Fabó Icza, Harcsár Kató és Jolán, Kulcsár Edit, Póterffy. Lili, Uray Anna. III. Fogéi üzlete előtt: Fried Sándor- né, Róth Lajosné, Dr. Biró .Elemérnő, Fried Magda, Róth Pali, Biró Lulu és Ancsi, En­glender Erzsi és Edit. Kóródi Anna és Kató, Schwartz Margit, Lujza, Zelma és Elza, Fe­• kete Melinda. IV. Róóz üzlet sarkán : Roóz Samu- né, Roóz Gyuláné, Guth Lajosné, Aitmann Edóné, Princz Józsefné, Weisz Jolánka, Princz Elza, Markovics Ella ős Médi, Zempléni Anczi, Darvas Margit és Klára, Fuehs Vilma, Fried Helén, Trattnor Böske, Bervald Böske, Róth I'onka, Schwartz Anna és Margit, Kövess Anna, Weisz Margit és Irén, Spiizer Lencsi, Róth Böske és Ilonka, Moskovicä Eza, Kovács Anna. V. Városi bérpalota előtt: Simon Istvánné, Dinkgreve Károlyné, Perge Gyuláné, Apjok Józsefné, Simon Margit, Jakab Ilonka és Margit, Marcssy Boriska, Dinkgreve Jo­lánka és Irénke, Lukáesovics Annus, Si­mon Böske, Munkhart Manyi. VI. Róm. kath. székesegyháznál: Demkő Sándorné, Steiger Béláré, Eötvös Dánielné, Pfiszter Józsefné, Steiger Lilly és Vicza, Hazay Otti, Eötvös Miczi, Békéssy Mariska, Deutsch Ilonka. VII. Kölcsey emlékkert előtt: Bél- teky Lajosné, Réczey Dezsőné, Kótay Pálné- Szücs Józsefné, Pilhoffer Ida, Kótay nővé rek, Bélteky Berta és Etelka, Bendiner Tini, Medveczky Eda. VIII. István-téren : Bene Jánosné, özv. Benyovszky Pa Iné, Kellner Bella, Bajnay Nusi, Ányos Gizi, Hrabár Miczi. IX. Attila-utca sarkán : Rajzicger Sándorné, Dr. Antal Sándornó, Wallon nő­vérek, Beer nővérek, Antal Rózsiké, Jerémiás nővérek, Igaz Helén. X. A vasúti állomásnál: Lakatos Dá­nielné, Virágh Lajosné, Virágh Sárika és Mara, Szabó Mariska. A gyűjtő úrnőknek es urleányoknak eredményes munkájáért ezúton mond hálás köszönetét a Vörös Kereszt Egylet elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents