Szamos, 1917. augusztus (49. évfolyam, 181-206. szám)

1917-08-24 / 201. szám

POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre helyben 22 K — f Vidéken . . 28 K — f Félévre „ 11 „ — f „ . . 14 „ — f Negyedévre „ 5,50f „ 7 n — f Egy hónapra „ 2 „ — f „ 2 „ 50 f Kiadó és laptuiajdonos : a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság szhtmAr-németi. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 80 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RHKOCZI-UTCfl 24. t Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó­hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. Az első politikai mérkőzés a vármegyénél A vármegye rendkívüli közgyűlése. — A Szamos eredeii tudósítása. — Szatmár, aug. 23. A közgyűlést már napokkal megelőzött hírek, de meg maga a felvonulás is sejteni engedte, hogy a vármegye mai közgyűlésén valami készül. Előrelátható vo't, hogy az uj főispán első elnöklése nem fog a le és át­iratok tudomásulvételének szürke egyhangú­ságába, a községek zárszámadásainak és költségvetéseinek unalmába posványosodni. Jékey Sándor debutjének mozgalmas­ságáról, élénkségéről ezúttal a munkapárt gondoskodott. A távozó miniszterek bucsuleir&tai és az uj kormány tagjainak beköszöntői között a közgyűlés tárgysorozatán szerepelt ugyanis Tisza István volt miniszterelnök leirsta, melyben köszönetét mond a törvényható­ságnak azért a közgyűlési határozatért, ama lyet az általános választói jogra vonatkozó- . lag hozott. Ennek kapcsán a munkapárt részéről dr. Jékey László indítványt terjesztett e'ő, amely javasolja, hogy a közgyűlés ne hagyja vála>z nélkül Tisza István utolsó miniszterelnöki le­iratát, ennélíogva elhatározz%, hogy hazánk sorsának legválségosabb nap­jainkban való helyes és sikeres veze­téséért legőszintébb elismeréséi, hálá­ját és köszönetét fejezi ki. A közgyűlést megelőzőleg szerdán az állandó választmány tárgyalta a javaslatot, amelynek során hosszú vita után a választ­mány 9 tagja szavazott a javaslat mellett, 9 pedig ellene. így a2tán az állandó választ­mányban a főispán szavazata döntött, — természetesen a javaslat ellen. Az állandó választmány javaslatának meghozatalánál mindössze az a szépséghiba történt, ho|y a javaslat éllen leadott szava­zatok között volt egy, amely — jóhiszeműen ugyan — de jogtalanul adatott le. Domabidy István mai felszólalása ugyanis kiderítette, hogy Pspp Béla vm. tiszti alügyész, aki az állandó választmányi ülésén a tiszti főügyészt helyettesítette, le­szavazott a dr Jékey László javaslata ellen, holott neki ott nem volt szavazati joga. Minthogy azonban a javaslat fölött végeredményben mégis a közgyűlés dönt, ezt a kis formahibát, miután azt a főispán és alispán is beösmerték, el kellett nézni. Mikor a javaslat közgyűlési tárgyalása során a vita leghevesebben folyt, szóvá lett téve a kormánypárt részéről az is, hogy j tulajdonképpen a Tisza leirata kapcsán nem j lehet ilyen javaslatot tenni, mert hiszen ' Tisza leirata tulajdonképpen magánlevél, amelyet Mangu Béla II, főjegyzőhöz inté zett kérve őt, hogy köszönetét tolmácsolja a közgyűlésnek is. A munkapárt azonban azon az állás­ponton volt, hogy ami a közgyűlés tárgysoro­zatán szerepel, az nem magánügy, ahhoz tehát lehet indítványt .fűzni s igy — dacára annak, hogy a politizálásért, illetve a kérdés forszirozásáért egészen szokatlanul a főispán! székből megrovást is kapott — tovább foly­tatta a vitát. Ha most harctéri tudósítást imánk, úgy fejeznék ki magunkat, hogy : bár az ellenség látható túlerőben volt, derék csapa­taink a végsőkig kitartottak és előretolt állá- saikból csak súlyos közelharc, amelyben az ellenség részéről a frázis werferek nagy részt vettek, nemkülönben döntő kézi tusa (név­szerinti szavazás) vetették ki őket. A túlerő elől visszavonulni a harctéri erkölcsök szerint nem szégyen. A munkapárt mai indítványát az ellen­párt számbeli fölénye, a tisztviselői gárda- csapatok túlereje győzték le. A közgyűlés lefolyásáról részletes tu­dósításunk itt következik: A bekövetkezendő via várakozásának feszültsége szinte villamos áramszerüieg iz­gatta a közgyűlésen megjelenteket. A kormánypártiak nyugodt fölénynyel bíztak a szavazók felvonulásakor megnyilat kozó túlsúlyban, a munkapárton ennek da­cára gyűjtötték az aláírásokat a névszerinti szavazást kérő ívre. Amikor a főispán a terembe lépett, ál­talános éljenzés fogadta. Megnyitó beszédében utalt arra, hogy a világháborúnak immár negyedik esz endeje is beköszöntött anélkül, hogy békére a leg­kisebb remény is mutatkoznék. Az utóbbi hetek eseményei újabb dicsőséget hoztak a magyar fegyverekre, de még sok kitartásra van szükség, hogy a háborút dicsősagesea befejezzük. Reméli, hogy a vármegye közön­ségéből nem fog hiányozni ez a kitartás. Azután megemlékezett a főispán arról, hogy a vármegye két derék tisztviselője ha­zaérkezett ellenséges fogságból. Az egyik dr. Kiss Antal fehérgyarmati kórházi főor­vos, aki katonai kötelességének buzgó tel­jesítése közben esett orosz fogságba s ott Szibériában teljesített orvosi szolgálatot, a másik dr. Serly István szatmári szolgabiró, aki az első szerb offenziva idején esett szerb fogságba s fogsága hosszú, nehéz, nélkülö zésekben és szenvedésekben gazdag idejét olasz földön, Sardinia szigetén töltötte. Mo3t kicserélés folytán mindketten ha­zakerültek. A főispán elismerése jeléül dr. Kiss Antalt tb vármegyei főorvossá, dr. Serly Istvánt tb. főszolgabíróvá nevezte ki. A közgyűlés hangos le kesedéssel fo- : gadta a főispán kijelentéseit. A napirendhez elsőnek Domabidy Ist- 1 ván szólalt fel, akt azt tette szóvá, bogy az | állandó választmányban a Jékey László ja- 1 vaslata ellen leadott szavazatok 1 özött egy szabálytalan volt, mert a tiszti főügyészt helyetlesilő Pspp Béla t. alügvész is szava­zott, holott neki nincs szavazati joga. A jog­talanul leadott szavazattal együtt a javaslat ellen kiisnezen, — mellette kilercz sza­vaztak, holott ha ez a jogsérelem nem tör­ténik, a javaslat ellen csak 8 voks számit. Jékey Sándor főispán lehetségesnek tartja, hogy ez a tévedés megtörtént, de ez nem döntő befolyású, mert a javaslatot uryis a közgyűlés bírálja el. Báró Kende Zsigmond lövid hozzászó­lása ulán Ilosvay Aladár alispán is bsösmeri, hogy ez a tévröés megtörténhetett. Néhány miniszteri leirat tudomásul vé­tele után Mangu Béla főjegyző ösmertette Tisza István fennt említett köszönő iratát, amelynek során általános, feszült figyelem közben emelkedett szólásra dr. Jékey László, aki a következő szavakban indokolta meg javaslatát: / — A világtörténelem lapjain hiába keresünk a mostani időkhöz hasonlót. Nincsen reá példa, bogy egy nemzet olyan erővel, kitartással, lendülettel, vitézséggel és bátorsággal küzdjön meg a reá minden oldalról özönlő ellenséggel szemben, mint a mi nemzetünk. Ennek a gigászi küzde­lemnek, ennek az óriási harcnak esemé­nyei előtt, melynek tényeit kitörölhetetle­nül vésték be dicső fegyvereink a törté­nelembe, csodálattal állhat meg az egész világ. De nemcsak a fegyvertények emel­ték ki a nagy nemzetek között nemze­tünket a legelsők közé, hanem azon nagy és kiváló lelki tulajdonok, amellyel a Mindenható nemzetünket megáldotta és íelruházta és az a férfiú, ki egyesítette magában ezen fényes kiválóságok ösz- szességét; gróf Tisza István. (Hosszan­tartó, zajos éljenzés) — Hazánk a mostani világháború­ban azon politikai súlypontra emelkedett s olyan helyet biztosított magának, mely megfelel múltjának, történelmének, kiváló tulajdonainak és azon tényeknek, amellyel a világtörténelem mostani nagy napjaiban szerepelt, de amely helyet eddig mindég igyekeztek elzárni előtte. Gróf Tisza István és kormánya mostan olyan presztízst biz­tosított a be'yes politikai magatartással és saját egyéniségének óriási súlyával, amelyre minden magyar ember mindig büszke le­bet és maradhat. — Az a politika és vezetés, mely gróf Tisza Istvánt és kormányát jellemezte, adott erőt ezt a nagy küzdelmet itt bent eddig ilyen fényesen megvívni s minden szónál, írásnál és theóriánál fényesebben igazolja kormányzásukat az a tény, hogy Egyes szám ára: Helyben 8 fillér. Lapunk mai száma 4 oMal. Egyes szám ára: vidéken 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents