Szamos, 1917. augusztus (49. évfolyam, 181-206. szám)
1917-08-12 / 191. szám
Szatmár. 19,7. augusztus 12 vasárnap POLITIKAI NAPILAP. XLIX. éfvolyarr MMHHMMn Sí ■■««»»»■** SEB »»«!»■« KB ÍTOHWiJIlIBBliflIflit 31IIRS9IV IRIBVWMHI ELÓPIZKYÉSS ö 11 & Ki ®*y **tb betybon f^H érr® . Xagyedén« . hónapra . 18K — f a . — t 4 . 50 f 1 . 60 f Vidéken 2« K — f 11 K — f 5 . 50 f a . - f Kiadó és iapiolajdonos: a .Szabadsajtó“ könyvnyomda és íapkiadó részvény-társaság. SZHTMAR-í1ÉMET1 Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. WjíIÍÍ é/ sora 30 filler. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-ÜTCA 24. «* Telefon {számok: Szerkesztőség 373. — Kimét/*' hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 3SS. Baltazár püspö't ép a választói jog. Azon alásfoglalások között, amelyek számottevő vezető emberek körében most alakul ki a választó-jog kérdésében, szinte szenzáció jellegével bir az a megnyilatkozás, amelyet dr. Baltazár Dezső, debreceni ref. püspök tett a Budapesti Hírlap egyik múlt heti számában. A debreceniek felvilágosodott szellemű püspöke mindig az ésszerű demokráciát, a baladás jelszavát vallotta elvéül. Maguk a demokraták, a haladók is mindig fennen büszkék voltak dr. Baltazár Dezsőre, akj mindenkor felemelte szavát, amikor a sötétség, a maradiság oktalan konzervativizmusa ellen kellett küzdeni. Éppen ezért fölöttébb érdekes a püspök amaz állásfoglalása, amelyet a Budapesti Hírlap vezércikkében fejt ki a választójog általános kiterjesztésének veszedelmei dolgában. Sajnáljuk, hogy lapunk szűk tere nem engedi, hogy a rendkívül érdekes és tanulságos cikket teljes egészében nem közölhetjük, de mivel a hozzánk érkezett levelekből, szóbeli kérdésekből azt látjuk, hogy a közönség meleg érdeklődést tanúsít a debreceni püspök cikke iránt, annak kiemelkedőbb részeit itt közöljük : — Bevallom — s ebben sokakkal vagyok, kormánypártiakkal s ellenzékiekkel egy társaságban — hogy felfogásomba!, lényeges változás állapítható meg. Kezdetben olyan értelemben voltam radikális, mely az egyénnek követeli jog- és kötelességképen az általános, egyenlő választójogot. Ez természetes következménye volt a doktrinér alapnak, amelyből első benyomásom sarjadt. De az élet iskolájában a tapasztalat legbölcsebb tanítómestere rávezetett arra az útra, melyen nem az egyen jogának diadalzászlója vezet, hanem a nemzet, a magyar nemzet egyetemes és örök céljának fáklyája, amelyet ezer esztendő köny és vérteagere, sóhaj és ve szedelem szélviharja sem tudnak eloltani s amelynek fénye, ha levilágít is a földi útra, forrása és jelentősége fentebb van, mint mi egyének, akik az utón egyéni gyarlóságunknál fogva többé-kevésbbé ingadozva járunk. A választójogra vonatkozó nézetem átalaki tását aztán a világháború befejezte. Nem simítással, mint való árnyalatokat megadó finom ecsetvonások, hanem olyan kegyetlen fejbeütéssel és megrázkódtatással, amilyennel csak az éiet igazságának elemi ereje tudja az elméleteket és jelszavakat katasztrófába dönteui. Láttam demokratikus nagy országok hatalmi őrjöngését, paráznás hazudozását, vérben gázolását: ciraboráskodását gyilkosokkal, kaliascdftsát b e te'enségbe és kegyetlenségbe Láttam egyesek, nemzetiségek, országrészek, ezredek, hadosztályok hüílónsé- gét. árulását trón és haza elten Hűtlenséget, áru ást rendszeresítve, intézményesen: te.ör- vényelve a pokol fenekéig és felkiáltva bo- szuért az égig. Lá'tam az édesanya megtagadásán, az ellenség raegimádását, melynek csak büntetéséi engedheti el a fejedelmi kegyelem, de ártatlan áldozatainak ezreit fel nem támaszthatja; melynek börtönét szabadulásra nyithatja fel az emberi megbocsátás emelkedett hangulata, de bűnére nincsen eltörlés sem földön, sem égen. Láttam a ha- zafiság mérlegén hitványnak, nyomorultnak, ördögnek az egyént s rá kellett jönnöm, hogy ilyeneknek elvek s jelszavak kedvéért jogot adni a jogban rejlő szentség megfer- tőztetése s a nemzetnek olyan veszedelmes- tetőse volna, ami ellen a dinasztia minden hatalmával s összeköttetésével sem tudná a maga-magát botorul áldozattá tett szerencsétlen Magyarországot, mint ilyent, talpra állítani. A nemzetietlen választói jog a r. mze- íiségeket, ju'tatná erőhöz s igy a magyar nemzetre s trónra ecycáv veszedelmes. A nemzetiségeket odaeraszti a hatalomhoz s hogy ezeknek egyes eleme a hatalmat miként kezelnék, arra nézve a legszégyenlete- sebb s legelretteníőbb példákat a világháború bőven szolgáltatta. Nekem tehát olyan általános szavazati jog kell, amely magyar nemzeti, vagyis amely csak ezen a határon belül általános. Magyar nép alatt a magyar nemzetet értem. A magyar nemzet minden korérett fiának megadnám a választói jogot, mert az elképzelhető legszörnyübb próba ideién bivak voltak a trónhoz és a hazához. Értelmisége van minden érettkoru magyar embernek annyi, amennyivel az alkotmányos jog gyakorlásának méltó részese lehet. Különben sem az értelmiség iskolai fokától függ e jog hasznos gyakorlása, hanem attól a középpont felé törekvő hűségtől, melyre semmiféle körön kívüli vonzerő nem gyaso- rol eltérítő hatást. Aki ebbe a körbe belép s ezt magyarul tadásával és választójogi esküvel [melyben a magyar nemzeti állam kiépítéséhez való teljes készség és minden irredentától való tartózkodás benne foglaltatik] bizonyítja, az legyen részese a magyar alkotmányos jog gyakorlásának. Elvégre egy ilyen nemzeti radikálizmus mégÍ3 kisebb merészség, mint az a kockavetés, amelyre a hatalmi érvényesülés furorja és egyéni gyűlölködés reá képes tenni egy fényes múltú és dicsőséges jövőre várományos nemzet összes kincseit. Ha szabad, sőt dicsőség volt radiká lisokna* lennünk abban, hogy minden mellékgondolat, feltétel, fentartás és hátsó ajtó nélkül, sőt a hagyományos mellőztetés biztos tudatában is odaadó hűségűnkkel, teljes erőnkkel, összehasonlíthatatlanul fölényes katonai tulajdonságainkkal, hősiességünkkel, mindent felülmúló véráldozatainkkal és szerzett dicsőségeinkkel hazánk és a trón azonos érdekeinek szolgálatában, a kivívott be csillét szent és az élet-halál kérdésének szörnyűsége« j. gyei alatt keresztül vágtuk magunkat & tegrtttentőbb háború ez utolsó felvonásáig, — ekkor a vértől és '.önytöl nehezült, gyásztól sötét, de dicsőségtől 3zí- várványos függöny előtt szabad talán felújít, ui tisztán, egyenesen, nyil án, őszintén és bátran jövendőnk biztosságának i övetel- ményeit. Ha a cseh-tót dandár a írón és a monarkia ellen irányzott szuronyerdejével nyomást gyakorolhat & hüíég-s cseh nemzet jutalmának mértékére, akkor a mi fegyvereink, melyeknek éle, hegye és csöve kifelé az ellenség mellének szegeződik, markolatja pedig befelé az állam és trón biztosságát tartja rendületlenül, akkor a mi fegyvereink elvárhatják, hogy legtermészetesebb jogsik előtt meghajoljanak odafent bálával, lent pedig csodálattal. Az idő igenis megérett az általános választójogra. Az idő alatt az azt megtöltő korszellemet szokás érteni. A korszellemet pedig az emberek általános felfogása adja. Az idő, a korszellem, általános felfogás ezt a választójogot reklamá'ja. Ez elől kitérni nem is tanácsos, nem is lehet. De a nemzetre, az egységes magyar nemzeti államra, a trónra, magyar népre, ennek vezető szerepére, felsőbbségére, érvényesülésére, kizárólagosságára veszedelmes kihatásai elé a legelemibb hazafiui kötelesség a legáthaíla- nabb korlátokat, védőtöltéseket és a fertőte- lenitő eszközök kiépített rendszerét odaállítani. Nem az elmúló, haszontalan, gyarló, semmi egyén, hanem a nagy egység, a teljesség, az örök magyar nemzet érdekében. Ennek a számára, javára kell a választójogot megcsinálni. Ennek van jussa reá, másnak senkinek. A választójog titkosságát nem helyeslem. Akit méltónak és érettnek tartunk arra, hogy a haza sorsa intézésének tényezője legyen, legyen elég bátor is abhoz, hogy véleményét nyíltan ki merje mondani. Az akarat titkos nyilvánítása erkölcsi fogyatkozást szokott magában rejteni. Hogy a választójog egyenlő tegyen, ez természetes. Az alapjog nem tűrhet kategóriákat. A pluralitás az osztá’yképződós minden tökéletlenségének és veszedelmének Összes hátrányait rejti magában. Hogy a választás községenként iegyen-e, az már olyan jelentéktelen teknikai kérdés, amivel a nagy elv fölött való vitát komp’ikálni igazán nem érdemes. Hogyha pedig oda f j'ödnék a választói jog aorsa, hogv az én szerintem helyesnek tartott utat begátolná a kivitel lehetetlensége s nem íe*z más közt választásom, mint a kormány éa az ellenzék álláspontja közön, minden ingadozás nélkül az utóbbira állanék, mert amabban veszedelmeztetést, emebben védelmét. látom hazám, nemzetem létérdekeinek. Egyes szám ára: Helyben S fillér. Lapunk mai sxáma 6 oldal. Egye szám ára: vidéken H fillér.
