Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)

1917-07-20 / 171. szám

f.1 XLIX. éfvolyam. Szatmár, I9i7. julius 20., péntek >71. szám. ■■■■«■■■»•»■■■«»»■■■mBnHMnnMnnnnMímiBaamariiadiWfiSVBaai mtaM1 UtiMMBlK MB mm SIÖPÍZETÉS! SUSKi évra helyben 13 K — f VWékoa . . 22 K - f 9 . — f . 11 K - f 4 . 59 f . . ' . 5 » 50 f apra . 1 „ 60 f . .2 .*.*■ f vmroitMMivívsmAHiiHBBiKBBBaaas« *«**!* »BHBafflBisisafflBBaii taw «»*©»•»»»* 9&3SIBBS9 a Kiadó és laptulajdonos;: a .Szabadsajtó* könyvnyomda és lapkiadó részvény-társaság. SZHTMAR-NÉMETI. iiHBiiiiaisk»B»aii*aaaci — ' •fift W Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyiltér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI-UTCA 2<5, «a Telefon pzámok: Szerkesztőség 373. — KSfwW». hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 354« Biiis*siiiiiiiii»iiaagaiRaiiiHiaHC»ii A helyzet Németországban. Az yj kancellár a békéről és a kitartásról. A német birodalmi gyűlés ülése. tv -'tefc jtil. 19. Tirpitz föadmirális Spanhoz, a centrumpárt vezéréhez táviratot intézett, melyben kéri a békejavaslat elvetését. Berlin, jul. 19. A szövétségtanács küldöttség utján elbúcsúzott $ethmantól, akinek- érdemeiért kőszönetükét fejeztél? ki. / Berlin, jul. 19. Michaelis kancellár azon törekvése, hogy a többséget a békerezolució visszavonására bírja, nem sikerült. A ja­vaslat elfogadása biztosítva van. A kancellár felszólalása után az összes pártvezérek részt fognak venni a vitában. Berlin, jul. 19. Azon híresztelésekkel szemben, mintha Berlinben zavargások lettek volna, a Wolff-ügynöksóg megállapítja, hogy egy ötszáz főből álló tömeg tüntetni akart, de a rendőrség megakadályozta. x ­és meghaltak. Ezt a Németországot akarjuk kiküzdeni dacolva összes el­lenségeinkkel. Hosszas taps és éljenzés közben fejezte be a kancellár beszédét. h trjcli Oroszomig­Ántántellenes tüntetések Péter- váron. Haparanda, jul. 19. Oroszországi hírek szerint Pé- tervárott ismét nagy forrongás van, amelynek . egyik oka Finnország és Ukrajna önállóságának kimondása, a másik a véres offenzív a. Finnország és Ukrajna önállósítá­sának kérdésében két felfogás van. Az egyik szerint az önállóság megadása Oroszország teljes felbomlását fogja ered­ményezni, tehát a kormány engedékeny­ségét emjaft ellenzi. 4 másik felfogás Eivei az önállóságot meg akarják adni. Az offenziva, ellenzői szerint, száz­ezrével követeli az áldozatokat akkor, amikor az ország nem katonai dicsőség, hanem béke után áhítozik. A helyzet rendkívül komoly. Pétervár, julius 19. Valamennyi munkástanács kongresz- szusa végrehajtó bizottságot választott, amelynek a kormány időnként beszá­molni tartozik. * , Kopenhága, julius lSj. Cseretelli kijelentette, hogy a kormány mindent meg fog tenni a szerződések revideálására. Az or­szág pénzügyi helyzete kétségbe­ejtő és a romlást nem lehet meg­akadályozni. Ha ezen állapotok nem szűnnek meg rövidesen, úgy pusz­tító polgárháború fog kitörni. Amsterdam, julius 19. A Ruszkoje Szlovo jelenti : Odessza napok óta forrongó ezredek hatalmában van. A ható­ságok a lázongókkal szemben tehe­tetlenek. A népet felszólították, hogy r'°ndezzen nagy tüntetéseket az Anglia Zsoldjában álló kormány ?Uen. A pályaudvaron gépfegyve­reket helyeztek el és az átutazó katonaságot meggátolják a tovább- iitjáásban. Berlin, jul. 19. Oroszországban az összes kadett- )árti miniszterek lemondottak. Kerenszki ízt Oroszország hátbatámadásának mon- lotta. Á forradalom kitörése óta az ország még nem volt olyan válság­ban, mint most van. viocícöcv, ix cif nugy a ucac­vágyaknak sokáig nem állhat ellene. Németország egy percig sem folytatja tovább a háborút, ha tisztességes békét kaphat. Olyan békét akarunk csinálni, mint akik sikeresen érvényesültek. Azért ebben a szellemben kívánjuk meg­kezdeni a tárgyalásokat, ha azoknak az ideje elérkezett. A békét még egyszer nem kínálhatjuk fel, miután békejob­bunkat az ellenségeink nem ra­gadták meg. A német birodalom határait minden időkre biztosítani kell. A béke a népek tartós ki­békülésének legyen az alapja. Meg kell akadályoznunk, hogy ellenfeleink fegyveres közössége gazdasági dacszövetséggé változ­zék át. Ha ellenségeink tárgyalni * akarnak velünk, mi megkérdez­zük őket, hogy micsodáim on dani valója van az ellenségünknek. Mi teljesen becsületesen, bé­kére készen kívánunk részt venni » tárgyalásokon. Addig türélme-z sen és bátran kitartunk. Ezután az élelmezési, majd a bel­politikai kérdésekre tért át és beszédét igy végű: Uj és nagyszerű Németországra vágyakozunk. Erkölcsileg tisztult, is­tenfélő, szabad, hatalmas Németor­szágra. amelyet mindnyájan szeretünk, amelyél t testvéreink künn véreznek Berlin, julius 19. Ma délután 3 órakor nyílt meg a birodalmi gyűlés ülé§p. Dr. Michaelis kancellár az ülés megnyitása után nyomban felállott és a következőket mondta : A legkomolyobb időkben jjivat- tam meg kancellárnak és csak a né­met népben való bizalommal mertem elvállalni e hivatalt. Bethmann-Hollweget ridegen bí­rálták, ellenséges indulattal kezelték, pedig nem érdemelte meg. Amikor e háború könyve nyitva fekszik majd" előttünk, csak akkor tudjuk méltá­nyolni, hogy mit jelentett Bethmann kancellársága Németországra nézve. A háborúra rákényszeritetfek ^bennünket. Oroszország készülődése, titkos mozgósítása veszedelmet jelen­tett Németországra. Az orosz hadse- seg felvonulása kényszeritette rá Né­metországot fegyverre. Visszautasítja azt a vádat, mintha a buvárhajóharc az emberi jogokba és a nemzetközi jogba ütköznék. Ezen fegyvert Anglia nyomta a kezünkbe, mert a nemzet­közi jogot sértő zárlattal megakadá­lyozta a semlegeseknek Németország­gal való érintkezését. Anglia prok- lamálta a kiéheztető hadjáratot. Amerika ezeket nem gátolta meg. Becsületes békeajánlatunk eredmény­telen maradt. A buvárhajóharc azonban meghozza a kívánt ered­ményt, mert Mpusztítja az ellen-, ség hajóterét, megkárosítja Ang­lia pazdasáeát és vvőnviti had-

Next

/
Thumbnails
Contents