Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)

1917-07-14 / 166. szám

X (1917. julius 14.. 166. szám. SZAMOS LIQUJABB. A csehországi németek különválása a csehektől. Bécs, julius 13. A reiohsrat és az urakházának csehországi német tagjai együttes hatá­rozati javaslatot fogadtak el, mely sze­rint tekintettel arra az izgalomra, amely ' Csehország német lakosai között támadt és tekintettel az állam smlyos helyzetére, szükségesnek tartják a dinasztiához hü elemek együttműködését. Azt akarják, hogy az országban béke legyen és a békés együttélés lehetősége a másik néptörzzsel. Ezt csak világos kettéválás utján tartják megvalósíthatónak. Mind­két nemzetiség részére szabad önren­delkezési jogot és a csehországi néme­teknek tökéletes önkormányzatot kíván­nak. „Szater - Egerben.“ ^ 12, pótzászlóalj jótékony üpnepc. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, julius 13. A szatmári 12. honvédgyalogezrednek Egerben állomásozó pótzászlóalja szépen si- j került kerti ünnepélyt és kabarét rendezett í a múlt szombaton az egri érsekkertfcen. Az ünnepély, amely pompásan sikerült, tekintélyes összeget jövedelmezett a 12. bon- védgyalogezred özvegyei és árvái részére. A kerli ünnepély során tombola is volt* amelynek legértékesebb nyereménytárgyai az * ünnepély egyik leglelkesebb rendezőjének, Papp éurél főhadnagynak, a kitűnő festőmű­vésznek pompás képei voltak. Az ünnepségen a rendezőség egy al­kalmi újságot is adott ki „ Szatmár — Eger­ben“ címmel. As ügyesen összeállított kis újság szerkesztője dr. Marker Márton, főhad­nagy, gimnáziumi tanár. A lap vezetőhelyét dr. Boromisza Ti­bor megyéspüspöknek következő jelmondata tölti be: Az igazi szeretetnek velejárója az áldozat. Ahol nincs áldozatravaló kész­ség, ott szeretet sincs. Értsük meg ezt és áldozzunk a szatmári 12 ik honvédgyalog­ezredből elhunyt hőseinek özvegyei és ár­vái számára annyit, amennyit kiki megbir. Szatmárnémeti, 1917. junius 30-án. Dr. Boromiaxa Tibor szatmári püspök. Majd dr. Vajay Károly kir. tan. pol­gármester alábbi sorai következnek: tott napja hozza meg a várva-várt viszont­látás örömét is.' Szatmárnémeti, 1917. julius hó 1-ón. Hazafias üdvözlettel: Dr. Vajay Károly, kir. tanácsos, polgármester. A jelmondatok sorozatát Dingha Sán­dor alezredesnek, a pótzászlóalj parancsno­kának itt következő sorai zárják le: Az ész, a szív és a lelkesedés ösz- szeölelkezésének napjává avatja a historiás Eger hazafias népe ünnepélyünket. Min­denki tudja és érzi, hogy amilyen szent kötelességünk hazánkat életünk és vérünk árán megvédeni és megtartani, éppoly kö­telesség az elesettek özvegyeiről és árvái­ról gondoskodnunk. Cseréltünk már gyűrűt gyűrűért, aranyat vasért, mert igy kívánta a haza. Az elesettek özvegyeiről és árvái­ról gondoskodni, őket a hazának megtar­tani és nevelni ezentúl a honpolgári kötel­mek közé tartozik. Ideális célunk megva­lósítására Eger minden rendű és rangú polgára közreműködik. Ez örömünkre és megnyugvásunkra szolgál. Ez a szeretet és a megbecsülés záloga. Isten áldja es óvja Egert, annak minden polgárát. Dingha Sándor ' alezredes. Ezek után László Béla százados hangulatos prológj át közli a lap, mig a tárca rovatot Márky ezredesnek meghatóan kedves verse és Dénes Sándor szerkesztő­nek humoros sorai töltik ki. Ezeken a közleményeken kivül több ked­ves, humoros cikk és hir élénkiii az Egerben levő szatmári honvédek pompás kis újságját, amely nagyban hozzájárult nemcsak az ün­nepély sikerének emeléséhez, de a jövedelem fokozásához is. A képviselőház ülése. Budapestről jelenti tudósítónk: A parlament tegnapi ülé­sén az uj minisztériumok felállításáról szóló javaslatokat harmadszori olvasásban ís el­fogadták. A javaslatokat átküldik a főrendi­házhoz. A legközelebbi ülést az elnök javas­latára a jövő héten tartják meg a főrendiház üzenetének átvétele végett. — Budapestről jelentik : Szász Károly házelnök kijelentette, hogy a Ház a jövő heti formális ülésén, amely szombaton lesz, önmagát elnapolja. Az elnapolás tehát nem királyi kézirattal történik meg. Tisza István visszavonul a politi­kától ? Budapestről jelenti tudósítónk: A Nap írja: Tegnap a képviselőházban munka­párti körökben az a hir terjedt el, hogy Tisza István gróf visszavonul a politikától, hogy a pártjának a választójog kérdésében az akciószabadságot lehetővé tegye és mint ezredes a harctérre megy. Vele egyidejűleg Andrássy Gyula is visssavonulj mert a po­litika már régóta elkedvetlenítette. Örömmel értesültem, hogy a mi ked­ves szatmári 12-es honvéd fiaink háborús otthonukban megőrizvén a magukkal vitt nemesen érző szatmári szivüket és ennek sugallatát követve, az ezred, hadiárvái és özvegyei segélyalapja javára, Eger város hazafias közönségének támogatásával ün népét rendeznek. Sajnos, nem gyönyörköd­hetem személyesen a mi szeretett fiaink ismert és szokásos ügyes szereplésében, de bizton hiszem, hogy e téren is kiér­demlik most Egerben a „szatmári“ nevet és egy nemes, békés cselekedettel gyara­pítják a háborúban vitéz 12-es honvédek széles e hazában ismert harci érdemeit: kívánom a magam és városom közönsége nevében, hogy kegyeletes fáradozásaikat kisérje a kívánt siker s a Béke hőn Óhaj­Gróf Serényi Béla a szénellátás ja­vításáról. Budapestről jelenti tudósítónk : Gróí Serényi Béla kereskedelmi miniszter egy újságírónak a következőket jelentette ki; Ezidén — úgymond — jobb lesz a szén­ellátás, mint tavaly volt. Legelőször a vas­utakat, a hajózást és a hadiüzemeket kell ellátni, majd a kisfogyasztó közönséget. A Hadi Szénbehozatali Társaság hivatása a szénhalmozást megakadályozni és az elosz­tást arányosítani. A szénfuvarozási nehézsé­gek megszűnnek, úgyszintén a szénpincék előtti ácsorgások. A szegényebb lakosságnak szénutalványokat adunk ki és rajonokat ál­lapítunk meg, amelyhez tartozó kereskedők tartoznak az utalványokat beváltani. A szén- ellátás sorrendjére nézve függetlenek leszünk az osztrák és német befolyástól. Nyugodt 3. oldal. lelkiisrnerettel állítja, hogy a tavalyi mizériák nem fognak megismétlődni. A vidéki gáz­gyárak, a kórházak és iskolák kellő mennyi­séget kapnak. Legközelebb a háztartások szénkészleteit írjuk össze, a szénhalmozást megszüntetjük és rendeletet adunk ki a laká­sok fűtésének szabályozásáról. Biró Lajos visszautasította a főis- pánságot. Magyarország újságolvasói között alig van valaki, aki nem ösmeri Biró La­josnak, a kittinő ujságirónak a nevét, aki a háború alatt a Pester Lloydnak volt a hadi­tudósítója, később a Világ cimü lapban meg­jelent radikális irányú, vezércikkei keltettek széles körben nagy feltűnést. Biró Lajos, mielőtt Budapestre került, évekig dolgozott Nagyváradon és mint a „Szabadság“ szer­kesztője nagy népszerűségre tett szert. A kormányhoz közel álló tényezők azt a nép­szerűséget és Bíró Lajos országos nevét akarták kamatoztatni, amikor felajánlották neki Nagyvárad főispánságát ósf minden esz­közt megmozdítottak, hogy a hírneves írót e tervnek megnyerjék. Nagyvárad: vezetőfér­fiakat is meghallgattak ebben a kérdésben s nemcsak a radikálisok, hanem a független­ségiek is szívesen látták volna Bíró Lajost Nagyvárad város főispánjának. Már meg is volt a kompromisszum a függetlenségi párt­tal, amely úgy a nagyváradi, mint a bihar- megyei főispánságra kimondottan független­ségi politikust óhajtott. Biró Lajos azonban még sem lett nagyváradi főispán. A hírne­ves iró kijelentette, hogy a szerkesztőséget nem hagyja ott és a redekciót, az íróasztalt nem cseréli fel a főispáni hivatal szobával. Napokig tárgyaltak a kormányhoz közelálló körök Bíró Lajossal, aki azonban határozot­tan kijelentette, hogy ebben a formában nem akarja a kormányt szolgálni, hanem megmarad eddigi hivatása mellett. Biró La­jos kijelentette, hogy szívesen váiialná a megbízást, de Budapestet nem hagyhatja el és inkább megtartja a „Világ“ főmunkatársi tisztét, mint a nagyváradi főispáni stallumot. A kormány ezután uj ember után nézett. Kitüntetett segédorvos. Dr. Bársony Miklós segédorvos, aki a mozgósítás óta tel­jesít katonai szolgálatot, egy éven át a hely­beli cs. és kir. tartalókkórházhan és két éve az, orosz harctéren, kitűnő szolgálataiért a signum laudissal lett kitüntetve. Az ideiglenes hadisegéiy kiutalása. Budapestről jelenti tudósítónk: Az ellenkező híresztelésekkel szemben illetékes helyen ki­jelentik, hogy a kormány jelenleg nem ter­vezi a hadisegélyek felemelését, de a köz- igazgatási hatóságok fel vannak hatalmazva arra, hogy a reászorulóknak a katonai ellá­tás terhére ideiglenes segélyt utaljanak ki. Halálozás. Hajdú Sándor nyug. ref. tanító életének 63. évében, f. hó 10-én Ló- rántkázán elhunyt. Szerencsétlenül járt plébános. Sú­lyos baleset érte csütörtökön Zaboránazky Istvánt, Mezőpetri népszerű plébánosát. Ko­csin ment egy közeli községbe, miközben az utón a lovak megbokrosodtak és elragadták. A kocsi feldőlt és a plébános oly szerencsét­lenül esett ki az országúira, hogy fején és mellén igen súlyos természetű zuzódásokat szenvedett. A plébánost később beszállították Mezőpetribe, hol gondos ápolás alá. vették. Műkedvelők a vak katonákért. A krasznaszentmiklósi tanulóifjúság a háború­ban világtalanná vált harcosaink javára 1917. évi julius hó 15-én, vasárnap az áll. el. nép­iskola helyiségében műkedvelői előadást ren­dez. Nagy vihar a Szatmárhegyen. A Szatmárhegyen szerdán délután nagy vihar volt, mely valóságos orkánszerü jelleget öl­tött. A nagy vihar élőfákat derékban tört ketté és a szőlőkben, valamint a gyümölcsö­sökben igen érzékeny károkat okozott. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. í Szerkesztő: Dr. Stern Mór.

Next

/
Thumbnails
Contents