Szamos, 1917. július (49. évfolyam, 155-179. szám)

1917-07-07 / 160. szám

2. oldal. S 7 A M 0 S szóló hírek túlzottak. Az otíeazivát csak azért indították meg, hogy tiltakozzanak a különbéke ellen és-, erkölcsi erejöket az ántántnak meg­mutassák. Koppenhága, jul. 6. A Djen szerint Oroszország lamond a Perzsia feletti protektorátusról. A londoni konferencia.. Berlin, julius 6. A háborús célok megállapítására össze­hívott áutántkonferenciát Londonban fogják megtartani. A konferencián Amerika is kép­viseltetni fogja magát. Orosz részről Ke- renszki és Terescsenko utaznak Londonba. Az olasz tengerészeti miniszter Amerika segítségéről. Lugano, jul. 6. Triangi olasz tengerészeti miniszter le­mondott. Erre minisztertársai kényszeritették és pedig amiatt, mert a kamara titkos ülé­sén kijelentette, hogy Amerika katonai segít­ségének a háború eldöntésére nincsen jelen­tősége, mert elkésett. Lugano, jul. 6. A Rómában tartózkodó amerikaiak sza­badságünnepén az amerikai nagykövot gyűjtő hatású beszédben felszólította az olaszokat, hogy rombolják le a Capitoliumon levő né­met nagykövetségi palotát. Görögország és az ántánt. Athén, julius 6. Venizelosz a kamara utólagos jóvá­hagyásával uj szerződéseket kötött az án- tánttal. Athén, jul. 6. A király a politikai bűncselekményekre, a Konstantin király ellen elkövetett felség- sértésekre és a katonai szökevényekre el­rendelte az amnesztiát. Bonyodalom Kínában. Rotterdam, julius 6. A Morningpost jelenti Tiencsinből: A császárság proklamálása után az exelnök megszökött az őrizetből és a japán nagykövetségre menekült. Csaukun, a leghatalmasabb déli állam katonai kormányzója ultimátumot intézett az uj császárhoz, melyben bejelenti, hogy a polgárháború elkerülhetetlen. k hivatalos jelentése^. Budapest, julius 6. Hivatalos jelentés: Keleti harctér: A Casinu völgytől délre elhelye­zett román támadó csapatokat tüzérségi tűzzel szétszórtuk. A galíciai harcszakaszon az ellen­ség tüze tegnap délután és ma reggel ismét eiősbödött. Zborowtól nyugatra ma egy támadását visszautasítottuk. Olasz és délkeleti harctér: Nincs különös esemény. A vezérkar főnéke. Berlin, ju’ius 6. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Nyugati hadszíntér: Ruprecht bajor trónörökös, vezér- táb őrnagy arcvonala : Párás esős időben napközben csak a szokásos álló harci tevékenység folyt. Este jobb látási viszonyok mellett a tűz többször feléledt. Éjjel számos felderítő ütközet volt. Aisnetől közvetlenül északra egy würtem- bergi ezred rohamcsapatai elkeseredett kö­zelharc után nagyobb számú franciát szál­lítottak be az ellenséges árkokból. Keleti harctér : Ltpót bajor herceg vezértábonagy arcvonala: Zborow és Brzezany között tegnap a tüzérségi harc nagy erőre kapott, de virra­dat óta újból fokozódott. Zwicinnől, Brody- nál és Smorgonnál is idöakint igen élénk volt a tüztevékenység. József főherceg vezérezredes arovonala: Megállapítottuk, hogy a román gyalog­ság a casinui völgytől délre emelkedő né­hány általunk tartott magaslat ellen táma­dásra készenléti állásba helyezkedett. A csa­patokat megsemmisítő tűzzel szétszórtuk. Mackensen vezértábornagy arcvonala: Az alsó Dunán az ellenség nyugtala­nabb volt, mint az utóbbi időben. Ludendorf, első föszáilásmestar. A buvárharc. Berlin, juliu3 6. [Wolff.] Buvárhajóink újabban 18 gőzöst, hat vitorlást és három halászhajót sülyesztettek el az Atlanti és Jeges-tengeren. Az eddigi jelentés szerint a júniusi eredmény a má­jusit jelentékenyen felülmúlja. Eisülyeszteit német buvárhajó. Genf, jul. 6. A francia lapok írják : Az U. 52. német buvárhajót, amikor a cadixi kikötőből kifutott, a part közelében egy angol hajó elsülyesztette. (1917. julius 7., 160. szám.' Jékey Sándor Szatmár sz. kir. város és Szatmárvármegye főispánja. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jul. 6. Hosszas várakozás és találgatás után most már minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy a király Szatmár város és Szatmár- vármegye főispánjává Jékey Sándor fehér- gyarmati főskolgabirót nevezi ki. A kinevezés a legközelebbi napokban — talán már holnap — megjelenik a hiva­talos lapban. Az uj főispán csütörtökön érkezett haza Budapestről és a délelőttjét Szatmáron töltötte. Ez idő alatt alkalmunk volt városunk uj főispánjával rövid beszélgetést folytatni. E beszélgetés rövid volt ahhoz, hogy uj ál­lásában programmot kérjünk tőle a város számára, de ez a sablonos póz talán fölös­leges is lett volna Jékey Sándorral szemben. Az ő főispáni programmja — az ő egyénisége. Ez az egyéniség pedig, amelyet Szat más vármegye társadalmában úgy, mint a közigazgatási életben általános szeretet és tisztelet vesz körül, sokkal szebb programm, mint aminőt szóban lehet ígérni Jékey Sándor típusa a modern zsentri- nek, akiben azonban a tartózkodó úri ember párosul a demokratizmussal. Egész bizonyos, hogy Jékey Sándor megóvja méltóságának dekprumát anélkül, hogy ebben a hivatalával járó tartózkodás­ban a legcsekélyebb gőg nyilvánulna meg. Igazságszeretetéről majdnem három év­tizedes közigazgatási szolgálata alatt szerzett és megyeszerte általános népszerűsége tesz élénk tanúbizonyságot. A város dolgai iránti hajlandóságát — természetesen azokra az ügyekre gondolunk, ahol Szatmár és Nagykároly érdekei ütköz­nek össze — nem ösmerjük ugyan tüzetesen, de ez most annyiban nem is fontos, mert ugyan távol állanak tőlünk azok az idők, amikor effajta kérdés ismét felvetődhetik. Legtöbb reményt fűzi és joggal fűzheti a vármegye Jékey Sándor egyéniségéhez a vármegye és város belső életét illetőleg.. Jékey Sándor a béke embere. Meg vagyunk győződve arról, hogy a leglelkeseb ben és a végsőkig meg fogja védelmezni annak a kormánynak az elveit, amelynek exponenséül vállalkozott, mégsem féltjük tőle sem a vármegye, sem a város békéjét. A most távozó főispán adta élénk ta­núbizonyságát annak, hogy a vármegye és város élete, fejlődése ad elég anyagot a munkálkodásra akkor is, ha annak életébe nem viszik bele a po’ilikát. Amint Csaba Adorján bebizonyította, úgy Jékey Sándor is be fogja bizonyítani, hogy a főispán lehet elvhü, lehet kormánya intencióinak szigorú őre akkor is, ha nem idéz fel politikai torzsalkodásokat. Igaz/ hogy a jelen politikai korszak eseményekben más jellegűnek ígérkezik, mint az elmúlt volt: választásoknak nézünk eléje, amikor mindenek fölött a politikai kérdések kerülnek előtérbe és amikor a fő­ispán politikai helyzeténél fogva nem ma­radhat tétlen. De ha erre a harcra rá is kerül a sor, mi itt is bízunk Jékey Sándor előkelőségé­ben, Ízlésében és bizonyosra vesszük, hogy a politikai küzdelmek fegyvereit a lovagias­ság, az úri gavalléria fegyvertárából fogja megválogatni. Ismételjük : még nem ismerjük az uj főispán programijának részleteit. De — ha más pártállásról üdvözöljük őt kinevezése alkalmából — bennünket fölöttébb megnyug­tat az az általános megelégedettség, az az impozáns népszerűség, amely Jékey Sándor kinevezésének hírére az egész vármegye tár­sadalmában pártpolitikai külömbség nélkül megnyilvánult. Az uj főispán ünneplése. Fehérgyarmatról telefonálják a Sza­mosnak : Jékey Sándor, Szatmár város és Szat­már vármegye uj főispánja tegnap, csütörtök délután érkezett haza Szatmárról, illetve Bu­dapestről Fehérgyarmatra. A vasúti állomáson Fehérgyarmat in­telligenciája fogadta, akiknek élén Kállay Szabolcs tb. főszolgabíró intézett hozzá üd­vözlő beszédet méltatva eddigi érdemeit és sok sikert kívánva neki uj állásában. Jékey Sándor főispán meghatott sza­vakban köszönte meg a nem várt ünneplést és biztosította az egybegyűlteket, hogy velük szemben ezután is csak az marad, aki volt. Tétovázva fogadta el — úgymond — azt a méltóságot, mert gyengének érezte magát arra, hogy az uj méltóságával járó nehézső­I

Next

/
Thumbnails
Contents