Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-03 / 105. szám

(1917. május 3 , 105. szám.) SZAMOS 3. oldal, Jósáéf főherceg, veméresredea had&ereg-arcvonala: A moldvai határhegységben őrös tüze­lés után több orosz zászlóalj megtámadta az ojtozi völgytől északia fekvő magaslati állásiunkat. Nagy veszteségük mellett vertük vissza őket. 4 Mackensen vesértábomagy hadcsoportja: Különös esemény nem történt. Macedón arcvonal: A Cseraa hajlásban és a Vard&r nyu gáti partján az élénk harci tevékenység to­vább tart. Egyik repülőrajunk megfigyelt jó eredménnyel bombatámadást intézett a Cserna mentén fekvő Bac melletti lőszer raktárra. Ludendorf, első föszállástnester. á cipöáPmB^iffláfási reqdeM. Irta: Meney Béla, iparhatósági biztos. (Folytatás.) III. Egy pár vásárilag előállított fűzős női box cipő rendelet szerinti árkal­kulációja. 1. 2°/4 quadrat box vagy sevrő á 8 K . . . . . 22 K - f. 2. 25 dgr. háromszor ültetett talp­bőr á 14.40 K. ... 3 K 60 f. 3. 20 cin. bélés vászou á 7 K. . 1 K 40 f. 4 30 cm. közv szón á 5 K . 1 K 50 f. 5. 32 dgr. talpbélés és kéreg ha­sított bőrből á 8 K. . . 2 K 56 f. 6. felső sarokbőr (óberflekk) . — K 80 f. 7. la'p és sarokpzegély (ráma) . 1 K 20 f. 8. oldalerősiték és kemény orr . 1 K 40 f. 9. polone vagy szárdisz . . — K 50 f. 10. íüzőerősiték és csuszőbőr . 1 K — f. 11. karika és fűző zsinór . . — K 70 f. 12. alsó sarok (műbőr vagy bazár) - K 30 f. 13. lágyékpótló bazár, v. halspont — K 50 f. 14. apróságok : csiriz, fonál, faszög drótszög Etbi . ■ . . 1 K — f. Önköltségi ár 38 K 46 f. 15. az 1—2, tétel alatti összeg 14°/o a ...........................3 K 58 f. 16. a 3—8 tétel alatti össszeg 5 */o-a ...........................— K 40 f. 17 . felsőrész készítés (tűzés) mun­kadija ...........................3 K — f. 18. aljazás munkadija ... 6 K — f. Összesen 51 K 44 f. 19. egyéb költség (rezsi) és haszon címén az 1—18. tótéi alatti össíegek 3Co/o-a _____ . 15 K 43 f. kic sinbeni eladási ár 66 K 87 f. Vásárilag előállított fűzős férfi cipőknél ez ár 10%-al több, vixos bőrből ellő ál h tóit bakkancsoknél pedig Kf/o-al kevesebb. IV. Egy pár kemény szárú (bélelt) férfi csizma rendelet szerinti árkalku­lációja. 1. 150 dgr. fekete felsőbőr (marha­bőr) á 18 K 27 K — f. 2. 50 dgr. cseres bocskortalpbőr á 15-50 K . . . . . 7 K 75 f. 3. talpbélés........................... 2 K — f. 4. kéregbélés (kéregalj) 1 K — f. 5. sarokbőr, felső (óbor) flekk ós sarokráma........................... 6 K - f. 6. 50 dgr. szárbélés hasított bőr­bői á 8 K........................... 4 K - f. 7. talpráma (huzó) 1 K - f. 8. fejbélés juhbőrből 3 — f. 9. szárkeménység (vászon, zsák) 3 K — f. 10. 25 dkr. csiriz á 16 K 4 K - f. 11. gépcérna........................... 1 K - f. 12. egyéb kellékek: fonal, faszög, drótszög, szurok stb. . 5 K — f. Önköltségi ár 64 K 75 f. 13. az 1—2. tétel alatti összeg 14«/» a ........................... 4 K 85 f. 14. a 3—10. tétel alatti összeg 5-V#.................................... 1 K 20 f. 15. szárbeszabáa és összeállítás munkadija.......................... 15 K - f. 16. aljazás munkadija 12 K — f. Összesen 97 K 60 f. 17. egyéb költség (rezsi) és haszon címén az 1—16. tétel alatti összegek 30%-a . 29 K *4 f. kicsinybeni eladási ár 127 K 14 í. Megjegyzem, hogy a kalkulációkba be­állott anyagmennyiségeket és a nem maxi­mált anyagok tényleges beszerzési árait ne­kem a cipész és csizmadia iparosok szalgál- tatták ba és én azokat csak a rendeletnek megfelelő módon csoportosítottam s az ősz- szegekhez a rendelet szerint járó %-okát hozzászámítottam. Hogy tehát egy cipőhöz vagy csizmához valóban ily menDyiségü anyag és egyéb kellék szükséges és hogy a behasz­nált anyagok és kellékek tényleg az itt beál litott árait on szerezhetők be, —e tekintet­ben mind au felelősséget az adatokat szolgál­tató iparosokra háritok. Kiknek szabad cipő- vagy csizmaáru eladásával, illetve íorgalgmbahonata- laval foglalkozni ? A rendelet szerint cipő- vagy csizma­áru forgalombahozatalára csakis szabályszerű ipárigazolvánnya! biró cipőkereskedők, vagy cipész és csizmadia iparosok jogosítottak, mig azok a közvetítő kereskedő»-, (ügynökök) akik cipökereskedésre, cipész vagy csizmadia ipar folytatására ipari jogosítvánnyal nem bírnak, a cipő- és csiznaakereskedés teréről teljesen ki vannak zárva. A rendelet értelmében jogában áll min­den cipész és csizmadia mesternek az, hogy & saját készítésű cipőkön és csizmákon kí­vül másoktól vásárolt cipőket és csizmákat is hozzon iorgalomba, úgy azoaban, hogy az elő­állító á tála cipőn vagy csizmán feltünte­tett kicsinybeni eladási ár a íorgalom- bsbozatálnál változatlan maradjon, azaz a viszonteladó is csak azon az ároa hoz­hatja forgalomba a megvett cipő vagy csizma árut., amelyen az előállító elad­hatta volna, ha saját maga hozta volna forgalomba. A viszonteladó tehát, hogy a maga számítását, illetve hasznát megtalál­hass«, csakis a kicsinybeni eladási ár kere­tein belel egyezk*.dha;ik az előállítóval. Az a cipész vagy csizmadia iparos, aki a viszonteladáara megvett cipő vagy csizmaárura felerősített függőjegyet ki­cseréli, vagy a lüggőjegven feltüntetett adatokat meghamisítja, 2000 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel és kát hónapi elzárással büntethető. Ha valamelyik cipész vagy csizmadia iparos oly visz önfeladásra megvásárolt cipő vagy csizmaáruvtd rendelkezik, mely már 1917. április 10-ét megelőzőleg birtokában volt, — jogosított e cipőket és csizmákat az alábbi szöveget tartalmazó s pontosan kitöl­tött függőjeggyel ellátva még 1917. évi julius 10. napjáig a fogyasztóknak közvetlenül eladni: 1. Az eladó neve és lakhelye: 2. Eladó az anyag minemüségéért nem kezeskedik. 3. A készítmény ára: 4. Az eladás időpontja : A magam részéről célszerűnek tartanám, ha az érdekelt iparosok az itt ismertetett mintáknak megfelelő függőjegyeket az egy­öntetűség kedvéért nyomdai sokszorozás ut­ján egy tömegben a helybeli Általános Ipar­testület által szereztetnék be, mert így egy­részt sok Írásbeli munkától és időveszteség­től megszabadulnának, másrészt pedig a függőjegyek áttekinthető voltánál fogva az ellenőrzés munkáját is megkönuyitenők. Végezetül kötelességszerüleg figyelmez­tetem úgy a cipész, mint a csizmadia ipa rosokat arra, hogy a készítményeiken kitün­tetett kicsinybeni eladási árak helyességéért minden körülmények között szavatolnak s j bárki kívánságára kötelesek készítményeik j tényleges bekerülési árát nyugtával, számla- j val, vagy más elfogadható módon igazolni és i az esetben, ha a felszámított ár a fentebbi alapokon és a rendeletileg engedélyezett ®/o-ok hozzáadása mellett levezetett árszámi- tásnak meg nem felel, ellenük a kihágási eljárás nyomban meg fog indíttatni. ba r—1 HÍREK Május 1. Budapestről jelenti tudósí­tónk : Május elseje a fővárosban nyugodtan telt el. A munkások a városligetben több gyűlést tartottak. Weltner Jakab indítvá­nyozta. hogy a magyar szociálisték távi­ratilag üdvözöljék az orosz demokráciát, amely közelebb hozta a béke lehetőségét. Tiltakozik a miniszterelnök választójogi ter­vezete ellen. Addig — úgymond — nem lehet béke, amig Magyarországon meg nem lesz az általános, a nőkre is kiterjedő, titkos választójog. — Budapesti tudósitónk jelenti: Elsején délelőtt az összes budapesti és kör­nyékbeli gyárak és üzemek munkásai egy órára megszüntették a munkát. E tüntetés előzetesen meg volt állapítva. A munkások valamennyi gyár igazgatóságának memoran­dumot adtak át, amelyben a választójog megadását követelik. A csepeli municiógyár- ban a munkások küldöttsége memorandumot nyújtott át a gyárvezetőségnek kérve a vá­lasztójog megadását és Tisza István gróf miniszterelnök távozását a kormányelnöki székből. A munkások felszólították a gyár vezetőségét, hogy terjesszék e memorandu­mot a király elé és elhatározták, hogy kül­döttség megy a miniszterelnökhöz, akitől kérni fogják az általános választójogot, va- , lamint azt is, hogy a monarchia nyilvánítsa j ki nyíltan és határozottan háborús céljait és azon feltételeket, melyek mellett békét kötni hajlandó. — Berlinből jelentik : A né­met munkásság május 1-ón dolgozott, a munka sehol sem szünetelt — Stokholm- ból jelentik : A pétervári távirati iroda érte­sítése szerint Pótervárott nagy lelkesedéssel folyt le május első napja. Az üzletek zárva voltak, a közlekedés szünetelt és milliónyi ember volt az utcákon. A munkások, kato­nák é3 tisztek zászlók alatt együttesen vo­nultak ki. A kormány nemzeti ünneppé nyil­vánította május elsejét. — Luganóból jelen­tik : Az olasz rendőrség megliitotta május elsején a nyilvános gyűléseket és a tüntető felvonulásokat. Függetlenségi párti miniszterek a kabinetben. Budapestről jelenti tudósítónk: Tisza István gróf miniszterelnök táviratilag a fővárosba hivatta Eszterbázy Móric és Bethlen István grófokat és tárcanélküli mi­niszterséget ajánlott föl nekik. Kijelentették, hogy addig nem adnak érdemleges választ, mig Andrássyval nem tárgyaltak. A kancellár Németország hadicél­jairól. Berlinből jelentik: A parlamenti kö­rökben beszélik, hogy a kancellár a Reichstag Ö3szeüiésekor részletesebben és pontosabban mint eddig, fogja kifejteni Németországnak a hadicélokkal szemben elfoglalt álláspontját. A vármegyei alispán fegyelmije. Nagykárolyból jelenti tudósítónk: Mint isme­retes, báró Kürtby Lajos, az Országos Köz- élelmezési Hivatal elnöke pár hónappal ez­előtt a termények rekviráiása körül tanúsított hivatali mulasztások miatt felfüggesztette ál­lásától Iloavay Aladár, Szatmár-vármegyei alispánt. Ezen ügyből kifolyólag a felfüggesz­tett alispán eilen megindult a fegyelmi eljá­rás is, amelynek befejezése után a várme­gyei fegyelmi választmány május hő 1-én Nagykárolyban Csaba Adorján főispán elnök­lete alatt ülést tartott. A fegyelmi választ­mány Ilosvay Aladár alispánt úgy a hivata­los adminisztráció, mint a rekvirálás ellen­őrzése körül tanúsított mulasztásokban vét- kesnek találta és ezért őt 500 korona pénzbírságra ítélte. Uj államtudományi doktor. Boér Endre közigazgatási gyakornok, cs. és kir. tartalékos huszár hadnagy, aki a fronton hosszabb időt töltött, f. hó 28-án Kolozsvá­ron az államtudományok doktorává avattatott.

Next

/
Thumbnails
Contents