Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-17 / 92. szám

XLIX. évfolyam. Szaímár, 19S7. április 17. kedd 92. szám. pornntm s m ■ * ifl *w s# m tnm »» * »« m «•« ■ * » w «««*s e m m a ® mis i*« m w B&.ÖPÍ2ISTÉSÍ ©líÖKl taöyb«s< 18 K — f VWife*sa . . »K-f . ® . — f . . . tt K — f * . S» f . . . S . JKSi, 1 . «®f . - • « . - f IK »s*«»*eK»un«»»ara»bmh««aas-a®«»■ » *•«»***«.. Kiadó és laptutajdonos: « .Szabadssttó* könyvnyomda éa lapkiadó résrvány-társaság. SZAT MAR-KÉMET! Hirdetési dijak Szatmárors előre fizetendők. M y I í * é t sora 30 Műér. JteariMSKftőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-UTCJi 3M. «t Telefon (számok: Szerkesztőség 373. — ?£kwfríV hivatal 474. — Felelős szerkesztő lakása 3S8. ■»»■**« a« »wwaisaa«» was« »aniK«ia»*s Tisza a iulyzctről. Azok a zajos jelenetek, amelyeket az elleazéknek egy töredéke a képviselőház csü­törtöki ülésén rögtönzött, alkalmasok lehet­tek arra, hogy a külföidön, főleg ellenségeink körében azt a látszatot keltsék, mintha a magyar közéletben komoly meghasonlás dúlna. Mi természtesen idehaza tisztán látjuk, hogy a magyar nemzet felekezeti, nemzetiségi és társadalmi osztálybeli különbség nélkül ma is éppoly törhetetlen egységben teljesíti rend­kívüli feladatait, mint a háború kezdete óta állandóan, mégis igen megnyugtató, megerő­sítő hatással vannak közvéleményünkre Ti­szának a munkapárt értekezletén erre nézve tett nagysulyu kijelentései, ellenségeinknek pedig alaposan tönkreteszik azt a remény­kedését, hogy az orosz forrongás huliámai Magyarországra is átcsaphatnak. Az ellenzék, jobban mondva, annak egy nagyon türelmetlen része, ezekben a nagy időkben szerfölött kicsinyes pártpoliti­kát űzött azzal a céllal, hogy a kormányt megbuktassa és a közhatalmat megszerezze. Bünéül rótta föl ez a csoport a kor­mánynak azt, hogy a király ritkán és rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Ezzel szemben Tisza arra mutatott rá, hogy Ö Fel­sége három hónap alatt másodszor két esi föl a magyar székesfővárosát, hogy huzamo­sabban mindig ott időzik a háború alatt, ahova legfőbb fcaduri kötelességei szólítják és hogy senkinek sincs joga kételkedni az or­szág területén való állandó tartózkodására vonatkozóan tett királyi kijelentések komoly­ságában. Nem átallották egyes ellenzéki politifcu sok azzal vádolni hazánkat, hogy az élelme­zés terén nem teljesítette Ausztria és többi szövetségese iránt való kötelességét. Ezt a vádat méltó megbotránkozással utasította vissza a miniszterelnök és az igazság ellen­állhatatlan erejével jelentette ki, hogy ma­gunk sanyargatásának a végső határáig is elmegyünk, csakhogy minden lehetőt meg­tehessünk szövetségeseinknek élelemmel való ellátása tekintetében. A koncentráció jelszavát is csak azért kapta fel az ellenzék, hogy megbontsa vele a kormány és a parlamenti többség tömör egységét. A munkapártot és az ellenzéket oly nagy tárgyi ellentétek választják el egy­mástól, a kisebbség oly kíméletlenül sértő támadásokkal illette folyt#n a többséget és kormányt, hogy köztük a haza javára való békés együttműködés elképzelhetetlen. A választói jog újabb kiterjesztésének Egyes szám ára: Helyben 0 fillér. a követeléséről is megállapitotta Tisza, hogy az csupán pártpolitikai eszköz az ellenzék kezében. Hiszen mi csak négy évvel ezelőtt emeltük föl a választók számát mintegy öt- ven százalékkal, ezt ez uj rendszert még ki sem próbáltuk s még a régi rendszerünk is jóval tágabb körű volt a poroszokénál; az országnak tehát egyáltalában nem sürgős érdeke egy még újabb és radikálisabb vá­lasztójogi reform. Az országgyűlést el kellett napolni, mert elvégezte ezidőszerint való feladatait, bárom hónapon keresztül nagyon is bőven folytatott általános politikai vitát és további együttmaradására semmi ok ninc3. A kormány helyén marad mindaddig, amíg az alkotmányos tényezők bizalmát bírja. Hogy a királyét mennyire birja, azt megmutatta az elnapoló kézirat, hogy pedig a parlamenti többség mily hiven áll mögöttei annak a bizonyítéka a munkapárt páratlanul meleg és lelkes óvációja, amelyben Tiszát részesítette sz egész belpolitikai helyzetre fé­nyes világot vető nagy beszéd alkalmából. Az orosz különbéke felé. Svájci hír Oroszország bőkeajánlatáról. — Cseidze javaslatát elfogadták. — Az angol munkáspárt is bókét követel. Zürich, április 16. A Züricher Post jelenti: Pétervári hírek szerint Oroszország a köz­ponti hatalmaknak előterjesztette bé­rajánlatát. Stokholm, április 16. A száműzött orosz szociá- lista vezéreket az ántánt álla­mokból haza engedték. Közü­lök harmincán Németorszá­gon keresztül már haza ér­keztek Oroszországba és a leghevesebb harcot fogják meg­kezdeni az ideiglenes kor- mány ellen a fegyverszünet érdekében. A Lenin szociálista-cso- port a svéd szocialistáknak, kikkel hosszasan tárgyaltak, kijelentették, hogy Péterváron a béke érdekében fognak agi­tálni és úgy remélik, hogy két hét mui¥a meg­érkezik az oroszok békeküldöttsége Stokholmba. Stokholm, április 16. Haparandából jelentik: Lenin, a forradalmi szocialisták vezére, a következőket mondotta : 4» ideiglenes kormányt, tökép azonban Miljukowot nem lehel másnak, mint Anglia és Francia- ország megbízottjának és vak esz­közének tekinteni, azonban a pro- letáriáius kitart jelszavai mel­lett és kenyeret, békét és szabad­ságot követel. Miljukow és Gucskow nem akarnak békét„ Imperialisstikus térekvéseik polgárháborút fognak felidézni, miután az orosz nép a rablóhadjárat folytatását semmi körülmények között sem fogja meg­engedni. A szoeiálisták munkaproprammja a következő : A cárizmus által kötött szer­ződéseket és megállapodásokat nem tartják magukra nézve kö­telezőknek. Nyilvánosságra hozzák a megkötött rablószerződéseket. Minden hadviselő államnak nyíltan és egyenesen felajánl­ják a fegyverszünetet. A békekötés alapjául a leigá- zott népek felszabaditasát jelölik meg. Lepünk mai szánts 6 fildsl. Egyes szám írat vidéken 3 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents