Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)
1917-04-15 / 91. szám
2. oldal. Szamos Az arrasi küzdelem, Visszavert angol támadások. Berlin, április 14. [Wolff.] Az arrasi osata elkeseredetten folyik. Az angolok számos támadd eát, melyeket tüzérségi tüzeléssel készítettek elő, véresen visszavertük. Az Unió és a háború. Amsterdam, április 14 A Daily Telegraph jelenti Newyorkból: Wilson a védköteíezettség mellett foglalt állást, a. hadügyminisztérium azonban egyelőre félmilliónyi Önkéntest toboroz, ami által az amerikai S hadsereg 724,000 főre emelkedik. Amsterdam, április 14. i A Daily Telegraph jelenti Newyorból: j Wilson legközelebb proklamációban j tudtul adja, hogy az országot haditörvény- j szék alá helyezi. Ezzel akarják megelőzni, i hogy merényleteket kövessenek el a hadfel- j szerelési gyárak, erődök és hidak ellen, mert í mit-det; ilyen vétségei halállal büntclnőnok. í Bécs, április 14. Az amerikai nagykövetség és a konzulátusok tagjai este hét órakor elutaztak Svájcba. A papa újabb békeakciőja Ropefíhéga, ápr. 14. ; Londoni politikai körökben beszélik, j hogy a pápa ajegfcüze’ebbi napokban meg j fogja kísérelni a béke helyreállítását, amire teljesen ké:z programmot dolgozott ki. lerója % reii» szociálistól liztif- sasápt fs bilit lötfrtdwl. Kopenhága, április 14. | Á Ruszkiju Vjeöomoszti jelenti Jassy bői: í A román szOeiálisták hatalmas tüntetéseken követelték a Bratianu kormány lem ondá át, a román köztársaság kikiáltása. es mielőbbi békét. A román szociáldemokrata párt elhatározta, hogy április lő-én bizottságot szervez, amelynek feladata kormány ellenőr- zése lesz. Fogászati műtermemet Deáktér*6 sz alá (Szatmári bank épületébe Gin«,' ckrázda mellé) helyeztem át és a régi olcsó árak mellett készítők mindenféle fogpótlásokat éa íogtöméscset művésziesen tartós anyagokból. Szatmár város szegényeinek és a harctéren élesettek családtagjainak díjtalanul. Állandó Ingyenes lift használat. Garay Pál. jj Szolgát lset*©» t&s at Is. köimyn mnn- kárs. Uránia mozgó. J ©lentkezhetni Arany János-utca 22. s «ám. Gróf Tisza István beszéde a gnűkapáft-iiaq. & ipunkapárt nyilatkozata. — A Szamos fővárosi tudósitása. — • x % ' Budapest, április 14. A munkapárt Khuen-Háderváry Károly gróf elnökletevei tegnap értekezletet tartotí. Gróf Khuea-Hédervary köszönetéi mond a párttagoknak munkásságukért, Tisza István j grófnak pedig fáradhatatlan tevékenységéért i es főleg azért, hogy lelki nyugalmát megóvta j és lelkiismeretesen mindenre kiterjedő figye- | lemmel intézte az ország dolgait. Felszóla- j lásai, úgymond, az ország határain túl is i nagy súllyal bírtak. Fáradhatatlan munkássá- j gáért köszönetét mondva azon meggyőződésüknek ad kifejezést, hogy az ország ügyeinek vezetése Tisza István kezében a legjobb helyen van, miértis biztosítja a párt teljes bizalmáról. Hosszantartó tapsvihtr után gróf Tisza István emelkedett szólásra. Megköszöni mi- mszti-rlárstsi nevében is a bizalom kifejezését. Betegsége meggátolta, bogy a parlamenti vita hevében elhangzottakra válaszoljon. Mostan nem lenne illő hely a válaszadásra. Urmánczy börzédében azt mondotta, hogy Magyarország királyát a koronázáskor elutaztatták és azóta hlig tizenkét órára engedték Budapesté, A dolgok ilyetén beállítását vissza kell utasítani. A királyt nem utaztathatják, a kiráiy o t tartózkodik, ahol magasztos uralkodói hivatása azt megkívánja. Ezután a.szerbiai kormányzóság ügyei röi beszél. Visszautast'tjs a vádst, mintha a kormányzóságban Magyarországot a szlávság kedvéért háttérbe szólítottak volna. Rátér azután "a politikai helyzetre. Az ellenzék decemberben alkalmat kért általános politikai vita rendezhetésére, amit megadtak. Elsősorban az élelmezési kérdéseket vitatták meg és azt hangoztatták, hogy Ausztriával és szövetségasei ükkel szemben sem teljesítettük kötelezettségeinket, holott féléméit fővel elmondhatjuk, hogy önmagunkkal szemben kérlelhetetlen szigorral teljesítettük szövetségeseink érdekében kötelességeinket. Szomorú tény állott be a rossz termés következtében. Kevesebbet tehettünk, mint akartunk. Az ellenzéknek felajánlották a teljes információk szerzését és a Közélelmezési Tanácsba is meghívták, ámde nem éltek az alkalommal, hogy folytathassák a-gyapusitga- tások munkáját. A pártot támadták az ősz szeférhetetlenségi ügyekkel kapcsoiatban, mintha a parlament presztízsét akarnák meg- védelmezni, holott a tényekkel ellenkező vádak özönét zúdították a pártra. Ámde ami kor a vádaskodások alaptalansága beigazolódott, nem vonultak vissza, de minduntalan ujabb-ujabb vádakkal léptek fel. Tendenciájuk volt a levegőben tartani az összeférhetetlenségi kérdést. Áttér a koncentrációs kabinet kérdésére. Legjobb — tfgymoüd — bal'gatássa! mellőzni az egész dolgot. Egész labirintusát teremtették a híreszteléseknek, a jól értesült suttogásoknak, a titokzatosan kiejtett félha- zugságokaak, amelyek a királyi kihallgatások körül folytak la. Mellőzi a do'got, mert szégyenig hogy a magyar-1 politikában az ilyen rendszerrel dolgozó akciókat indítanak. Ez az akció a parlamentáris yezérférfiak történelmében egyedül áll. Évtizedes politikai múlt áll mögötte. S'ohasem küzdött a hatalomért. Egész politikai pályafutása alatt nem a személyes érvényesülés, hanem kötelességeinek teljesítésé vezette. Azt hangoztatták, hogy harcos egyéniség és ezért nem. lehet a koncentráció élére állítani. Harcos mivoltát az okozia, hogy fiatal korától kezdve azon fáradozott, hogy a magyar nemzet kai mi biztonságát megalapozh ssák és a magyar parlament rendjét, becsületét és méltóságát megóvhassák. Ezekért küzdött meg. A félreértések es ódiumok özöne zudult rá, harcot és küzdílmet kényszeritettok rá, ámde ma sem sajnálja, hogy sem bizonyult gyengének ahhoz, aogy mihamarább te'jas sikerhez juttathassanak. A szabadelv ség bukása után jött a koalíció. A szabadelvű párt feloszlott, hogy szabaddá tegye a koalíció előtt az utat. Ez azonban mitsem használt. Beszéde végén azt hangoztatta, hogy a kormány folytatja megkezdett útját, mert hiszi, hogy a nemzet érdekében cselekszik, bízva a párt támogatásában. (1917. április 15 , 91. szám.) A városi földfemokkszelss Irta: Gönczy Miklós dr. A hazatérő vitéz, földmivelő népnek tisztességes megélhetéshez, vagyis ami ezzel sok esetben egyet jelent; löidáozjutíatása, oly óriási közgazdasági és pénzügyi feladat, amely a jelenlegi birtokmc-goszlás mellett, nem lesz kellő eredménnyel keresztül vihető. A háborúból visszatérő földmivelő, föld- nélküli népnek u földszerzést, fogt-ikozásá- uak saját vagy bérelt főidőn való folytatá-at az államnak és a társadalom illetékes tényezőinek lehetővé kell tenniök, hogy az arra iáutalt munkeszerető egyének munkájuk után tisztességesen gondoskodhassanak családjuk megé heiéséről és az uj, fokozottabb adóterhek viselésében is részt vehessenek. A történelem tanúsága szerint, a hosz- szu háborúból visszatérő, gondolkozásában, igényeiben sok tekintetben ataiakulf nepnek békés rcuakába állítása, a háborúskodó államoknak mindig igen nehéz feladatát képezte. Ennek nálunk is tudatiban vannak, mert a bérébe átmenetet előkészítő szervezet létesítésén, már dolgoznak az illetékes körök. Caezár,, a nagy római császár, hazatérő seregeit telepijén actióval vezette b’e a békés, munkás polgári életko. A legújabb korban pedig Anglia, de különösen Oroszország szolgáltattak o léren követendő példát az államoknak. Oroszország a jápán háború után, állami fq dek parcellázásával, parcellázó hitel nyújtásával rengeteg község tagosításával, a | paraszt családok egész seregét juttatta föld- j höz és ezzel egzisztenciához. így a háború után jelentkezett belső válság akuttá vá ását ; megakádáiyozta és a megfagyott földbirtokos | parasztság szaporodását elősegítette. Közismert tény, hogy a paraszt földéh - sége Magyarországon is mindig nagy mértékben meg voit és a föld szerzésnek már a háború alatt is tapasztalható mohósága, a béke elkövetkeztével, intenzitásában, kétségtelenül növekedni fo§. A jogos utón való földszerzést tehát okvetlenül lehetővé kell tenni a földmivelő népnek, hogy a nemzetközi békés viszonyok és az egyéu teljes mozgási szabadságának visszatérésével, nemzetünk ne legyen kitéve' esetleg a háború előttinél is nagyobb mértben, itthon elégedetlen magyarjaink Amerikába vaió kivándorlásának, vagy legjobb esetben, az egyke rendszer általános elterjedésének. Már pedig az uj kivándorlás valószínűségével, komolyan számolnunk kell. Egyik háborús politikai tanulmányban olvastam, hogy az Egyesült Államokban, bizonyos pénzügyi érdekeltség nagy propagandát szervezett, az oda . irányuló kivándorlás előmozdítására. A mozgalom intézői röpira- tukban nyíltan elitmerik, hogy a háború után reánk nehezedő nagyobb adócerhektől várján a magyarság amerikai kivándorlásának I fokozódását.
