Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-08 / 86. szám

». oldal.

(1917. április 8. 86. szám.)

SZAMOS

Mire jó az üres csendörbódé ? Busan, elhagyatottan áll a törvényszék Vei* bőczi utcai frontja előtt egy ódon faköpe ayeg: egy elhagyott, trés csendörbódé. A háború alatt megfogyatkozott a csendőrség létszáma. Megfogyatkozott létszám, megnövekedett teendők mellett bizony nem jut mindenfelé csendőr és igy ebből a faköpe nyegböl is hiányzik az őrszem. Da a derék faköp enyeg megszívleli azt a háborús elvet, hogy hadviselés idején senki sem heverhet tétlenül és mindenkinek teljesíteni kell valamelyes hivatást. A csendőrbódénak is jutott háborús hivatás. A napokban láttuk ugyanis a következő jelenetet. A Rákóczi utca és Verbőczy utca sarkán a vonattól beözönlő falusiakra leskelődött egy asszonyság, egy élélaoiszer sleppsr. Minden falusit megszólít: van e aprójószága, teje, tojása ? Sok megszólítás után akadt falusi asszony, akinek háti tarisznyájában van eladó portéka. A slepper int és hátra hátra tekintgetve, nehogy az üzletfél elmaradjon, megy előre keresve a megfelelő kapualjat, ahol az üzlet lebonyolítható. A Rákóczi iskolának nincsen kapualja, a törvényszék béjáratát sem tartja megfelelőnek, nagyon közel oda a fogház bejárata. Tétován néz körű', a pasast, a mozgó áruraktárt már mások is kerülgetik, meglátja az üres taköpenyeget, bales a ho mályoi ablakán, benyit, behúzódik, maga után inti a falusit. Mikor kijönnek üres a a tojástó' a falusi asszony tarisznyája, de még kilátszik az egyik pakli dohány zöldes papirosa, amint a kebelébe gyömöszöli a drága kiDcsst.

Benkő Bank r.-t. fizette ki a legtöbb

főnyereményt, mert Benkő sorsjegye Bankó.

Felhívjuk b. olvasóink figyelmét, lapunk mii számához csatolt mellékletre.

Egy szoba és konyha bútor eladó. Alsó szamospart 8

Okleveles gépészt keres azonnali belépésre a Szatmári Első Cserép és Téglagyár r. t. Azok, kik cserép és téglagyártással foglalkoztak, előnyben részesülnek. Fize tés megegyezés szerint.

Kiadó lanka. A Szatmári Első Cserép - és Téglagyár r.-t. a nagyberekben levő ingatlanait f. hó április hó 11 én d. e. 9 órakor központi irodájában nyilvános árverésen haszonbérbe adja.

A Jótékony Nöegylet hadi konyhájának hali étlapja.

Ápr. 8-án: Tyuklevos metélttel, cékla- mártás, piskóta tészta.

9- ón: Leves dara galuskával, ítnrha sült, párolt káposztával.

10- én: Zöldség leves, bab főzelék, vág dalt szelet.

11- én : Reszelt tészta leves, karalábé főzelék, kelt tészta izzel.

12 éo : Leves májgaluskával, töltött káposzta.

13 án : Leves árpakásával, bab főzelék, túrós rétes.

14-én: Táskaleves, burgonya főzelék, sertéssült.

A Szibéria bemutatójáról.

Valóságos búcsujáró helye lasz ma a nagyközönségaek az Uránia mozgó, ezren és ezren fognak tolongani a bejárók alőtt, hagy bemenve megnézhessék Szibériát, a fehér cár mérhetetlen birodalmának azon általunk is a szomorúság hazájaként ismart részét. De egyúttal, hogy gyönyörködhessenek is ama különösen művészi értékű drámában, melyben Clara Kimball Jonng fönséges alakítást nyújt- Határozottan állíthatjuk: az az amerikai fümsláger a kinematográfia diadalomra.

Hétfőn, holnap ünnepmásodnapján teljéjén uj műsor kerül színre. A sláger szintén szenzáció Rittn Sachetto egyik legsikő- pültebb alakítása. Gimo a tökéletes feleség.

URANIA I

Az ország összes vidéki mozgóit megelőzve kerül színre e film, mely a Nordisk Films. Comp, boszorkány Ügyességű filmgyárának márkija és a fővárosi egy hét elétti bemutatón esitatlan sikert ért el.

* %zintai iroda közleményei

Ünnepi előadások. Hús vét vasárnapján délután „3 a kislány“ Schubert Operette lösz a mősoron, Juhász Margit, Gaigőczy Lajos, Szalma S. és Szántó Jenő a vezető- szerepekben, este másodszor ,,A családfő“ Walter Ko'ó mulatságos uj operetje. Hétfőn délután a népszerű „Csárdás királynő“ megy leszállított helyárakkal 19-edszer, este pedig harmadszor „A családfő“ operetté. Kedden kezdi meg vendégjátékait Kormos Ilonka a legbájofabb szubrett primadonna, a bpesti „Király színház v. kiváló művésznője Fali Leo nagyhatású operettejében „Az elvált asszony“ kan.

Felelős szerkesztő: Dénes Sándor.

Szerkesztő: Dr. Stem Mór.

_____

38

23—1917. iksz.

Hirdetmény.

Városi tanács 5286—1917. sz. határozata folytán Szatmár-Németi sz. kir. város egész törvényhatósága területén közhírré teszem:

M. kir. kassai honvéd kerületi parancsnokság.

2005—ein. 65 kt.

1917. szám.

Rögi önitélö eljárás kihirdetése.

A cs és kir. hadseregfőparanemok- ság Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék U rátétét a hadra kelt sereg körletéhez csatolta. Ennek folytán a m. kir. honvédelmi miniszternek f. évi március hó 29 én 6483— ein. 15—a. 1917. szám alatt kelt rendelete értelmében a hadrakelt sereg legfőbb parancsnoka által elrendelt rögtönbiráskodást (Op. 32183—1915., Op. 117621—1915., 0. 37906 —1917. számú badseregfőparanesnoksági és 82870—15. a. 1915., 18841-aln. 15. a. 1915. és 50933—ein. 1917. számú honvédelmi miniszteri rendeletek) az 1912. évi XXXIII. t-c. 437. § a alapján a jelzett vármegyék területére biró hatállyal a következőkben hirdetem ki:

I. A honvéd (népfelkelő, csendőr] parancsnokságok, csapatok, osztályok és intézetek, azaz a honvéd büntetőbíráskodásnak alárendelt összes katonai egyénekre, továbbá oly polgári egyénekre vonatkozó hatállyal, akik különös viszonyaikra való tekintettel a honvédségről szóló katonai bűnvádi perrendtartás 11. és 13. §§-ai, valamint a hadiazolgáltatisokól szóló 1912. évi LXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében a boDvedbüntetóbiráskodás alá tartoznak a kővetkező büntettek miatt:

1. A jogosulatlan toborzás büntette. (Kbtkv. 306. és 307. §§ )

2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segélynyújtás es a szökevények számára nyújtott segély büntette. (Kbtkv. 314, 316. éa 318. §§.)

3. A kémkedés és az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei. (Kbtkv. 321., illetve 827. §§.)

4. A felségárulás büntette. (Kbtkv. 334.§).

é. A felségsértés büntette. (Kbtkv.

339. §.;

6. A közcsendháboritás büntette. (Kbtkv. 341. §.)

7. A lázongás büntette. (Kbtkv. 349. §.)

8. Az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntette. (Kbtkv. 362. §. a. b. és c. pent).

9. A nyilvános erőszakoskodásnak gonosz cselekmények vagy mulasztások által különösen veszélyes körülmények között elkövetett büntette. (Kbtkv. 364, §.)

10. A nyilvános erőszakoskodásnak az állami távíró [telefon] gonoszságból való rongálásai, vagy háboritásai által elkövetett büntette. (Kbtkv. 366. §.]

11. A gyilkosság az [Kbtkv. 413. és 414. §§.], emberölts [Kbtkv. 419—4ß 1 §§] a gyújtogatás (Kbtkv. 448—413.] és a rablás bűntettei [Kbtkv. 483, 490. és 491. §§.]

12. A lopás [Kbtkv. 457—466 §. a. pont és 466—467 §.] büntette és a Kbtkv. 472. §-ába ütköző sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal lopott, illetve sikkasztott tárgyak értéke az 1000 [egyezer] koronát meghaladja továbbá a Kbtkv. 477. § ába ütközö sikkasztás büntette és a csalás büntette [Kbtkv. 502—506 §§.], ba az egy vagy több alkalommal sikkasztott, illetve kicsalt összeg a 2000 (kettőezer] koronát meghaladja :

Ezen kivül a katonai büntető törvénykönyv 142. § a és a m. kir. minisztériumnak 1914. évi julius hó 27-én 5490—M. E. sz. rendelete szerint katonai bűncselekményeket elkövethető egyénekkel szemben még a kővetkező bűntettekre:

13. Minden az elöljárónak tettleges ellenszegülés vagy a személyé ellen intézett erőszakos támadása utján elkövetett függelemsértés. [Kbtkv. 146, 147. 148. §-a, 152, 153., 154. §§.]

14. A zendülésnek minden büntette. (Kbtkv. 159. és 160. §§.)

15. Lázadás (Kbtkv. 167. és 171. §§.]

16. Szökés [Kbtkv. 185. §] Az önként jelentkező szökevény azonban, amennyiben a szökésen kivül más, a rögtönitélö eljárás alá tartozó bűntettet nem követett el, rögtönitélö eljárás alá nem vonható;

17. Más egyén szökésében való bűnrészesség. [Kbtkv. 206. §.]

18 Szökésre szövetkezés alakítása és szökésre szövetkezésben való bünrészesség. [Kbtkv. 216. és 227. §§]

19. A kbtkv. 231. §-ába ütköző őrszolgálati kötelességsértés büntette az esetben, ha az őrszem kötelességsértésböl a hadműveletre, az arcvonalon levő csapatok biztonságára vagy nagyobb mértékben az állami vagyonra nézve nagy kár származott, vagy az eset körülményeinél fogva származhatott volna.

20. A gyávaság minden büntette. [Kbtkv.

243. §.]

21. A fegyelem és rendháboritás III. esete (Kbtkv. 264. §.], IV. esete [Kbtkv. 265. §.] és VI. esete [Kbtkv. 267. §.]

22. A szolgálati szabályok általában való mellőzése 10 [tiz] koronánál nagyobb értékű fegyver vagy lőszer eldobása, vagy elidegenítése által. [Kbtkv. 286. § f. és 288. §.]•

23. öncsonkítás [Kbtkv. 293. §.].

24. A Kbtkv. 465. §. b. pontja szerinti lopás, ha az öraég, vagy fedezet legénysége azon jószágon, amelynek őrzésére vagy fedezetére kirendeltetett, követ el, vagy tudva enged meg lopást és az egy, vagy több esetben ellopott összeg, vagy érték az 50 [ötven] koronát meghaladja.

25. A Kbtkv. 465. §. c. pontja szerinti lopás, ha a katona baj társát, vagy felsőbbjét, vagy az utóbbi alárendeltjét meglopja és az egy vagy több esetben ellopott összeg, vagy érték a 200 [kettőszáz] koronát meghaladja.

26. Fosztogatás és az abban való bün- rószesülés [Kbtkv. 492. és 500. §.], ha a zsákmányolt, elrejtett, értékesített, vagy több esetben megszerzett érték a 100 [egyszáz koronát meghaladja.

II. Valamennyi polgári egyénre vonatkozó hatállyal, kik egyébként a polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, a hadi állapot ideje alatt azonban a Kbp. 14. §-a értelmében a m. kir. minisztériumnak 1914. évi augusztus hó 1 én 5735. M. E. sz. a. kelt és a Budapesti Közlöny 1914. évi 177. számában ugyanazon napon kihirdetett és a kihirdetés napjával hatályba lépett rendeletével a következő bűntettekre nézve a honvéd büntetőbíráskodás alá vennék vetve, az alábbi bűntettekre:

1. A jogosulatlan toborzás. [Kbtkv. 306. és 307. §§.]