Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-18 / 68. szám
2. oldal. S Z A M • S (19tf. március 18 , 68. szám.) LEGÚJABB. Stokholm, márc. 17. A pétervári távirati ügynökség hivatalosan megcáfolja azokat a híreszteléseket, mintha Protopopowot és Stürmert meggyilkolták volna. Abból, hogy Buchanan megöle- tését nem cáfolják, azt következtetik, hogy e hír igaz. Stokholm, márc. 16. A pétervári távirati ügynökség közli: A forradalmi kormány prokla- mációt bocsátott ki zámutatva arra, hogy a régi kormányt ártalmatlanná tették és megalakították az első nemzeti kormányt, amelynek politikai alapelvei a következők-, Általános amnesztia a politikai és vallási bűncselekményekért elítélteknek, szólásszabadság, sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési szabadság, sztrájkjog, a szociális, vallási és nemzeti indokolásu korlátozások eltörlése, a törvényhozó testületek egy- behivása, a rendőri intézményeknek nemzeti milíciával való helyettesítése, községi választások az általános választójog alapján, a forradalomhoz csatlakozott csapatok Pétervárról nem vihetők el és nem fegyvérezhetők le, végül a katonák szociális jogainak korlátozását megszüntetik. Pétervár, márc. 17. Carszkojeszelo helyőrsége vonakodik az uj kormány parancsait teljesíteni. Stokholm, márc. 17. Londonból jelentik: Pélervárott Alexej trónörököst cárrá kiáltották ki, Mihály nagyherceget pedig a régensséggel bizták meg. Hiteles jelentések szerint Miklós cár lemondott. 11. Mifclfc cir mamfesztöMs a Ititadferól. Stokholm, márc. 17. A pétervári távirati iroda a következő császári manifesztumot közli: Mi Idén kegyelméből második Miklós minden oroszok cárja, Lengyelország cárja, Finnország nagy fejedelme tadatjuk hűséges alattvalóinkkal a következőket: Annak a nagy harcnak napjaiban, amelyet ama külső ellenség ellen vívunk, amely három esztendő óta igyekszik hazánkat leigázni, uj ibb megpróbáltatást mért az Isten Oroszországra. Belső zavarok végzetes visszahatással fenyegetik a makacs háború végleges befejezését. Oroszország jövője, hadseregünk becsülete, népünk boldogsága, szeretett hazánk egész jövője azt követelik, hogy a háborút minden áron folytassuk győzelmes befejezéséig. A kegyetlen ellenség moät teszi utolsó erőfeszítéseit. Közel van a pillanat, amikor vitéz hadseregünk dicső szövetségeseinkkel együtt az ellenséget végfcépen leteperi. Ezen napokban, amelyek Oroszország éÍ8téra döntő hatásúak, lelkiismeret- beli kötelességünknek tartottuk, hogy megkönnyítsük népeink, erőink szorosabb egyesítését. Jónak láttuk, hogy az orosz állam koronájáról lemondjunk, és a legfőbb hatalmat letegyük. Minthogy nagyon szeretett, fiunktól nem akarunk megválni, az örökösödést testvérünkre, Alexandrovws Mihály nagyhercegre ruháztuk át, akit az orosz birodalom trónjának elfoglalása alkalmából megáldunk és megbízzuk testvérünket, hogy a nemzet képviselőivel egyetértésben uralkodjék, a törvényszerű intézményeket fenntartsa és erre forrón szeretett hazánk nevében sérthetetlen esküt tegyen. Felszólítjuk hazánk minden igaz fiát, teljesítse szent hazafias kötelességét a nemzeti kötelességek eme súlyos pillanataiban, engedelmeskedjék a cárnak és a nép képviselőivel egyetemben legyen segítségére, hogy az orosz államot a szerencse és dicsőség útjára vezéreljék. Isten védje meg Oroszországot! Kopenhága, márc. 17. A jelek szerint Nikolájevics nagyherceget diktátori hatalommal ruházzák fel a forradalom leverésére. Kopenhága, márc. 17. Itten tartózkodó orosz hírlapírók sürgö- nyileg üdvözölték az uj cárt. Stokholm, márc. 17. Miljukov forradalmi külügyminiszter az angol, francia és amerikai hírlapíróknak egy nyilatkozatban azt mondotta, hogy az uj kormány feladata Oroszország hatalmának helyreállítása, hogy a népet képessé tegyék a végső győzelemig való kitartásra, mivel a régi állapot veszélyeztette a háború kimenetelét. A hadsereg a duma mellé állott. Órá- ról-órár a növekszik az országban a forradalmi mozgalom. Stokholm, márc. 17. A legutóbai jelentések szerint a cár nem önként mondott le, hanem kényszeritet- ték a lemondásra. A palotaferrad&Iom ügyesen felhasználta a népet a saját akaratának keresztülvitelére. A forradalmi mozgalom a vidéken is terjed. A vasútvonalakat felrobbantják, rabolnak és gyújtogatnak. A fővárosban a néptömeg a békekötést követeli. A dumapárt fejveszetten igyekszik a népforradalmat és a békepártot visszaszorítani. Pétervárott ■> Miljukow küzd Kerensk pártjával, a háboruipárt a békeakar'Vsai. A békeakarók máris elérték azt, hegy a kadét- párt leszerelte a pánszlávizmus Lábous eszméit és a hóditó háború helyett védekező háborúra akarják a népét rábírni. Pétervárott teljes anarkia dúl. A rendőröket halálra üldözik. A rendő'k gépfegyverekkel védekeznek. A csőcselék rabol, fosztogat. A forradalom Lvezetői nem urai többé a népnek. A munkásvezérek lettek a helyzet urai, mert Miljukov és a háborús- párt csupán névleg urai a helyzetnek és a fővárosnak. Newjrork, márc. 17. Az Associated Press arról értesül Pétervárról, hogy Mihfcly nagyherceg pénteken délután fél 3 órakor szintén lemondott a trónra való jogáról. Háborús készülődés Amerikában. Behozzák a védkötelezettséget. Rotterdam, márc. 17. Amerikában lázasan folynak az elöké- szülődések. Az általános védkötelezettség mellett agitálnak és hangoztatják, hogy az amerikai flottának ki kell futnia a tengerre és az amerikai katonáknak be kell avatkoztok az európai harctéren, hogy így mielőbb véget vessenek az öldöklésnek és megmutassák Németországnak, hogy Amerika nem játszik a szavakkal. Arany Jínog Szalmároa. Irta: Ferency János. Szatmár-Németi sz. kir. város színészete egykorú a magyar színészet életével. Az első »Nemzeti Magyarfáték Szini Társaság* Biidán 1790-ben alakult s Szatmáron is ezen évben rali az első „Komédia Játék*. Olykor német ssinészek is játszottak itt. A városi levéltárban napjainkig a színtársulatok működéséről minden évről volt kisebb vagy nagyobb terjedelemben szó, azonban az 1835—1841. évekről csaknem teljesen hiányzik ilynemű „referáda*. Itt pedig leginkább az 1836. évnek kellene szerepelni, mikor Arany János a Thalia zászlója alá lépett s ezen évben játszott először és utoljára Debrecenben, Nagykárolyban, Szatmáron és Máramarosszigeten. De minden keresés dacára itt semmit sem találtam Aranyról, sem másról. Utóbb a szatmári Kölcsey-körhöz fordultam, hova számos áldozatkész urnák és nemes városnak ajándéka folyt be, de itt sem jutottam semmi eredményre. Nem kereshettem már tovább semmit, ellenben itt közlök Aranyról egy hiteles és szép életrajzi kivonatot, mely mindent bebizonyít. A Pallas nagy Lexikona ezeket írja Arany János életrajzában az ő szinészkoráról: Fáncsi és László jeles színtársulatot tartván akkor (t. i. 1836-ban) Debrecenben, Arany (aki 1817. március 2-án, Nagyszalontán született), ha már szobrász nem lehetett, könnyebbnek találta Thália zászlója alá esküdni. Elhatározása mindenkit meglepett; maguk tanárai azt a szokatlan jelenséget, hogy legjobb tanulóik egyike minden anyagi kényszer nélkül, pusztán a művészet iránt vaió vonzalomból komédiás akar lenni, a hivatás kétségtelen j élének tekintették ; pártfogója Erdélyi mit sem szólt a terv ellen, sőt az agg Sárvári magához hivatta, megszaval- tatta, énekeltette s aztán elégülten ajánlotta neki Shakespeare tanulmányozását. így lett Arany szinész, azontúl is folytatta tanóráit Erdélyi leányával, akit tanított s azontúl is hozzájárt ebédre, míg Debrecenben maradt. De a debreceni társulatot egy színészi cselszövény ránézve egész váratlanul felbontotta s ápril 1-én szétoszlott az anélkül, hogy valaki Aranyhoz szólt vagy sorsáról intézkedett volna, kivéve, hogy Hubay nehány újdonsült színészt egypár más vidéki kóborral összeszedvén, az indulás percében őt is megszólják, hogy kövesse sorsukat. Nem volt más mit tennie. Haza öreg szüleihez, kik belőle papot vártak, — vissza a kollégiumba, honnan oly nagy reményekkel \ 1
