Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)

1917-03-14 / 64. szám

s ZAHI S minims 14., ti. «zAmj A kölesei ref. lelkész öngyilkossága. Egy hatgyermekes ssaládapa tragédiája. — A .Szamos* eredeti teáósitása. — között Soiisoaatél nyugatra a CAanapagneban éa a Maas két pariján élénk volt a tAr.érségi tevékenység. Aa Avretól északra francia ssánadek elörsoyemultak állásaink síim. Tüzelésünkkel | akadályaink elől visszatérésre kéaysseritattik 1 «st Riponttél délra a fraaciák par|őtftz ntán újra megtámadták állásainkat. A 185-ös magaslatot, amelyért ferré karcok folytak, szívós védelemmel túlerő el- lenékea raagtartottuk. A délnyugati lejtia elért szűk teröletra szorítkozó térnyereaéget az elleaség véres áldozatokkal fizette meg. Keleti harctér: IApót bajor herceg, vezértábornmgy haásereg-arcvonala s Tiszta látási viszonyok mellett több szakasz az orosz tüzérség tize alatt állott. A tüzelést erőteljesen viszonoztuk. A zloczsv tarnspoli vasúttól északra rohamosapatawk körültekinti ügy esség­gel vállalkozást hajtottuk végre, amely- mek alkalmival 3 tisztet, 320 főayi le­génységet és 13 gépfegyvert zsákmányol­tak. Brzezanyaál és Narajowka mentén az orosz veualak ellen inditatt előretö­réseink szinten íeglyokat és zsákmányt eredményeztek. J6»»»t főherceg vezérezredes mr eve ita­lán és Mackensen vezértábornagy hmdcsoportjánál «sekély előtéri harcok mellett a helyzet vál­tozatlan maradt. Macedóniai arcvonal : Az Ochrida ás Prespa tó között fran­cia zászlóaljak megtámadták állásainkat.. Visszavertük ókét. Repülórajaink Vod8nától délre Vertekop vasúti állomás ellen bombatámadást intéztek. Találatokat értek el, amelyek megfigyelés szerint tartós tűzvészeket idéztek elő. Ludendorf, első fószállásmeeter. Eseménpk a tengeren. Budapest, márc. 13. Hivatalos jelentős Március 12 én napfelkelte előtt egyik tengerészeti repülőrajunk megtámadta a va- lonai katonai telepeket és azokra látható eredménnyel 1200 kilogramm összsúlyban bombákat dobott. Nagy kiterjedésű tűzvészeket figyeltünk meg. Valamennyi repülőgépünk épségben tért vissza. Flottaparancsnokság. Nyugaton döntő eseményeket várnak. Berlin, márc. 13. A Wolff és Havas ügynökségek egyező jelentése szerint nyugaton olyan események készülnek, amelye­ket Franciaországban a legnagyobb bizalommal várnak. Az eseményeket Németországban is a legnagyobb bi­zalommal várják. Eisülyesztett norvég hajók. K r i s t i á n i a, márc. 13. Lorsfosteno3, Asbjoerd, Spartan és Süas norvég gőzösöket elsüllyesztették. 2, eliat.______________________________ BÉRBEADÓ. A jó hírnevű Pannónia gőzfürdő, mely legalkalmasabb helyen van, egészen újonnan átalakítva, április 1 tői, alkalmas bérlőnek kiadó. — Érte­kezni lehet Marmorstein FQlőp tulajdo­nosnál tőzsde, Hungária mellett. Szatmár, már«. 13. Rövid pár sorban megemlékeztünk már arról, hegy Terisk* Sándor, a kölesei ref. egyház fiatal, 36 évse lelkésze az elmúlt : héten fóbelőtte magát és szörnyethalt. A hat gyermekes családapa öngyilkos­sága az egész környéken nagy szenzációt okozott és általános részvétet keltett. Mint rövid híradásunkban is megemlí­tettük, Tariska Sándor hátrahagyott levelé­ben axt adja tettének okául, hogy a község jegyzője és bírája ellene bujtatták a népet. A boldogtalan ember megható tragédiá­járól a következő részleteket sikerült meg­tudnunk : Tariska Sándor a kölesei reformát .s egyháztól tizetésének egyrésze fejében szár .6- földet kapott használatra a községtől ke ül- belül egy kilométernyire fekvő tagban. A múlt év nyarán ide hordta <ssze rakodóba a terményeit cséplésre é ide hordta a községnek több lakosa is, m ncsek a Tariska hivei, da másvallásuak is. A gazdák természetesen a akodón hagyták elcsépelt terményeik szalu íját és polyváját, ami most — hogy elköv( kezett a tavaszi szántás-vetés ideje — mintf jy három holdnyi szántóföld megmunkálás .t akadá­lyozta. A lelkész felhívta a gazdák*;, hogy ta­karítsák el földjéről a szalmát és pelyvát, amit többen mtg is tettek, nehány gazdát azonban megakadályozott az jlszállitásban a téli időjárás alatt megromlott út. Kölesén át ugyanis most uj törvényha­tósági ut van készülőben és ennek céljaira a töltést már az őszön megcsinálták. Némely helyen 1—2 méter magas a töltés. Természe­tes dolog, hogy az egész télen át tartott eső- I zés eláztatta az agyagos földet úgy, hogy azon nemcsak terhelt jármüvei, de üres szekérrel sem lehetett közlekedni. Amíg az ut így tartott, a pap nem is siettette a cséplés maradványainak olhordá- sáf. Mikor azonban leesett a hó és szánut lett, Tariska Sándor dobszó utján közhírré tétette, hogy ha a gazdák el nem hordatják földjéről a szalmát és a polyvát, kénytelen lesz azokat felgyújtani, hogy a bekövetkező szántás-vetési munkák alól az elfoglalt terü­let ki ne maradjon. Mivel az első felszólításnak nem lett eredménye, a pap még kétszer megismétel­tette a dobolást és mindkétszer egy-egy heti időt adott a gazdáknak az elszállításra. A többszöri dobolásra egyesek el is szállították szalmájukat a tiszteletes földjéről, de még mindig akadtak olyasok, akik szal­májukat se el nem vitették, sem annak elvite­lére haladékot nem kértek. Tudni kell, hogy faluhelyen, különösen olyan rakodóban, amelynek rossz az útja, nem nagy értéke a szalma és ha nehéz a beszállítása, sok helyen ott a rakodón elégetik. Tariska Sándor még ekkor sem gyuj- tatta tel a rakodót, bár joggal hihette, hogy akik eddig nem vitették el a szalmájukat, azok belényugszanak, hogy ott veszszen. A felgyujtás helyett a szalma egy részét saját fogatával elhordatta a rakodóról, hegy anaak idején megmunkálhassa a földjét. V.z február hónapban történt. Egy ilyen al­kalommal, amikor ismét kiment fogatával a rakoióra és cselédje és egy vele levő másik emler a rakodón levő egjik boglya szalmát akarták falrakni a szekérre, két ett levő köl­es ti ember, akik zabszalmát hordtak a rako­dóról, megakadályozta őket ebben-A szalmá­somé ugyanis, amelyet a pap emberei el akartak vinni, az egyik embar fiáé veit. Tariska Sándor okkor látván, hogy szán­dékosan nem engedik, hogy földjét a falube­liek szalmájától megtakarítsa, odalépett egy csomó tőrekhez, gyufát, vett elő és a töreket moggyujtotta, ezután embereivel együtt ha­zament. Természetes dolog, hogy a rakodó tel­jesen leégett a papnak ott levő szalmájával és törekjóvel sgyütt. Mikor a za'jszalma rakodásával elfog­lalt emberek látták, hogy a pap felgyújtja a lógert, az egyik odakiáltott: — Ha közelebb lenne az a pap, meg­forgatnám benne a vasvillát 1 Mire a másik a tiszteletes után kiáltott: — Hát pap ez ? Nem pap az ilyen, hanem gyújtogató! Ezután a szalma és terek elhordása és felgyujtása miatt Tariska Sándor ellen megindult az eljárás lopás és gyújtoga­tás büntette miatt. Mikor Tariska Sándor megtudta, hogy a nyomozás ilyen kétrendbeli súlyos bűn­cselekmény miatt folyik ellene, 4 is feljelen­tést tett az ellen a két kölesei ember ellen, akik a gyújtogatás alkalmával a főműi kije­lentést tették, és pedig az egyik ellen élet- veszélyes fenyegetés, a másik ellen becsület- sértés miatt. Ekkor aztán átvette szerepét szegény Tariska Sándor felzaklatott életében az em­beri rosszaság, a falusi pletyka. Illetéktelen emberek avatkoztak jóindu­latot színlelve a dolgaiba és kíméletlen tu­dálékossággal igyekeztek felvilágosítani tetté­nek „súlysa következményeirőr. Akadtak „jó* emberek, akik a törvény paragrafusaiban nem jártas papnak buzgó szolgálatkésziéggel magyarázhatták, hogy el­zárás és hivatalvesztés a következménye az ő tettének. Rosszindulatú, hazug híresztelések kap­tak szárnyra. A falusi nyelvek rosszakarata konokul rágódott a község nagy szenzáció­ján, hogy bezárják és elcsapják a papot, mert lopott é3 gyújtogatott. Rettenetes lett az élete a szerencsétlen embernek. Elhíresztelték, hogy egy ember állott & törek tetején, mikor felgyújtotta, bár az könyörgött neki, hogy ne gyújtsa föl alatta a töreket, a pap nem törődött vele, ha oda is ég, hanem felgyújtotta. Tariska Sándort kétségbeejtették a fel­világosítások. Kedélye elveszett, állandóan tépelődött, éjszakáit ébren, nappalait étlen- szomjan töltötte. Órákig ült szótlanul, csak hosszasan, mereven nézett hol özvegy édes

Next

/
Thumbnails
Contents