Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)

1917-03-09 / 60. szám

2. oldal (1917. március 9., CO. szám.) SZAMOS A román kormány nem távozik Romániából. Stokbolm, márc. 8. A~ Independance Boumaine ve- »ércikkében megállapítja, hogy a ro­mán kormány J irányból nem távoaik el. Még ha Jassy a* ellenség kesére kerül, akkor is román területen Burdufeniben avagy Botosaniban telepednek le. A németek Verdimnél támadásba mentek át Qenf, márc. 8 [Havas jelentés.] A németek ma éjjel megújították állá­saink ellen támadásukat. Verduntől délre kétségbeesett kísérletet tettek a Courieres liget nyugati szélén elhódított pozíciók visz- szafoglatására. Kísérleteik kudarcot vallottak. Douaumonttól északra a Chambrette-Bazon- vaux fronton heves tüzérpárbaj fejlődött ki. A jelekből arra lehet következtetni, hogy az ellenség e frontszakaszon újabb támadásra készül. Harcok Mezopotámiában. London, márc. 8. (Hivatalos jelentés.) Ötödikén Ktezifonnál, Bagdadtól délre 45 kilométernyire angol lovasság megütkö zött török utóvédekkel. A 26—43 évesek sorozna. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 8. Az 1872 — 1891 években született nópfölkelők újabb pótszemléje táigyában Hajdú Károly tb. főkapitány, a városi katonai ügyosztály vezetője a következő hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré teszem, hogy az 1800— 1917. ein. sz. honvédelmi miniszteri rendelettel és az 1872 évtől 1891 évig terjedő időben született B. népfölkelőkre vonatkozó IV. pótszemle ez év március hó 16., 17., 18. és 19. napjain a Gu- baszin helyiségeiben lesz megtartva. Március hó 16. napján elóállanak a Szatmár-Németiben szüle­tett illetve a városunkban illetőséggel biró összes népfölkelők. Március hó 17. napján elóállanak az idegen illetőségű és itt összeírásra jelentkezett 1891. 1890. 1889. 1888. 1887. 1886. 1885. 1884. 1883. 1882. és 1881. években szüle­tett népfölkelők. Március hó 18. napján elóállanak az idegen illetőségű és itt összeírásra jelentkezett 1880. 1879. 1878. 1877. 1876. 1875. 1874. 1873. és 1872. években született népfölke­lők. A szemle minden nap reggel 7 órakor kezdődik és figyelmeztetem nép- fölkelöket, hogy a szemlén pon­tosan es a legszigorúbb kö­vetkezmények terhe alatt je­lenjenek meg. Azok a népfölkelők, akik a szemlé­ről igazolatlanul elmaradnak, a honvéd kiegészítő parancsnoksígnál gyorsított szemlére lesznek előállítva. Szatmár, 1917. március 3. Hajdú Károly tb. főkapitány. B HtüEK Kém tuHja az ember, ljogv mitől tyzil^, tartja a közmondás. A közmondás azonban ny ilván nem járt még a szat­mári piacon. Általában az emberek csak esz­nek, eddegélnek, híznak, hizdogálnak és a hálátlanok nem törődnek vele, hogy mitől. Szerdán egy kis magányra volt szüksége a kedélyemnek, kimentem sétálni Szatmár legelhagyottabh he­lyére, a piacra, ahol kedves kis ten­gerszemek terpeszkednek, patak ócs­kák csörgedeznek, amelyek partján fekete rigó oly szépen énekli, hogy itt a jó vaslapát, szénvonó asszonyok, elkeseredett hangú női személyek — c’ est la guerre — dalos könyveket árusítva dalolják a „mikor engem a főorvos vizitár kezdetű dalt. Jólelkü anya-kofák áldott szivük melegétől indíttatva etetik a vásárló közönséget — a fenével, mig a természet lágy ölén felnőtt falusiak maximális gör­csöt imádkoznak libahúsra vágyó gyomrok kellős közepébe. Hereiig kis asztalkán eső ver­desi, bő lepi a különféle színű cukor­kán at. Jön egy atyahajcsár, egyenest a marhavásárról jön, otthon bizonyára kis fiók hajcsárok várják, nagyméretű kezével, amely baj, de sokszor meg- veregette ma az eladó tinó combját ezzel a kézzel, válogat, simogat, mar- kolgat a cukrok között, melyik lesz jobb a kis hajcsárkának. Hatot megfogdo8, megtapogat, amíg egy hetedikre megalkuszik. Közben gyermeteg lelkek jön­nek, akik felhasználják az árusnak a hajcsár felé konczentrált figyelmét és ők már meg is nyaldossák válogatás közben a cukorkákat, amíg rátalálnak egyre, amelyik izük. A meg nem felelőt persze visz- szateszik. Odébbat lekvárt árul egy hatal­mas bödönben egy asszony. Őszintén megvallva, ha lekváros boltom lenne, nem akasztanám ki reá cégérnek a bődön melletti nénit. Óvatosan, egy favágótól kölcsön­kért báli topánkában, kicserepz&tt ajkkal, mint Simon Judit gyermeke, közeledik a vas orrú bába. Rábajlik a lekváros tálra s orra, miként a hán­gy ászé, beleér a kulirnászba. — Mi ez? Lekvár? kérdi naivul, holott az orráról már tudhatná. — Nem is kulimász, feleli az üzlet tulajdonosDŐje. Lebet külömben, hogy csak cégvezető, per procura. — Ides? — Ott van előtte a kanál, kós­tolja meg. Ezt úgy mondja, mintha a kóstolás magától értetődő üzleti szo­kás lenne. 4. vasorru bába felemeli a faka­nalat, megnyalj a, visszateszi a lek­■4 rba, elfintorítja az orrát a kijelenti, v *y ő nem lekvárt akar venni, ba­• kocsikonccsöt. .1 bádoggal bevont asztalokon, ahol máskor tömött raj vonalban szok­tak allnni a tejes, tejfeles csuprok, túrós tányérok, mindössze egy-két csupor unatkozik. Az egyikben valami tej sűrűje, tejszín féle van Nem hinném, hogy törvénytisztelő tejes asszonyaink tej­felt mernének felhajtani. Megállók, bogy megnézzem, eset­leg belé is fektetem egy havi fizető­semet összes mellékeseimmel. lett halála azonban a gondolko­dás a mire ki akarom nyitni a számat, jön egy vevő, egy női vevő, neki a csupornak, kinyújtja a mutató ujját, amelynek körme alatt — felhívom reá a vármegyei gazdasági intézőbi­zottság figyelmét! — bevetetlen, par lagon bever a televény fekete tőid, ezzel belényul a csuporba. Már ezt nem állom meg szó nél­kül, rászólok : — Hailja, ne nyulkáljon a csu­porba az ujjával. Hogy vegyem meg már most azt a tejsürüt. — Hát ne vegye meg, ha nem tetszik. — Igen ? De aki ár ulja, az azt mondja, hogy vegyem meg, mert el­adó. Ekkor jött. ami még nem volt. Beleszólt a kofa : — Én mondtam ? Mondtam én magának, hogy vegye meg? Hogv ez eladó ? Hm, csak egyet füttyentek, oszt száz naccsága kap hajba érte. Hát ne jártássá itt a íz íját! Nem jartattam. Elmentem ma­gamnak, mig szépen voltam. De legalább megtudtam, hogy mitől hízom olyan kegyetlenül. A királyi-pár Budapesten. Fővárosi tudósítónk jelenti : Felnyolc órakor futott be az udvari vonat a nyugati pályaudvarra a királyi párral. A felségeket Tolnay máv. el­nökigazgató, Boda főkapitány és Bárczy pol­gármester fogadták. Bárczy üdvözlésére a király örömének adott kifejezést, hogy Bu­dapestre jött. Ezután a szónallátás, a liszt, hús és népólelmezés kérdését tette szóvá, majd Bodával beszélgetett. A királyné mo­solyogva fogadta az üdvözlést. A királyi pár ezután automobilon sürü éljenzés közben a Várba hajtatott. Utánuk huszonnégy kocsiban ment a kíséret A király fél 9 órakor Beöthy László ex-minisztert, 9 órakor báró Vojnich Istvánt, 10 órakor a miniszterelnököt, fél 11 órakor az igazságügyminisztert, majd azután a koronázáskor kitüntetett főurakat fogadta kihallgatáson. — Beöthy László a kihallgatás után elmondta, hogy a király feltűnően jó­kedvű, mindenről behatóan érdeklődött és minden politikai és aktuális kérdésben nagyon tájékozott. — Zita királyné délelőtt félórás látogatást tett Auguszta főhercegnő­nél. A királyi pár ma elutazik, ámde rövi­desen ismét visszatérnek Budapestre. — A királyi pár budapesti tartózkodásáról tudó­sítónk még a következőket jelenti: A királynő fóltizbor Tisza István gróf miniszterelnököt kihallgatáson fogadta. A miniszterelnök elő­terjesztette azon nagyszabású jótékonysági mozgalom részleteit, amelynek célja a há-

Next

/
Thumbnails
Contents