Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-07 / 58. szám
XLIX. évfolyam. Szatmár, 1917. március 7. szerda 58. szám. POLITIKAI NAPILAP. B ELŐFIZETÉSI DIJAKi Egy évra helyben 18 K - f Vidéken . . 22 K — f íff évre . 9 . — f » . . 11 K - f Begyedéire . 4 „ 5© f . 5.50 f 1 ,Hf . . . 2 . — f Kiadó és laptulajdonos: a .Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvény-társaság. SZATMÁRNÉMETI Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyíltér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZ1-UTCA 24. n. Telefon pzémok: Szerkesztőség 373. — Kiadóhivatal 474. — Felelős szerkesztő lakása 358. Az amerikai konfliktus. A szenátus kisebbsége akadályozza a háborút. — A személyszállítókat is fel fegyverzik. — Wilson programmbeszéde. Ne§ szabad e katonákat kikötni. — A .Szamos' eredeti tudósítása. — SajtÓBzéllás, márc. 6. ö felsége IV. Károly király az alábbi hadsereg és hajóhadparancsot adta ki: Bizakodva vitéz véderőm mindig bevált fegyelmében és a kemény háborús időben fényesen bevált szellemében, indíttatva érzem magam, hogy a kikötés büntetését megszüntessem. Baden, március 2. KÁROLY s. k. * A régi, barbár idők itt felejtett embertelen büntető módszereinek utolsóját törülte el ezzel a páratlanul humánus intézkedésével Magyarország fiatal királya. Magyarország királyának nevét meghatott imáiba foglalja a magyar baka, amely a legborzasztóbb büntetéstől szabadult meg királya nemes szivének egyetlen szavára. Aki ma Királyáért és Hazájáért vérét ontja, életét áldozza, az nem ér- j demli meg, hogy ezen szolgálatai közben embertelen testi kmu*M. szenvedjen, az nem követhet el olyan bűnt, amelyért kikötéssel büntetni . szabadjon. IV. Károly király ezzel az intézkedésével nemcsak ezt a büntetést törölte el, de útmutatást szolgáltatott arra is, hogy a harcos katonát, teljesítsen az hazafias szolgálatot akái a harctéren akár a mögött, emberséges bánásmód illeti meg. A civilt nem szabad kikötni semmiféle bűncselekményéért, mert ez a középkori büntetés nines kodifikálva. Annál kevósbbó szabadjon hát azt alkalmazni ma, háború i { n a katonával szemben! Emberi intézkedés, királyi gesztus ! Rotterdam, márc. 6. A kongresszus ülésszakénak berekesztése után Wilson kijelentette, hogy a mostan előállott helyzet páratlan a történelemben. A kongresszusnak ugyanis döntenie kellett vol a az ország megvédéséről és a polgárok jogainak megóvásáról. A ház ötszáz harmincegy tagja közül ötszáz, a túlnyomó többség hajlandó a cselekvésre ámde a szenátus tizenegy főnyi kisebbsége megakadályoz minden elhatározási. 1 többség tehetetlen a kisebbséggel szemen. A külföldön olyan benyomást kelthet a helyzet, mintha bármely kormány tetszése szerin fcllephetne az Unió ellen, félelem mlkül abban a biztos tudatban, mert az Unió setqmjtsem tesz ellenük. fgpAz Unió sin 3^«* egyetlen törvényhozó testület, ahol nem érvényesülhet a többség akarata. Meg kell változtatni a házszabályokat, mert a helyzet veszedelmes. Az elnök kezéből kicsavarták az intézkedések lehetőségét. A jelen pillanatban Amerika még nineesn hadiállapotban és ezért a régi törvények alapján non védekezhetnek a buvérhajókkal szemben, amelyek mégis felfegyverzett hajók. Genf, márc. 6. A Petit Parislen arról értesül, hogy Wilson elrendelte a személy- sxállitóhajók felfegg vérzését. Berlin, márc. 6. Am itteni amerikai körökben aggódva figyelik az amerikai helyzetet. Úgy vélik, hogy mexikói bonyodalmak miatt ax egész amerikai közvélemény a németek ellen fordult. A kedélyeket fellázította ax, hogy amerikai területeket ígérlek Mexikónak. Berlin, márc. 6. A Vossische Zeitung arról értesül, hogy Amerika nemcsak a kereskedelmi hajók felfegyverzését, hanem hajóőrjáratok szervezését is tervezi. Amsterdam, márc. 6. [Reuter.] Washingtonból jelentik : Wilsont ma délben másodszor iktatták be óriási néptőmeg jelenlétében, azután megtartotta székfoglalóját. Genf, márc. 6. A felfegyverzett amerikai hajók legközelebb indulnak. Lodge szenátortól utasítást kaptak, hogy minden ellenséges buvárhajóra azonnal rá- lőjjenek, amint feltűnik a láthatáron. Washington, márc. 6. Beiktató beszédében Wilson a többek között a kővetkezőket mondotta: A háború kezdetétől fogva rányomta bélyegét szellemünkre, iparunkra, kereskedelmünkre és politikánkra. Lehetetlen volt közömbösnek avagy függetlennek maradnunk. Ezen szellemtől összeköttetésünk az ántánt- tal véleményeltéréseink dacára szorosabb lett. A tengeren nagy hátrányba kerültünk, ámde nem akartuk jogtalansággal megtorolni. Washington, máre. 6. Újabb jelentés szerint Wilson programbeszédében a következőket mondotta: Lehetetlen volt a háborúval szemben közömbös avagy függstled álláspontot elfoglalnunk. A háború rányomta bélyegét iparunkra, külkereskedelmünkre és politikánkra. A sokféle nézeteltérés dseára erősebbé vált nemzeti egységünk. Rákónyszeritettek bűnünket a fegyverkezésre, arra, hogy jogainkat és cselekvési szabadságunk bizonyos minimumát érvényesíthessük. Ma serompóba kell lépnünk a fegyveres semlegesség érdekében, mert világos, hogy más módon nem tudjuk megérteni, miért küzdünk, miről nem mondhatunk le. A körülmények esetleg arra kényszeríthetik az amerikaiakat, hogy jogaikért tettekkel szánjanak síkra. Kénytelenek lesznek talán közvetlenül részt venni a népek nagy csatájában. Nem akarnak hódítani, nem akarnak előnyöket szerezni, semmi olyanra nem törekszenek, amit csak más népek rovására érhetnének el. Beszéde végén megismételte a védekezés céljaira szükséges követeléseket, amelyeket már a kongresszushoz küldött üzenetében hangoztatott. Rotterdam, márc. 6. Az amerikai parlamenti körökben nagy izgalmat kelt, hogy a pacifisták tovább folytatják tevékenységüket. Vasárnap Newyork- ban huszonhét népgyülést tartottak a hábom ellen. Newyork, márc. 6. Stone és Mann szenátorok felhívást intéztek a közönséghez, hogy tartózkodjanak a zárlati területen való utazástól, mert hogyha egyetlen amerikai sem utazik az eltiltott területeken, akkor elkerülhető lesz Németország és az Unió között a háború. Genf, márc. 6. A Lyoni Progress jelenti Newyorkbó!: Wilson tanulmány tárgyává tette a tervezetet, amelynek értelmében a központi hatalmak mindazon alattvalóit, akik veszedelmesek lehetnének az amerikai flottára és hadseregre, deportálni fogják. Rotterdam, márc. 6. A nyugatamerikai kereskedelmi kikötőket február 28 án segédhadikikötőknek nyilvánították. ügyes 82" l:° ^ fillér Lapunk mai száma 6 oldal. Egyes szám ára: vidéken 8 fillér
