Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-04 / 55. szám
4. tidal. (1S17. március 4., 55. szám.) SZAMOS Cüoncljál le a szivaromról, édes cimborám, sajnálom, de nincs nálam a szivartárcám, veszekedtek a trafikosok, nem lehetett szivart kapni, külömben ia pénzügyi tanácsadóm rendeletére lemondtam a nikotinról, de ba akarnék, akkor aem adhatnék, mert mindössze csak egy Bzivar van aálam, az Í9 nekem kell és az is csak portorico, avagy mint a régi római mondta: omnia me a mecum portorico. Szóval mit kerteljünk, vagyunk olyan jó barátok, hogy megmondjam őszin tén : nem adok. Adnék én, nem mondtm, hiszen alig bírom fékezni azt az áldott jó szivemet, amely csak azért vitt rá a dohányzásra, hogy a barátaimnak le gyen honnan szivart kérni. Mondom, adnék én, ba teszem fel (illetve a mai viszonyok között: veszem fel) egy kurtanikáról lenne szó, utóvégre a „két és feles“ ma mindössze négy és félbe kerül és ennyi áldozatot meghoz az ember a barátjáért, de a kutyafáját neki, urnák neveltek bennünket és kicsi korunkban az asztal körül kergetett, jó atyánk, ha nem 'regalia médiából vagy legalább is trabukkó- ból cucliztunk. És ez a mi életünk tragikomédiája jobban mondva tra- bucomédiája. Mert kedvelt szüléink nem igen gondoskodtak olyan rohamléptekben növekedő jómódról részünkre mint amilyen gyors iramban a szép szőke média, potrobo9 trabuco árdra- gulnak. Ma a média 34 fillér, a trabuco 30. Nem olyan rég volt, a mi fizetésünk akkor is csak annyi volt, amikor a médiát még 13, a trnbukót 16 fillérért adták. És adták. A trafikos kisasszony mosolyogva elébünk tette a szivaroa skatulyát és mi ropogtattuk, válogattuk a szivart, markolásztunk belőle, amennyi kellett, ameddig tellett. Most a trafikos kisasszony fapipát, öngyújtót, anzixot árul és ha dohányt emlegetsz előtte, olyan haragos lesz, mintha a dohány szó nem lenne szalonképes. Szóval amellett, hogy nincs, még drága is a szivar. Alaposan meg kell fontolni, hogy a mai viszonyok mellett hány szivarig mehet el az ember naponta a saját szükségletére, nemhogy 15—17 krajcárokat még el is kinálgasson. Mert beszéljünk csak magyarul: akár egy médiát kívánsz el tőlem, akár 17 krajcárt, akár egy trabukót, akár 15 krajcárt: az ón zsebem csak ércíedezetben érzi meg a veszteséget. Azt csak az emberi huncutság találta ki, hogy ha én előbb dohányt veszek a pénzemért és ilyen formában adom oda valakinek, akkor annak elfogadása nem dahonesztáló, átnyújtana pedig gavalléri kötelesség. Azt meg pláne smucigságnak tartják, ha az ember kiveszi a szivartárcáját és rágyújt anélkül, hogy előzőleg az asztaltársaság minden tagját megkínálná. hetnék a zsebemből addig 34 fillért, mig a pénztárcámmal végig nem kínálnám a körülöttem levőket. Pedig a lényeg ugyanaz, csak éppen a forma más. Nekem a 17 pénz tsak 17 pénz mindkét formában. Igazán nem a formák világát éljük. Ma mindenütt a lényeg tolul előtérbe. Hagyjuk abba hát a szivar-zsarolást, ami még csak járta, amikor a szivar olcsó is volt, volt is, — de nem ugyanaz ma, amikor a szivar drága is és nincs is. Volt úgy 15—16 évvel, ezelőtt a budapesti egyetemen egy szatmári jogász. Könnyelmű, léha fiú volt, de tisztességes ember. Ennek volt a szokása, hogy pénzszükség idején megszólította az egyetem folyosóján a szatmári fiukat : — Vgyan kollega ur, egy ajánlott levelet kell sürgősen feladnom és nincs nálam pénz. Legyen szives adni 35 fillért! Ugj'an ki nem adott volna 35 fillért egy földijének, kollegájának ? Pont 35 fillért. Mert ha 36 fillért adtak, abból egy fillért visszaadott, 34 fillért pedig nem fogadott el, mert az nem elég egy ajánlott levélre. Mindig ez a barátunk jut eszembe amikor az emberek egymástól szivart kérnek. Ezzel szemben volt a hajdani iurierebesi Hessenstein grófi birtoknak egy igazgatója, egy Reiche nevű kemény német úri ember. Ha az ember kitévedt 7 urtere- besre, pedig egy időben sokan tévedtek oda, ott mindent kapott, csak gyufát nem. — Aki dohányos ember, annak gyufája legyen, szokta volt mondani Reiche ur, aki viszont maga sem fo- * gadott el senkitől egy szál gyufát, ha véletlenül nála nem volt. U tóvégre nem mondom, hogy ilyen szigorú álláspontra helyezkedjünk, egy szál gyufát ne sajnáljunk a barátainktól, de azt már mi is kimondhatjuk elvként: — Aki szivaros ember, annak szivarja legyen. Ezért mondom, édes cimborám, szokjál le a szivaromról, mert jó ugyan egy potya szivar és ha fel is ment a trabukó, media, portorikó, cigarillos és a többi ára, a potya nem drágult, azt nem emelte a kincstár... nem rossz egy jó potya... apropos ... milyen szivart szívsz... nem lennél szives megkínálni ? A „Szamos“ legközelebbi seáma — tekintettel a fővárosi lapok késésére — hétfőn reggel rendes időben megjelenik. Kitüntetés. A király Klein Gyula, Már. főmérnöknek kiváló háborús szolgálatainak alis méréséül a koronás arany érdem- keresztet adományozta. A kitüntetett főmérnök testvéröcese Klein Vilmosnak, a szatmári Bank volt igazgatójának. Halálozás. Nagy Samu, belügyminiszteri titkár 42 éves korában Budapesten, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultban Privigyey Bertalan avasfelsőfa- lusi nyug. körjegyző vaját gyászolja. Elhunyt gyógyszerész. Szegő Imre volt kassai gyógyszerész, aki pár év előtt Szatmáron a Bossin féle gyógyszertár tulajdonosa volt, Kassán 45 éves korában hosz- szas szenvedés után meghalt. Az ügyvédi kamara rk. közgyűlése. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság megkereste a szatmárnémeti ügyvédi kamarát, hogy az újonnan megalakuló adófelszólamlási bizottságba válasszon meg egy rendes és egy póttagot. £ felhívás következtében a kamara tegnag délután a titkári hivatalban dr. Ka- resztszegby Lajos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az adófelszólamlási bizottságba rendes tagoknak dr. Scbőnpflug Jenő kamarai titkárt, póttagul dr. Biro Elemér kamarai választmányi tagot választották meg. Szávay Gyula búcsúja Debrecentől. Mint ismeretes, a debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara volt érdemes titkára, Szávay Gyula, a kamarák budapesti központjánál nyert vezető állást. Ilyen formán aktuálissá vált Debrecenből való végleges távozása. Mint. Debrecenből jelentik, Szávay Gyula ez elmúlt hét csütörtökén megtartott kamarai közgyűlés keretében vett búcsút a kamarától. A közgyűlés Szent-Királyi Tivadar elnöklésével folyt le. A napirend előtt Szávay Gyula bejelentette, bogy a titkári állástól visszavonul. Erre számosán meleg szavakban méltatták a távozó titkár érdemeit az iránta kifejezett szeretet és ragaszkodás megnyilvánulásáért. A közgyűlés Szávay Gyula érdemeit jegyzőkönyvileg ia megörökítette és neki az örökös főtitkári címet adományozta. A közgyűlés ezután a kamara vezető titkárává Radó Rezső dr. helyettes titkárt választotta meg, mint aki egy évtizedet meghaladó mintaszerű működésével a fontos pozícióra rátermettnek bizonyult. A segédtitkári állást Yulow Viktor dr. fogalmazóval töltötték be, Boruss Mihály felügyelőt pedig fogalmazóvá léptették elő. Emlékeztető. A Jótékony Kőegylet évi közgyűlését hétfŐD, azaz 5 én, délután 5 órakor tarija a városháza nagy tanácstermében. A katonai felmentési kérvények felszerelése. A katonai hatóságok tapasztalatai szerint a felmentendők alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó adatok a felmentési kérvényekhez csatéit javaslatokban némely esetben a valóságnak meg nem felelően jelentették be. A kereskedelemügyi miniszter 1917. február 15 ón 35.336. ein. sz a. kelt leiratával most figyelmezteti az érdekelteket, hogy a szóbanforgó adatok pontos bejelentése a felmentési kérelmek elbírálása szempontjából igen fontos, mert csak azok felmentése tárgyalható, illetőleg eszközölhető ki, akik már hosszabb ideje vannak a felmentés indokoláiául szolgáló alkalmazásban. A miniszter ennélfogva elrendelte, hogy a felmentési javaslatoknak [kimutatásoknak] a felmentendők alkalmazásának időtartamára vonatkozó adatai minden esetben hatósági bizonylattal igazoltassanak. Arany-ünnepély. A szatmár németi ref. tanitónőképző intézet Tompa-önképzőköre f. hó 4 ón délután 5 órakor az intézet torna- csarnokában Arany János születésének 100 éves évfordulója alkalmából emlékünnepet rendez a következő műsorral: 1. Elnöki mégnyitót mond: Jancsó Margit IV. é„ 2. Antaltfy: Arany Jánoshoz. Szavalja: Zá- vodszky Irén IV. ó., 3. Rege a csodaszarvasról. Éneklik: Bacskay Etel, Füsti Margit, Kelemen Irma, Kócsi Klára, Krucsó Rózsi, Miskolczy Margit, Molnár Erzsébet, Nagy Erzsébet, Vladár Margit. 4. Arany Jánosról Furcsa lenne, ha én el nem költTengeri csirátaianitást és őrlést hétfőtől ismét mindennap végezünk. Emerich malom. Telefon: 361.
