Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-28 / 76. szám
(1917. március 28., 76. szám.) 1 oldal. Izek közül különösen Ráth Endre beszéde tipikus példája lehetne azoknak a kávéházi traccsobnak, amelyeket utón útfélen a felmentésekről és segédazolgál&tosokról hallunk. Elvégre azt még egy ellenzéki képviselőnek sem illik mondani, hogy idehaza ezredesek éa alezredesek másoló munkákat végeznek. Ami az ügy lényegét illeti, a közönség az ellenzéki szónokok folytonos piszkálgatá- aai és hatásvadászásai nélkül is jól tudja, hogy a felmentések és segédszolgálatosok ügyét a kormány és hadvezetőség sokkal komolyabban és rendszeresebben kezeli, mint ahogy ez a Ráth—Polónyi—Szmreesányi féle beszédekben történik. A Hazai Samu vezérezredes vezetése alatt felállított uj hivatal éppen azt a fel adatot vállalta, hogy a frontmögötti anyagot szervezi, reorganizálja s — mint félhivatalosan közölték — megvalósítja azt az elvet, hogy a fiatalok álljanak az ellenséggel szemben s az öregek kerüljenek haza. Természetesen azt a humoros ötletet, hogy katonai bizottságok betoppanjanak moziba, kávéháziba s onnan menesszék a civileket vagy a ssgédszolgálatosokat a frontra vagy haza: nem fogja követni. Ellenben tudjuk, hogy hetek óta járnak a repülöbizottságok országszerte és mindenütt megvizsgálják, hogy a felmentettek tényleg nélkülözhetetlenek•# vagy sem ? Ezenkívül készül a felmentettek uj osztályozása aszerint, hogy melyik felmentett egyén alkalmas harctéri s melyik csak segédszolgálatra ? Eónapok óta tart az az akció, hogy a kórházakban s irodákban nikkel helyettesítsék lehetőleg a munkaerőket. A katonai irodákban ezenfelül most folyik az ott alkalmazott segédszolgálatot teljesítő legénység és tisztikar statisztikai felvétele, amelyből Hazai Samu báró uj hivatala tiszta képet fog nyerni arról, hogy az egész monarchiában mennyi, milyen korú, milyen bajjal megáldott kontingens végzi a katonai adminisztrációt. Nagyszabású, hatalmas, egységes és rendszeres munka folyik szóval azon a téren, amelyen ellenzéki képviselők oly nagyon szeretnek nyargalászni, de ez a munka nem jelszavak után indul, hanem a hadsereg és a polgári társadalom érdekeinek bölcs összeegyeztetésével, a jogos felmentések megállapítása és meghagyása és a további zsvartaMikor az Akadémia főtitkárává választatott, ilyen érzelmekkel fogadta : .Széf megtiszteltetés, De nem birek vele : Nem vagyok már a kés. Hanem csak a nyele.* Öregségét betegeskedését is megöröki* tette esetről-esetre papírra vetett gondolataiban, mint pl. ,Az élet rajtam egyra nehezül Kivénültem kor társaim közül* Egy más alkalommal: „Férfikorom vége felé máris, Hideg nekem a delelő nyár is ; Kora vénség hova ül felettem: Egész világ .ura bátyja* lettem.* Ismét egy más nyilatkozat: „Vagy a tüdő, vagy a máj, Vagy a szív, de az a táj Érzem rosszul, feszül fáj, Ettől csappan meg a báj: Ez mondja majd nekem : állj! Hanem panaszt ne ejts, száj ! Az élet úgy se volt báj, Meghalni jobb, ha — muszáj.* stb. A magyar nemzet tudományos világa nagy figyelemmel és érdeklődéssel csüggőtt SZAMOS lan katonai kiegészítések sikeres keresztül- j vitele érdekében. Mert hiszen ugyanakkor, ■ amidőn ellenzéki képviselők frázisokkal akar- j ják elintézni ezt a nagy kérdést, a polgári érdekképviseletek más oldalról támasztanak követeléseket és a kormány tudja, hogy melyiket kell megfelelő súly szerint latolni. Ami végül a főispáni elintézéseket illeti, Ráth Endre beszéde nem egyéb felületes és alaptalan gyanúsításnál, mert a főispánok senkinek a felmentését pártpolitikai szempontból nem mérlegelik és minden kérvényt aznap elszoktak intézni s a minisztériumokhoz felküldeni. A főispánok e háborúban olyan pártatlan és nagyszabású munkateljesítményt produkálnak, melyről némely ellenzéki honatyának sejtelme sincs. Árdrágítók e szatmári törvényszék előtt. — A .Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 27. A szatmári kir. törvényszék rendes büntető tanácsa, amely újabb joggyakorlat alapján a gyorsított bűnvádi eljárás szerint is hivatva van ítélkezni, a ma délelőtti fő- tárgyalások keretében több árdrágító ügyével foglalkozott. A tanácsban dr. Némethy József kir. törvényszéki bíró elnökölt, ezavazóbirák: Rozgonyi Viktor ős Jeney Sándor kir. törvényszéki bírák voltak, a jegyzőkönyvet dr. Tóth Jánes kir. törvényszéki jegyző vezette. A vádhatóságot Domby Zoltán kir. ügyész képviselte. A kir. törvényszék első sorban Her3- kovics Mór 70 éves avasujfalui lakos és Izsák Móric 56 éves bikszádi lakos ügyét tárgyalta, akiket a kir. ügyészség árdrágítás vétsége cimén azzal vádolt, hogy Hersko- vies Mór a múlt év november havában Szat- máron ismeretlen egyéntől, Izsák Móric pedig Bikszádon Herskovics Mórtól egy hordó petróleumot vásároltak anélkül, hogy annak forgalomba hozatalával hivatásszerűen foglalkoznának vagy annak forgalomba hozása végett hatósági engedélyt szereztek volna be. Ezen ügyet a kir. törvényszék már több ízben tárgyalta és a legutóbbi tárgyalást, melyről annak idején megemlékeztünk, ezévi január 30 án azért kellett elnapolni, mer t Arany trilógiájának befejezésén. Tudták, hogy dolgozik rajta, de betegeskedése miatt már semmi, reménységök nem volt, bogy a halhatatlan müvet befejezheti. És 1879 ben meglepte vele a magyar közönséget. Arany János egy negyed század rejtett munkásságát egyszerre adta elő, minden megelőző hu- nélkül. Az emberek ujjengva sírtak örömükben, amikor láthatták a nagy mü e hiányzó részét s gyönyörködhettek létrejöt lén, mint a hajdsnkori Simeon a Messiásnak. Az Akadémia Szász Károly indítványára elnapolta ülését. Mielőtt eloszlottak volna, Gyulay Pál felolvasta a remek mü befejező strófáját, mely így hangzik: „Egyéb dolgairól hü Toldi Miklósnak Nem érzem magamat énekkel adósnak, Könyvbe sem olvastam, nem is tudakoztam, Csak ez egy munkámmal igazán tartoztam. Daliás időkről mit még barna hajjal . Kezdtem s félbehagyék, küzdve kórral, [bajjal, Most, mikor agg lettem, hajam ia fehérül: faiból a bus ének Toldi szerelraerttl.* az avasi járás fószolgabirája, aki előtt a vádlottak ellen a petróleum árusítása miatt kihágási eljárás is volt folyamatban, a köz- igazgatási iratok beküldésével késedelmes kedett. A mai föiárgyalison az ügy összes részletei tisztázódtak. Eszerint ismeretessé vált, hogy a járási főszolgabíró a vádlottakat amiéit, mert Bikszádon a petroleum literjét 4 K, tehát a maximális árt meghaladó árban hozták forgalomba, a 4451—1915. M. E. rendelet alapján 6—6 hónapi elzárásra ia 100—100 napi elzárással helyettesíthető 2000—2000 K pénzbüntetésre ítélte. Nevezetes, hogy a főszolgabíró utólag maga ia konstatálta, hogy tulmagas bin totóst szabott ki, mert a hiratkezott miniszteri rendelet szerint a büntetés maximuma 2 hónapi elzárás ős 600 K pénzbüntetés lebet. E tulszigoru rendőri büntető bírói ítélet ellen a vádlottak annak idején jegorves- lattal is éltek. A mai fő tárgyaláson megállapítást nyert, begy az egy hordó petróleumot Herskovics Mór vásárolta és az 5 megbízásából bocsátott abból egy megbízottja áruba néhány litert 4 koronájával, ellenben Izsák Móricnak ezen ügybsn nem volt több szerepe, aint hogy megengedte Hsrskevicsnak, hegy a petroleum a vasúttól az ö lakására szállíttassák be. A csendőrség különben csakhamar nyomára jutott az árdrágításnak és a petróleum tulnyomé részét lefoglalta és eladatta. E tényállás folytán a vádhatóság asak Herskovics Mór megbüntetését ináitváuyezta, akit a bíróság árdrágítás vétsége miatt 14 napi fogház, 100 K pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre, valamint a petreleum eladásából befolyt összeg elkobzására ítélt A vádlott és a vádhatóság képviselője ez ítéletben megnyugodtak. A méznek indokolatlan mennyiségben való összevásárlása miatt két kereskedőt vont ma felelősségre a kir. törvényszék. Grozinger Izsák 56 éves giródtótfalui szatócs azzal volt vádolva, hogy a múlt év nyarán és őszén nyerészkedés céljából M— 70 kg. mézet szerzett be. A kihallgatott tanuk igazolták, hogr Grozinger Izsák közös háztartásban él öes- csével, aki rendszeresen foglalkozik aézke- reskedéssel. A vádhatóság így a vádat Groafager ellen elejtette. Kemplikáltabh és következményeiben is súlyosabb ügye volt Ortoer Herman neu- sandeczi születést 34 éves sátoraljaújhelyi kereskedelmi ügynöknek, aki egyike volt azoknak, kik a szatmári Termény ée Ara- raktárban nagymennyiségű mézet halmoztak fel Ortner Merman azt adta elő védelmére, hogy ő Kornitzer Lipót sátoraljaújhelyi szeszgyáros megbízásából vásárolt össze Szatmá- ran több tételben 120 métermázsa mécet, amennyiben Kornitzernek mint likörgyáres- nak a mézre a cukorhiány miatt szüksége volt A mézet az itteni közraktárban a vasúti szállítási nehézségek következtében kellett ideiglenesen elhelyezni éa elszállítása előtt az Országos Közéi »Intézési Hivatal rendeletére az zár alá vétetett. A bíróság megállapította, hogy Ortner Herman az 1907—1911. években Kecskeméten potroleumn»ffkereskedő volt, 1911. óta Sátoraljaújhelyen mint kereskedelmi ügynök szerepelt, az elmúlt év november havában pedig ugyanott fűszer, gyarmatáru és pelroleumkereskedésre iparigazolványt szerzett.] A tanúként kihallgatott Kornitzer Lipót igazolta ugyan, bogy a vádlottnak megbízást adott méz bevásárlására, miután azonban Ortner egyéb jogosítványt nem bizenyitott, a törvényszék bűnösnek mondetta ki az árdrágítás vétségében és ezért öt lé napi fogház, 100 K pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet ellen agy a vád-