Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-25 / 74. szám
(19í7, március 25., 74. szám). 10. oldal. 12291-1917. fksz. Hirdetmény Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. minisztérium az enyvgyártására szolgáló mindenféle enyvbőrnek, vasúton, hajón, vagy gépkocsin történő szállításához szükséges igazolványok kiállítása tárgyában kiadott 3500/1916. M. E. számú rendeletében a következőket rendeli: yl. §. Enyvgyártásra szolgáló mindenféle enyvbőrt nem postai polgári forgalom közforgalmú vasúton vagy pedig hajón vagy gépkocsin a város vagy község területén kívül eső helyre csak a kereskedelemügyi Minister által erre a célra kiállított külön engedéllyel (szállítási igazolvány) szabad szállítani. 2. §. Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak az 1. § ban említett cikket tartalmazó küldeményt fuvarozás vagy tárolás végett csak úgy szabad elfogadniok és átvenniük, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt a szállítási igazolványt is heszolgáltatja. A szállítási igazolványt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árut felvevő állomás annak jeléül, hogy az igazolvány szállításhoz használtatott és újból nem használható, köteles azt a feladási állomás keletbélyegzőjével lebélyegezni. 3. §. Közforgalmi vasúti és hajózási állomás által fuvarozás vagy tárolás végett a jelen rendelet életbelépte előtt már átvett küldeményekhez szállítási igazolvány nem szükséges. 4. §. aki a jelenrendelet 1. § alá eső cikket a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton szállítási igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy pedig hajón vagy gépko csin ily igazolvány nélkül szállít vagy szál-, littat az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás- miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendő i büntető bíróságnak, a- székesfővárosi államrsndőrsóg működése területén pedig a m. kir. államreudőrség- nek hatáskörébe tartozik. Horváth Szlavón országokban e kihágás miatt az o.tani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.“ Szatmárnémeti, 1917. február hó 25-án. . . . . . not iír • voMHoou I 1451—1917. fksz! Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir mimstéiium 83652/1916. M. E. sz. rendelete értelmében akár egészséges, akár romlott tengerit csakis a tengeri cau-anak kivonásával lehet megőröltetni, megdaráltatni, avagy bármely egyébb módon feldolgozniEgy mőtermázsa tengeriből legfeljebb 12 kgr. tengeri csirát szabad kivonni és 100 kgr. csirának legalább 15 kgr. préselési eljárással kivonható olajat kell tartalmaznia. Az a csira, amelyet a malomvállalat a tengerinek a termelő, vagy más őrlető fél házi és gazdasági szükségletére való feldolgozásánál nyer, a feldolgozó vállalaté, mely azt az országos központi hitelszövetkezetnek felajánlani tartozik. A kivont csiramennyíség ellenében a malom vállalata az őrlető félnek a feldolgozott tengeri után semminemű őrlési, vagy egyéb feldolgozási dijat nem számíthat fel es köteles a csira kivonás után fenmaradó toa- geri mennyiséget az őrlető fél kívánságához képest dara vagy liszt alakjában ar^őtőléü nek visszaszolgáltatni, továbbá^ tengeriből kivontTcsiráértanmik~BulymennyÍ9ógo után az őrlető félnek oly arat megfizetni, ami ara van ugyanolyan suíymennyiségü tengerinek az Brióskor érvényben levő legmagasabb árszabás szerint. Ezenfelül köteles még a”feldolgozó malom az őrlető félnek a~csirátlanitott tengeri minden metormazsája után 3 K azaz Három korana térítést fizetni. A rendelet be nem tartása, vagy bármi ; nemű kijátszása úgy az őrlető felek és ten- f gerit feldolgozó, vagy feletető ipari és egyéb j vállalatok, valamint az őrlést végző maloln- üzemnek részéről kihágást képez s hat hóna- j pig terjedhető elzárással és 2000 koronáig tér- * jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. SZAMOS Ha megállapítható annak a nyereségnek 1 az összege, amelyet a tettes cselekményével ■ elért, az alkalmazandó pénzbüntetés 2000 ko- I rónán felül a megállapított nyereség kótsze- ! résével felemelt összegig terjedhet. Azon készlet tekintetében, melyre nézve I a kihágást elkövették, a kihágási eljárás so- i rán a törvény értelmében elkobzásnak van ; helye. Az elkobozott készlet értékének egy* j ötödé a feljelentőt, többi része a felmerült | költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. ! Ugyancsak tilos és a fentiek szerint í büntetendő cselekményt képez a tengerinek árpával kevorten való feldolgozása, illetve nv-gdaráltatása is, miután ez az eljárás a 3652/1916. M. E. sz. kormányrendeletbe ütközik, amely a tengerinek csak csirátlanitva való feldolgozását engedi meg. Megjegyzem, hogy az ismertetett anyagi előnyök (ingyen őrlés mm.-kánt 3 K térítés adása a kivont csirának súly szerint maximális áron való megváltása) mellett a csirátlani- tájsi eljárás az által, hogy a tengeri romlandó részét eltávolítja, s a tengeri lisztet vagy darát a mr-gkeseredéstől megóvja és eltarthatóvá teszi a tengeri értékét tetemesen fokozza, másfelől pedig a robbanó-szer gyártáshoz szükséges gricelin előállítása által ellenségeink leverését is elősegíti. E mellett a csirátlanitási eljárással megőrölt, vagy darált tengeri úgy takarmányozási, mint hizlalási célokra sokkal előnyösebben használható a szemes tengerinél, mert az állati gyomor által megemészthetetlen olaj eltávolítása a zsir minőségét megja vitja és mennyiségét fokozza. Joggal remélem tehát, hogy a nagy közönség, különösen annak termeléssel foglalkozó rétege belátja és értékeli a fontos gazdasági és hadi érdeket szolgáló rendeletnek rendkívüli jelentőségét és előnyét minden kényszer alkalmazása nélkül igyekezni fog eme javát célzó rendeltet minél intenzivebben előnyére kihasználni és azt minél szélesebb körben terjeszteni. Szatmárnémeti, 1917 március 5 én. 12283 1916. fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. Ministerium a pamut, pamulfonalak és ezekből előállított áruk forgalombahozsta- lának korlátozásáról szóló 2189—1916. M. E. sz. rendelőt kiegészítése tárgyában kiadott 3830—1916. M. E. számú rendeletében a követkéz 5 két Rendeli : .A pamut, pamutfonalak és ezekből előállított áruk forgalomba hozatalának korlátozásáról 2.486—1916. M. E. sz. alatt kiadott rendelet megszegésével, vagy a megszegésében való közreműködéssel az idézett rendelet 12. § a szerint elkövetett kihágás miatt indított rendőri büntető eljárás során azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni, ha az a tettes vagy a részes tulajdona. E rendelkezés értelmében elkobzás alá esik az a készlet is, amelyet birtokosa a kereskedelemügyi ministernek az idézett 2.489—1916. M. E. számú minisztériumi-ren delet 3. §-a alapján eddig kibocsátott vagy ezuOal kibocsátandó rendelete ebenere a Pamutközpont r. t.-nak megvételre fe' nem ajánlott. A jelen §. alapján elkobzo't készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant kato-. nák segélyalapját illeti. 2. §. Ez a rendelet ’kihirdetésének napján lép életbe. Területi hatályára és végrehajtására nézve a 2.489—916. M. E sz. rendelet 13. § a irányadó“Szatmárnémeti, 1917. március 1. 2935-1917. fksz. Felhívás a rokkant katonákhoz. A m. kir. Rokkantügyi Hivatal és Vá- rady L. Árpád kalocsai érsek ur Uoagyméltósága a rokkant katonák számára Kolocsán faipari kereseti telepet állítanak fel. A kereseti telepek azon célból létesittetuek, hogy ott a most folyó háborúban rokkantá vátt munkásoknak, akik rokkantságuk következtében magán munkaadóknál célszerűen el nem helyezhetők, illetve azon rokkanttá vált önálló iparosoknak, akik rokkantságuk és esetleg a változott gazdasági viszonyok mellett iparáguk önálló üzésóre képtelenné váltak megélhetése ős családjuk fenntartása közös munkájuk szervezésével és értékesítésével előmozdítható 1 agyőn. Ezén célnak megfelelően a kalocsai kereseti telep is teljesen \ allruisztikus alapokon szer/eztetik. A kereseti telep tiszta nyeresége tartalékolásra, a telep fejlesztésére, a rokkant katonákra és fenntartására, valamint a kereseti telepen elhelyezett rokkantok haszonrészesedéseire fog íordittaíni. A kereseti teleppel kapcsolatosan a kalocsai érsek ur által e célra adományozott területen a rokkantak számára családi ház* telep létesítése is tervbe van véve. A telepen 800 négyszögöles telkeken egy, illetve két szobából álló százötven családi ház fog felépülni. Az egyes telkeknek 800 négyszögölben való megállapítása a rokkant katonáknak i alkalmat fog nyújtani, hogy ott családtagjaikkal együtt okszerű konyha Kertészetet űzhessenek és méhészettel, baromfi és sertés tenyésztéssel is foglalkozhassanak. A kereseti telepen, annak faipari jellege folytán, foglalkoztathatók lesznek azon rokkant katonák, kik : 1. A polgári életben már rokkanttá vallásuk előtt mint asztatosok, faesztergályosok és bognárok önálló iparosok voltak, de rokkantságuk őket csökkent munkaképességük és a változóit gazdasági viszonyok mellett az ipar önálló üzésében gátolja és ennek folytán, valamint vagy ontalanságuk miatt megélhetésük és eialádjuk fenntartása biztosítva nincs, azonban munkamegosztás, a munka közös szervezése és órtókesitése mellett szakmunka végzésére még képesek. 2. A polgári életben rokkanttá válásuk előtt mint asztalos, faesztergályos és bognár segédek dolgoztak, de rokkantságuk miatt otthonuktól távolabb eső munkahelyeket naponként felkeresni képtelenek és igy csökkent munkaképességük mellett magán munkaadóknál megnyugvással el nem helyezhetők. 3. A polgári életben, rokkanttá válásuk előtt űzött foglalkozásokat rokkantságuk miatt nem folytathatják és azért rokkant iskolákban asztalos, fr.esztergályos, bognár mesterségre nyertek képesítés'", személyi viszonyaik azonban az illető ipar önálló üzé- sét lehetővé nem teszik. Ennélfogva felhívom a törvényhatóságunk területén tartózkodó rokkant katonák közül azokat, akik a hadsereg kötelékéből elbocsáttattak és magukat a fentebb ismertetett telepre felvétetni óhajtanák, hogy f. évi április 1-ig terjedő időben névjegyzékbe vétel vegett Mezey Béla h. rendőrtiszt előtt (Főkapitányi hivatal 13.) (tizenhárom) szánni szoba, jelentkezzenek. Szatmár-Németi, 1917. március 16. ft főkapitány 151 1917. t. t. sz. Hirdetmény. F. hó 13-áa d. u. 5 órakor a Doáktéren j találtatott egy sárga szinü bőrpőnztárca 50 J fillér készpénzzel. Felhívom a talált tárgy igazolt tulajdonosát, hogy a tárgyat és pénzt egy éven belül vegye át. Szatmár-Németi, 1917. március 15. 150—1917. t- t. sz. Hirdetmény F. hó 13 áu d. u. 2 órakor a Deák téren találtatott 4 drb. kulos. Felhívom a megtalált tárgy igazolt tulajdonosát, hogy a tárgyakat egy óvon belül a rendőrkapitányi hivatalnál vegye át. Szatmár-Németi 1917. március 15. 1431—1917. í. t. sz. F. évi február hó 28-án Lőwy Májer és Jackovics Herman fiatalkoruaktól elkobozta - tolt 29 drb. lisztet tartalmazó csomag, amelynek értékesítéséből befolyt 344 korona 72 fillér összeg, a városi közpénztárba befizettetett. Felhívom a liszt igazolt tulajdonosát, hogy a fonti összeg átvétele végett hivatalomnál egy éven belül jelentkezzék. Szatmárnémeti, 1917. március 9. Tereh, r.-fogaim azó
