Szamos, 1917. február (49. évfolyam, 27-51. szám)
1917-02-02 / 28. szám
3. oldal (1817 február 2., 26. szám. integritása ellen irányultak. Ilyen ellenséges törekvések ellen tiltakozik. A hazai románság évszázadok óta a legnagyobb hűséggel é3 szeretettel ragaszkodik hazánknak saját fiai vérével annyiszor áztatott földjéhez. Nekünk nam idegen — úgymond — a magyar szent korona uralma. Mi nem kérjük a hangoztatott felszabaduásokat. Mi ragaszkodunk e haza sértetlenségéhez. A bókét óhajtjuk, de csak olyan békét akarunk, amely a monarchia és különösen szeretett magyar hazánk integritásának tisz- t leletben tartása, mellett fog reánk virradni. A püspök beszédét megéljenezték. Azután letárgyalták a vasúti hadiadót, amivel az ülés véget ért. A 18 évesek sorozása, Február 7, 8., 9 — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 1. Hajdú Károly tb. főkapitány, a katonai ügyosztály vezetője közhírré teszi, hogy az 1899. évben született nép- 1 felkelőkre vonatkozólag a honvédelmi mi- j nistor rendeletével elrendelt népfel ke- j lesi bemutató szemle városunkban ez j év február hó 7, 8 és 9. nap- j jain a gubaszin helyiségeiben lesz • megtartva. Ugyanakkor lesznek megvizs- j gálva azok a népfelkelők is, ákik a IV. j pótszemléről bármi okból elmaradtak. Február hó 7. napján elő- j állanak a Szatmár-Németiben született, j illetve városunkban illetőséggel biró 1 1899. évi népfelkelők. Február 8. és 9. napjain \ előállanak az idegen illetőségű és itt j összeírásra jelentkezett összes 1899. évi < születésű és a IV. pótszemléről elmaradt népfelkelők. A szemle minden nap reggel? órakor kezdődik és a tb. főkapitány figyelmezteti a népfölke’őket, hogy a szent; lén pontosan és a legszigorúbb következmény elk terhe alatt jelenjenek meg. Azok a népfölkelők, akik a szemléről igazolatlanul elmaradnak, a honvéd kiegészítő parancsnoksághoz gyorsított szemlére fognak előállítani• Ki vígja fel a fámat ? Már megint egy háborús kérdés: ki vágja fef a fámat ? Mert a favágó nevezetű iparban nem akad ma ilyen vállalkozó. A Pannónia kávéházban ugyan hallottam a minap, hogy egy kalábaraző urnák azt mondta a partnere, hogy: favágó, da később megtudtam, hogy ez csak tréfás elnevezése a rossz kártyásnak és az illető ar nem vág fát, mert ő egy igen előkelő árdrágító. A legöregebb emberek emlékeznek ugyan még reá, hogy volt idő, amikor a favágó osztag hiv&tásszerüleg foglalkozott más emberek fájának íelapritásával. SZAMOS A brancs még létezik. Céhének külső jeleit: a fűrészt, a fejszét és a favágói modort még ma is viseli, de fát másnak pénzért nem aprít. Minthogy éppen az a pseh ért, hogy jutottam egy kis fához, amit hasábokban nem tudok a kályhámba rakni, elnéztem a favágó ipartársulatnak a Guttmann-palota előtti köpködőjébe. Az őslények tényleg ott tanyáznak. Ott rozsdázik a falnak támasztott fűrész, ott unatkozik lábtul a pihenő fejsze. Ha a honvédelmi minisztériumban a felmentése iránt érdeklődik az ember, mondhatom, sokkal szívélyesebben fogadják, mint a favágók a szegény fa-tulajdonost. Nagynehazsn kivártam, amig epekedő tekintetemet méltányolva egy osztályfőnök megszólított : — Hogy van ? Hegy van ? — Köszönöm, megfagyok csendesen, lassan, feleltem és előadtam kívánságomat azzal, hogy pénz nem számit, magyarul: koszt wasz koszt. Testületileg lenéztek. Pénz ? Hitvány pénz ? Tegye el az ur magának a pénzét, osztán melegedjék mellette. — Jói van, apám, de a pénz nem melegít és óa fázom, holott van fám. — Hászen ez a rend, szójátszott kályhám koplaltaiőja, pipázni csak pipával lehet, hogy fázna hát az, akinek nem volna fája. A viccet nagyon élveztem, de viszont íehetetl&nül irigyelte n Rozgonyi Cecilt, aki csemegével csalogatta Muczi paripáját. Rozgonyi Cecilnek könnyű volt, neki biztosan volt csemega-j-gye, De én tőlem a favágók m-nd csupa olyan dolgokat kértek a kis fám favágásáért, amire nem volt jegyem: liszt, kenyér, cukor, szalonna, zsir. Szóval csupa olyan naturáliát, amelyekről meg vagyon állapítva, hogy non sunt turpia. Lassanként beláttam, hogy ha fel akarok vágatni egy öl fát, akkor előbb vagy át kell veanem a kereskedelmi részvény áruraktárát vagy pedig árut halmozni. Végre egy jóságos tekintetű félszemü favágó megsajnált és felajánlotta, hogy ő jutányosakban felaprózza a fámat, ha a maximális áron fölül szegődött bért megtoldom dohánynyal vagy nagyobb mennyiségű bagóval. Felcsaptam. No csodálkozz hát, nyájas olvasó, ha ezek után látsz az utcán, amint lesütött szemekkel járok és insitt-amott le-lehajlok, avagy detektivmődra kísérek egy szivarozó urat, esetleg a kávéházban az asztal alá burok és a zsebembe rejtek valamit: nem lettem ón melankóííkus, gyémántokat sem találok a járda mentén vagy pénztárcákat az asztal alatt. Bagót szedek. Fel akarom vágatni a fámat. ítélet Bóra Jenő ügyében. Budapestről jelenti tudósítónk: Bóra Jenő vezerhad- biztos pőrében a honvédhadbíróság tegnap délután hozta meg ítéletét. A tárgyalás megnyitása után Rudolf alezredes hadbíró felolvasta az ítéletet, mely a következő: A bíróság bűnösnek mondja ki Bórát a katonai büntető törvénykönyv 38-ik paragrafusába ütköző, ajándékoknak szolgálati ügyben való elfogadása miatt, amit azzal követett el, hogy Polgár Gyula és társaitól 1911—1914. végéig 33,000 koronát elfogadott. Ezért a biróság nyolc havi súlyos börtönre Ítéli, he- teakint egy böjtnappal szigorítva. A büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veszik. Kimondja az ítéletet, hogy Bórát vezérhad- biztesi állásából elbocsájtják, kitüntetéseitől megfosztják és a letartóztatáskor nála talált hatezer korona aranyjáradókut elkobozzák a a tisztek özvegyei és árvái javára. A Kammer Testvérek és Neumann László-féle vesztegetési vád alól felmentik. Verzár Kálmán távozása. Vcrzar Kálmán a Debreceni Első Takarékpénztár r. t. vezérigazgatója megvált állásától. Verzárt Szatmáron is ismerték bankigazgatói minőségében, mert az itteni Egyesület Központi és Polgári Takarékpénztár r. t. a Debreceni Első Takarékpénztár protektorátusa alatt áll és Verzár nagy befolyást gyakorolt az intézet vezetésére. Nagy és erőskezü purifikátor volt, kíméletlen és szigorú, amiért igen sok volt az ellensége. Neve valósággal közmondásos lett szigorúsága miatt. Távozására az adott okot, hogy közte és igazgatósága közt ellentétek merültek fel. Tragédia a fővárosban. A tegnapi esti lapok közölték, hogy Budapesten Kohn Margit 14 éves iskolás leány, akit egy dr. Ehrlich Jenő nevű minisztériumi számtiszt szerdán délután az utcán megszólított és egy szállodába csalt, amiatt, mert ebből kifolyólag a rendőrségre kerültek, szégyenéin öngyilkosságot követett el. Mint most tudósítónk táviratoz a, dr. Ehrlich Jenő is öngyilkos lett, a [laagária- fürdő egyik kabinjában két revolverlövéssel agyonlőtte magát. Talpbőr halmozás a szatócsboltban. Nemcsak Szatmáron, de az egész országban keservesen hallatszanak a panaszok, bogy nincs talpbőr. Az áru fciáaya természetesen hallatlan árakat teremt ős ma már becsü- \ latos ember alig juthat cipőtalpbaz. Ezt a luxust csak a sikkasztók vagy hadseregszál- litók engedhetik meg maguknak. Amig a bőrüzletek absolute nem tudják talpbőrrel ; kiszolgálni vevőiket, a háborús szükség apró i hiénái nagy fizieteket csinálnak a rejtett és ! tilalmas utakon felhalmozott portékával. A • rendőrségnek ma tudomására jutott, hogy j Eilenbógen Izrael Kölcsey-utcai szatócsnál, j ííki sohasem foglalkozott bőráruval, nagyobb ! otesnyiségü talpbőr van felhalmozva, ama- s lyet kilónként 45—50 koronáért árul a kis- | iparosoknak. A megtartott házkutatás során | EUeabógennál 37 kiió 60 dígr. talpbőrt ta- j láitak, amelyet a rendőrség azonnal lefoglalt, í A szatócs ellen az eljárást áruhalmozás ! miatt megindították. Halálozás. Özv Kontros Józsefaő \ Óváry Mária 83 éves korában meghalt. Az j elfeutjyínak régebben igen virágzó női divat- ! áru üzlete volt. j Hősök halála. A városi hatósághoz újabban a következő Szatmári illetőségű hős katonák haláláról érkezett hivatalos értesítés : Szegedy István [szülei: Szegedy Ferenc ; ás Virág Sára] honvéd. Meghalt 1916. októ- | bér 18-án az üz-völgyében vívott ütközetben, i Varga Lajos szül: 1880. évben, 12. honvéd : gyalogezredbeli népfölkelő. Msghalt 1915. év i június 20 án. Donka István szül: 1887-ben, 1 a 12. honvédgyalogezred népfölkelője. Meg- I halt 1916. évi április 10-én. í Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó ; barátaim és ösmerőzeim kik feledhetetlen | jó anyám temetésén megjelenni és ez által S családom és fiú szivem mély bánatát eayhij leni tollak szívesek fogadják érette hálás küszcnstoincu Sasnlpsteii Géza. JZmii'ETM.-. 17r A Szatmári Le- üakií'íUo'.á Hanls r.~& hadifoglyok ré- atésű pénaküMamé&yókoí ItútsatU.
