Szamos, 1917. február (49. évfolyam, 27-51. szám)

1917-02-14 / 38. szám

ms. február 14. 88. ssám) .«AM 0 S 2. oldat. egy eloltott lámpással haladó 4000 tonaás gőzöst, a Cercera orosz gőzöst, moly ötször tonna szenet ««állított a francia ad- miválitásnak, továbbá hat gőzöst ás számta­lan vitorlást, összesen 22 000 tennatarU- lommal. London, febr. 18. A apsnyol nagykövet atasittatott, hogy akadályozza meg a spanyol hajók visszaata zását, amíg biztosítékot nem kap arra, hogy ezen hajókat aem érheti veszedelem. London, febr. 18. A Matherlos 4227 tonnás angol gőzölt elsüllyesztették. Madrid, febr. 13. [Szikratávirat.] A bilbaói tengerószegyasülot, mely há­romezernél több tagot számlál, táviratban közölte a spanyol miniszterelnökkel amaz elhatározását, hogy tagjai megtagadják az elzárt kikötőkbe az eliadulást. Ennek oka nem az, hogy a kormánynak kellemetlen I kedjenek, hanem életüket és családjuk eg zisztenciáját akarják megvédeni. Február elsejétől egyetlen hajó sem indáit el Bilbaoból. ' Amerika hadüzenet előtt. Sáriim, febr. IS. A Franíurter Zoitaag jelenti Nevyork­ból : Lansing államtitkár szombaton egy lakomán beszédett mondott, amikor a következőket jelentette ki : Nem szabad szem elől téveszte­nünk a valóságot, hogy szinte háború előtt állunk, de általános a reménység, hogy az országot elkerüli az összeütkö­zés veszedelme. A kormánynak törekvé­se az, hogy a bókét megvédje. Ame'erdam, febr. 13. Washingtonból jelenük a Petit Párisién­nek: Az amerikai kormány tegnap ta­nácskozott a kereskedelmi hajók kísére­tének kérdéséről, de nem döntött. A tanácskozáson azon szilárd elhatározás nyílva ült meg, hogy éber figyelemmel várjanak, amig az elnök kiválasztja a döntő pillanatot. A hivatalos szemé­lyek véleménye szerint a helyzet naprólnapra kritikusabb. Igaz ugyan, hogy minden elmúlt uap jobban bizo­nyítja a németeknek szándékát, hogy egyelőre nem kívánnak háborút, de a né­met késlekedés sokat ártana a német tekintélynek. A politikai célszerűség kez­deményezésre fogja kényszeríteni a császárt és a végleges szakítás meoha- nikusan bekövetkezik. Csak az a kérdés, hogy ki és mikor teszi meg a kezde­ményező lépést. A spanyol királyt ünnepük békepolitikájáért. Sécs, febr. 18. A Tagb'attnsk jelentik Madridból: A külőnvona+ek egész sora hozta Madridba arca előkelőségeket, akik Al­fonz király tiszteletéra ünnepségeit ren­deztek. Kileacezerkétszáz polgármester közül kilencezertizeabatan jelentek meg, bogy a királynak kőseőmetükot fejezzék ki békepolitikéjáért. Nagy tűz a Deák-téren. Az Öszíreicher-p&lota veszedelme. ^ ■ Szatmár, febr. 13. Mikor a bábon* elején egyre-másra kezdték katonának vinni a szatmári tűzoltó­kat, nyomban szóvátettük, hogy vagy a szak­avatott tűzoltók fe1 mentésé vei, vagy önkén­tes tűzoltók toborzásával ki kell egészíteni a tűtoltóságot, mert lehetetlen állapot, hogy Szatmár városa megcsappant létszámú tűz­oltósággal maradjon, amely a legelső na­gyobb tűzesetnél gyengének bizonyuljon. Szatmár azonban a közöny városa. Ebbe az általános, minden téren uralkodó közönybe fűlt belé a kérdés iránti érdeklő­dés is. Szerencsére azonban kisebb és jobbára kéménytüzektől eltekintve a Gondviselés kü­lönös oltalma folytán a nagyobb katasztrófa eddig elkerülte Szatmár városát. Különös hála illeti ezért a Gondvise- lést, mert — mint a mai katasztrofális tíz­eset bebizonyította — a tüsfelügyelöböl, két altisztből, egy ideiglenes tűzoltóból álló szaklétszám és a 8 főnyi szerb fogoly segéd- munkaerő valóban jeleatéktelenül kevés arra a célra, hogy egy komoly esetnél, mint a minő a mai is volt, szembe tudjanak szál­ltai a tűz veszedelmeivel. Kisebb tűseknél, kéményégéseknél még esak megállja helyét ez a létszám, meg is állotta mindig, de egy komoly, nagyobb tüz- ■el szemben, ha bármilyen emberfeletti mun­kát végeznek is, amint ezt ma is megtették, természetesen teljesen tehetetlenek. Ilyen kisebb kéménytúz volt a minap Ösztreicher Tóbiás, üvegkereskedő Deák-tér 21. sz. házában is. A kéménytűzet eloltották anélkül, hogy abból nagyobb veszedelem »lármázott volna. , Ma reggel hét óra tájban ismét meg­újult a tűz, valószínűleg ugyancsak a két­emeletes palota kéményébe«, de mire a báz­— A Szamos eredeti tudósítása. — beitek észrevették és a tűzoltóságot értesítet­ték, már az egész tető lángban állott. A kivonult tűzoltóság, valamint a 65. gyalogezrednek kirendelt legénysége azonnal hozzáfogtak az oltási munkálatokhoz, amely­nek nemcsak a lángban álló épület meg­mentése volt a feladata, de gondoskodni kellett arról is, nehogy a tűs az égő házzal szomszédos városi bérpalotára s a vole má­sik oldalon szomszédos dr. Vajay Imre-féle házra átterjedjen. Ebben a munkában emberfeletti, való­ságos hősi muEkát végzett Flontáa Demeter tüzoltótiszt, aki élete veszélyeztetésével állott az égő ház tetején és kézzel kotorta a havat a bérpalota oldalához, amelynek egyik lécze már égni is kezdett. A tűzhöz összegyűlt embersereg nagy izgalommal nézte Fiontás Demeter hősies munkáját, akinek mieden percben az élite biztonságáért kellett aggódni. Fiontás Demoter népfelkelő főhad­nagy azonban a hosszú harctéri szolgálatban megszokta a saját életét semmibe sem venni és neki köszönhető, hogy a tűz tova­terjedését momentán megakadályozta. A tűzoltóságon és katonaságon kívül kivonult a tűzhöz dr. Sbik Elemér h. fő­kapitány, Detakő Sáador h. alkapitány és Makkay Sándor tb. kapitáuy vezetése alatt a rendőrség és a eseadőrség is, akik mind­nyájan teljes erejükkel igyekeztek az oltási munkálatokban segédkezni. A hatalmas erővel pusztító tűz nagy veszedelemmel fenyegette a palota második emeletét, ahol jobbár« szegény máramarosi menekültek laktak. Annál fenyegetőbb volt ez a veszede­lem, mert a palota padlásának a városi bér­palota felőli része — a tűzrendészed sza­bályrendelettel ellentétben — még csak le sem volt tapasztva z általában annak építése körül meglehetősen mellőzve voltak a tűz­rendészed szempontok. A katonaság, rendőrség és csendörség igyekezete első sorban arra irányult, hogy amig a tűzoltóság az egész tetőn pusztító tűsét igyekszik lokalizálni, addig ők a máso­dik emeleti lakók ingóságait mentsék meg. Amit ezek közül lehetett, azt lehordták, ami nem volt törékeny, mint pl. ágynemű, ruha és fehérnemű, azt ledobálták a lakásokból. Az első emeleti lakásokat már nem fenyegette veszedelem, mert azokat a máso­dik emelettől vasbeton burkolat választotta el, melynek átégésétől nem lehetett tartani. Ezeket a lakásokat a h. főkapitány in­tézkedésére lazárták, de onnan nem volt szükséges a bútorokat kihordani. A (űz 7 óra tájban kezdődőit, */* 8-kor már az egész tetőzet lángban állott, kevéssel később pedig a padlásnak a városi bérpalota felé eső betapesztatlan része nagy robajjal beszakadt és az alatta levő másodemeleti lakásokban még bennilevő ingóságokat maga alá temo.tte Körül belül tizenegy órára a tűz, amely még mindig égett, teljesen lokalizáltnak volt tekinthető, amennyiben ki volt zárva, hogy a szomszéd épületekre vagy a házban levő többi lakásokra tovább terjedjen. Szerencsére egész napon át teljes S7Í_ esesd volt, ami szintén hozzájárult ab3*» hogy a szikrák akár a szomszédos ép6*6' két, akár az Ösztreicher-telek udvaré apróbb házakat, gyúlékony mellékép6*6^®1 megtámadja, aminek esetleges bek'öt^8zte alulról fenyegette volna nagy vesz^emme^ az egész palotát. így azonban a másodemelr fásokon kívül sem ai első emeled lakár^8*» sem * földszinten levő üzletekben n»^eset* ^Ar. A kár körülbelül 6~70 ko­ronára iebeiő, aminek a f vi­szonyokat tekintve csak e»r^sza aeS biztosítás utján.

Next

/
Thumbnails
Contents