Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-26 / 22. szám

1917. január 26 22. szára; SZA M o S 2 oldat A Vogezekban Hilsanfoersten meghiú­sult egy francia portyázó osztag előretörése. A tiszta időjárás kedvezett a kölcsönös repülőtevékenységnek. Lndendorf, első főszálíásmester. Áz antant hadicsoportositása. P óterv ér, jan. 25. A Ruszkoje Slovo szerint az áníánt a következő átcsoporíositást tervezi. Anglia további csapatokat küld a nyu­gati frontra, a franciák egy;é3ze az olasz- frontra megy és igy az olaszok egyes bad testeket a Balkánra vihetnek. Wlson békeszőzatf. Ncwjrork, jan. 25. Wilson megérttette a hadviselőkkel, hogy az esetben, ha Amerikának a béke fenntartásában való közreműködését kívánják, akkor az üzea«téb í i kifejtett alap»lv«két a békűfeltétetakbi'n érvényre kell juttatni. New fork, jan. 2». Wilsen üzenete a szenátusban a legna­gyobb asoglepitóst keltette. Wilsoa körülbe­lül egy óra hosszat beszélt. A taron* és kar­zatok zsúfolva voltak. Atniksr a szenátus ismét megkezdte tárgyalását, Li Felette szenátor kijelentette, hogy most a világ éle­tének legnagyobb óráját élté? át. Wilson beszéde bizonyítja, hogy sem engedi a bé­ketárgyalások ügyét elejteni, s*m passzív szemlélő nem akar maradni! Geef, jan. 25. A Newyork Harald jelentésig szerint &« amerikai szenátusban Stone szenátor olyan értelmű javas­latot terjesztett elő, hogy az elnök szólitt üssek fel a hadviselők között közvetlen békeakció megindítására. Ä képviselőház ülése. — A »Szamos* fővárosi tudósitőjától. — Budapest, jan. 25. A képviselőház mai ülésén, melyet dél­előtt 11 órakor nyitotta meg Szász Károly, a napirend előtt felszólalt Szterényi József. Ismételten kijelenti, hegy semmiféle kijárás­ban nem részes. Emlékszik, hogy egv alka­lommal adóit egy névjegyet Rachaitz Béla gyárosnak Tamássy alezredeshez a hadügymi­nisztériumba. Ennyit tud, többit nem. Újból bejelenti az összeférhetetloaségat önmaga ellen. Ezután egymás után felszólaltak Barta Ödön, Madarassy Bsck Gyula és Nagy Fe­renc és összeférhetetlenséget jelentettek be önmaguk ellen. Ezutáa rátértek a napirendre. A kivé­teles hatalom kiegészítéséről szóló javaslat­hoz elsőnek Hammersberg lászló szólott hozzá, aki különösen a kihágási ügyeket és az árvapénztárak ügyét vette bírálat alá. Ezután Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Bírálta a Kúria ítéleteit. Minden ügyvéd meg van győződve, mondatta a Kúria egyoldalú ságáról. Balogh miniszter közbeszól: Majd meg felelek erre! Bartos János közbe kiált: A Kúria el­fogult volt a petíciók megbirálásinál! Sümegi: A legpiszkosabb megvesztege­téseket beigazolták és mégsem semmisítették meg a mandátumokat! Idősebb Erdélyi Sándor közbsszól, mire Rakovszky ezt kiáltja feléje : Hallgasson, maga védi a panamistákat 1 Erdélyi vissza­kiált : Nem védem a panamistákat! Disznó- ság ilyet mondani! Err* a megjegyzésre óriási vihar tört ki. A képviselők a Ház minden oldalán kia­bálnak. Béla Henrik valamit kiált az ellen zék felé. Beck Lajos visszakiált: Maga mer beszólni! ? Ismét óriási kavarodás támad. A nagy zajban az ellenzék kiabája Bé’a Henrik felé : Áruló ! Elárulta Andrassyt, el­árulta elveit! Andrássy Gyula, Rakovszky István, Károlyi Mihály folyton közbakiálta- nafe. A zaj csak n házén ült el. Végre szó hoz jutott Vázsonyi. Kijelenti, hogy tisztán mint jogász beszélt egy jogi kérdésről. Tel­jesen távol áll tőle, hogy a Kúria tekin­télyét megingassa, de a bírálat joga meg- illei. Rengeteg hiba és anoasaiia volt és van a gyorsított eljárásban. A háború har­madik évé-bífi semmi szükség a gyorsított eljárásra, ellenben kívánatos volna a gyor­sítás a közigazgatás koncesciájában. A javas latot elutasítja. Balogh miniszter megvéáalmezi a Ku riát Vázsonyi támadásával szemb úi Vázso- ayiaak joga van a feiréi eljárásokról véle monyt mondani, de amit a Kúriáról mon­dott, nem hagyhatja szó sóikul. Amaz álii- tá't, hogy a Kúrián a véd. le-« teljes kizá rása következőit be és hogy a Kúria nem alkalmas a tárgyi igazság megállapítására, valamint azt, hegy akinek a Kúrián ügya van, tel kell hagynia minden r ménnye!, ta­gadásba veszi. A Kúriái* becsületbe« meg őszült őr ig férfiak dolgoznak lelkiismerete­sen és míndsn tudásukkal és í<épa*ségülkei díszt adnak pozíciójuknak. Kifejti ezután, hagy a Kúria nem Ítél más alapon, min az igazság alapján. Statisztikai adatokkal bizo­nyítja, hogy milyen óriási munkát végeztek a bírák a háború alatt. Áz. igazságos ítélete­ket nem gáncs, hanem tisztelet ü i - ti. Szász elnök ezután randin utasítja Rakovszkyí és Erdélyi Sándort az előbbi vi­harnál használt sértő kifejezésekért. R kovszky István kijelenti, hogy meg­jegyzése Erdélyinek egy lapban tett kijelen­tésére vanatkozott, hegy az összeférhetetlen­ségi ügyek másodrendűik. Madaravsy-Beek közbeszól: Nem igaz ! Nem jgy van ! Rakovszky: Igenis igy van. A munkapárton nagy zaj tört ki, a képviselők felugrálnak helysikről és öklüket rázzák az ellenzék felé. Tis.?a mini. zterelnök csendre inti a munkapártiakat, mire Ra­kovszky folytatja b- szédé ;. Kétszeresen kő telessége most a képviselőknek — úgymond — hogy tisztességesen viseljék magukat. Az ellenzéken zajos helyeslés, kiabál ják a munkapárt felé : Lóvásárlók ! Marha­vásárlék ! Az elnök folytonosan jásaa a csengőt, majd rendra utasítja Raisovszkyt a gyanúsításért. A folytonos zajban az elnök figyelmezteti Rakovszkyt, hegy m u áa sze­mélyes kérdésboa szólalt fel, ne foglalkozzék az összeférhetetlenségi ügyeikkel.. Rakovszky (folytatj i]: Erdélyi Sándor kivezettetett egy ügyvédet az összeférhetet­lenségi bizottság tanácskozó terméből. Fülsiketítő zaj fogadja Rakovszky sza­vait. Az elnök alig képes rendet toremteui. Rakovszky [folytatja]: Tisza tegnapi beszédéből kitűnik, hogy egyesek milliókat harácsoltak össze hadseregszállitásból. Ismét óriási lárma támad, arneiy per­cekig tart. Általános feszült izgalomban állett fel szólásra a miiaiszterelHÖk: Rakovszky azt állítja, hogy a Ház egyes tagjai óriási va­gyonokat harácsoltak össze. Abban, amit tegnap elmondottam, semmi olyan nines, ami Rakovszkyt Feljogosítaná, hogy állítási­hoz ragaszkodjék. Rakovszky súlyos vadat emel egyes képviselők ellen, kö elessége volna tehát gazdáját ad« a vádaknak, köte­lessége konkrét váddal fesliépni, mert ha nein tenne, olyan dolgát müveit, amit parlamen­táris szóval nem lehet jellemezni. Tisza azzal leült. A jobb oldal perce­kig óvácionáljn. A baloldalról óriási lármá­ban felállt Rakovszky és ezt mondja : A mi­niszterelnök lugasba akart engem csábítani, de ón nem ülök fel neki. A minisz teralnök kötelessége, hogy ssját pártjában szétnéz­zen ! I mét nagy lárma tört ki. A jobbolda­lon többen felugiálnak helyeikről és öklüket rázsák Rakovszky felé. Károlyi Mihály azt kiabálja feléjük: Lócsiszárok! Msrhaszáliitók! Mikor lesz újabb szállítás? Végre nehezen elül a vihar és Erdé­lyi Sándor felszólal és kijelenti, ho^y soha­sem mondotta, hogy az összeférhetetlenségi ügyek másodrendűi k A disznóság szóért, amit használt, bocsánatot kér. Az elnök ez­után az ülést felfüggesztette. Délután 4 erekor folytatták az ülést, amikor is Fráter Lóránt, Szterényi József, Bródy Ernő, Csermák Ernő szólaltak fel. Holnap folytatják a mostani javaslat vitáját. Az ülés nyolc óra előtt véget ért. Budapest, jan. 25. Mezőssy Bé a interpel ációt jegyzett bo Roszner miniszterhez a kijáró képviselők névsorát) k összeállítása dolgában. Szombat­tól a jövő hét szerdájáig szünet lesz, snert a m niazterek Bée.Li utaznak a kiegyezési tárgyalások folytatását... €jy cbukcttg batons garfcdilttiísa. Nappali betörés az Árpád- utcán. — A Szamos eredeti tudósítása — Szatmár, jan. 25. Vasárnap este felé, mikor már sötéte­dett, egy ruházata után Ítélve, föld mívesnek látszó, 30—35 év körűi, alacsony termetű ember állított be Neumann íziák fuvaros Árpád utca 31. szám alatt levő lakájára. A laká ban csak Nsum&nnak 18 Ó7es Mariska nevű leánya volt otthon, aki a laká3 ajtajában állott. Az ismeretlen vendég karjánál íegva tólretoita az ajtóból Neumann Mariskát, szó nalkül bamont u lakásba, leült az asztalhoz és anélkül, hegy a leány kérdéséire felelt volaa, zssbábői papirt szedett elő, azt az asztalon meggyujtotta. Neumann Mariska sikoltozva kiszaladt a szobából és segítségért kiabált, da a ház­ba® lakók közül ssnki som mert a lakásba bemenni, hanem az ablakon nézték, amint az idegen a szekrény aj iáját kinyitva egy ott levő dobozból két darab tiz koronás bankót veti. ki, majd a szobában eredmény­telenül tovább kutatva, nyugodtan kiment az utcára. Noumariu Mariska követte a betérőt, akit kiabálására a járó-kelők üldözőbe is vettek és a Bercsényi-utca torkeltUánál elfogtak. Közben csendőr is került, aki a be­törőt bevitte a csendőrsógre. Itt megállapi- tetták róla, hogy az illető uémeti-i jómódú gszdasinberek fia, aki nemrégiben jött haza & harctérről és — elmebajos. Esnek megállapítása után az elme­bajost a esondőrség érthetetlen okból sza­badon engedte. A szabadlábra helyezett elmebeteg ked­den este aztán ismét megjelent Neumannék- aál, de ezúttal Neumanoé már az udvarén észrevette és feltartóztatta. Neumann« lármájára a vendég futás­nak eredt és nagy hajsza után a zárda kő r.síébe» egy csendőr elfogta. Ismét bevitték a cseniőrségre, ahonnan azenbrn ismét szabadon bocíájtották.

Next

/
Thumbnails
Contents