Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-24 / 20. szám
LXIX. äfefügea} R ■ ■ w m B&wm »n m s» h ma i Smtmir, Wt7. Január 24 szerda. «•■mSMBIKK B POLITIKAI NAPILAP. liaiiiiiiiBeisgRBisszssasneiiciilMCBRealiisassiMRfiHiiiiiiiBiaiaBSi bbbbrbsbbrbbbbbbbbBBBasiBaEflisiBssiv ELéFsasviSss aiiAKt Egy évre helyben Í8 K — f Vidéken . . 22 K — f Fél évre „ 9 — f , . . 11 K - f Negyedévre . 4 , Söf . , . 5 „ 5© f Égy hónapra „ 1 , 6® f . . . 2 „ — f Kiadó és laptuiajdonos: a „Szabadsajtó" könyvnyomda és lapkiadó részvény-társaság. szatmAr németi. Hirdetési dijak Szatraáron elóre fizetendők. Nyiliér sora 3® íiilév. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKÓCZI-UTCfl 24. sz. Telefon-számok: Szerkesztőség 373. — Kiadóhivatal 414» — Felelős szerkesztő lakása 3SS. BBBBRflBBESItSBS9SBBfi!SBB&BBRRRBRBBKIS3iBRBBRBRflBflBRRRBn RflBBBBBBBBBHBBBBBBBflBBeflBRBBBBBBBRBBBa BBBBS&EliKlSSBaBBB llosvay Aladár felfüggesztéséhez. Irta: Szuhányi Ferenc, országgyűlési képviselő. Szatmár vármegye alispánját ae Országos Közélelmezési Hivatal elnöke felfüggesztette állásától és a közigazgatási bizottság ennek következtében köte- lességszerüleg elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. A drákói szigor megnyilvánulása váratlanul jött és nagy feltűnést keltett nemcsak a megyében, de országszerte. A lapok által rosszal informált országos közvélemény belenyugszik az eseménybe, legfeljebb elképzelődik, micsoda rettenetes állapotok lehetnek itt nálunk, melyek erre okot szolgáltattak. A vármegyei közvélemény gondolkodóba esik ; miért kellett ennek megtörténnie, épen most, mikor az alispán legjobban igyekezett a requirálásnak eleget tenni, aminek előreláthatólag meg is lesz a kívánt eredménye. Ér: ennek a szigornak indokait három tényezőben látom; ezek pedig a közélelmezési legfőbb forum hatványozottan átérzett roppant nagy felelőssége, a súlyos nagy időkkel járó izgatottság és végül az a kedvezőtlen hírnév, melyben sajnos, vármegyei közigazgatásunk a végrehajt hatalom felsőbb tényezői, előtt áll. Ez utóbbival szeretnék pár, rövid vonásban közérdekből és ennélfogva az ennek tartozó nyíltsággal és őszinteséggel foglalkozni. Vármegyénk adminis- tratiója bizonyára nem elsőrendű, sok kívánni valót hagy fent, de azt hiszem, áll azon a nívón, mint több más vármegyéé, melyekről mégis jobb vóleinóny- nyel vannak, mint rólunk. Ez a kedvezőtlen megítélés régtől datálódik, azután mindinkább méllyül nagyobbodott; mindig kapott valami újabb tápanyagot és tudjuk azt, ha egyszer ki van kezdve valami, nem sok kell a továbbfolytatáshoz és mind nehezebb lesz a reparatio. Alispánunk egyénisége ezzel szemben passiv, szerény, fölfelé visszavonultan tartózkodó volt, erényeit nem fitogtatta, sőt talán engedte, hogy kisebbeknek tűnjenek fel, hibáit nem takargatta, sőt talán tűrte, hogy azok nagyobbaknak látszassanak, igy nem történt semmi — hogy az administratiónk- ról már szinte megrögzött rossz vélemény jobbra forduljon. BggM nmm ihm s Mr. Én hiszem, hogy ez a vizsgálat tisztázni fogja alispánunkat a requirálás körül elkövetett mulasztások vádja alól és rövid idő alatt ismételfoglalhatja vármegyénk alispáni székét. De vármegyénk reputációja érdekében nagyon kívánatosnak tartom, hogy akkor azután fogjunk kezet és kövessünk el mindent a velünk szemben álló rossz vélemény eloszlatására. Ehhez szükséges alispánunk acti vitása, ambitiója, hoay friss lüktető élet költözzék a közigazgatásba, hogy érezzük a kormányzó kezet, mely azonban nemcsak rendeleteket hajt végre, hanem véd és gondoz is — ha arra szükség van. És ha ez igy lesz — amint adja Isten, hogy úgy legyen — akkor alispánunk ahhoz a közszeretethez, melyben ma része van — még hozzá fogja fűzhetni a közelismerés pálmaágát is és örvendetes csalódással fognak szétrebbenni azok a sötét vélemények is — melyek ma rossz administratiónkról regélve vármegyénk reputatióját ártón körüllebegik. Amerika a világbékéért. A gsfősaiem nélküli béke elv®. - Wilson üzenete a kongresszushoz. ■ j-;<es>, jan. 23. Az iite-ul- a’/sw ^x$ykövet- ség közli, hogy Wilson üzenetei küldött az Egyesült Államok kongresszusához, melyben ismerteti a hadviselőkhöz iuiézett békejegyzékére érkezett válaszok tartalmát. A központiak válasza úgymond — röviden annyit tartalmazott, hogy készek az ántánthatkl- makkal konferenciára összeülni a héketeltéieleu. megtárgyalására. Az ántánt sokkal részletesebben válaszolt. Kijelentik, hogy megállapodások, biztosítékok és jóvátétel nélkül kielégitő megoldás lehetetlen. A békét a hatalmak bizonyos egyöntetűségének kell követnie, amely lehetetlenné teszi a mostani katasztrófa megismétlődését. Az Egyesült Államoknak ezen vállalkozásban nagy szerepet kell játszania. Amerika eme szolgá atáról nem kíván lemondani, de önmagának és a világnak tartozik azzal, hogy megállapítsa (i feltételeket, melyek mellett állandóan segítséget nyújthat. Nemzetünk súlyát és erejét csatoljuk más nemzetek súlyához és erejéhez, hogy a békét biztosíthassuk a világon. Mindenekelőtt szükséges, hogy megtormulázzuk azon teltételeket, melyek mellett népünk hozzájárulását kérhetjük a békeligához való ctsatlakozásra. Célunk, hogy a világháború mépMbb befejeződjék. Olyan békéi, kell teremi* tenünk, mely nem csupán a» érdekelt államok külön ér- deklit szolgálja. Feltétlenül szükséges oly erő teremtése, mely k&pes biztosítani a megállapodások tartósságát. Olyan békének kell következnie, amely győzelem nélküli béke, mert a győzelem olyan békére vezetne, melyet rákénysze- ritenek a legyőzöttre. Ilyen béke megalázás s újabb háborús magvakat rejtene magában. A kölcsönös biztosítékoknak nem, szabod különbséget tenni m kis és nagy államok kö zott. Hiszem, hogy az államférfiak egyetértenek abban, hogy legyen egy f üggetlen önálló Lengyel- ország és hogy biztosítani kell az összes népek egyéni és szociális fejlőd s*'t, amelyek eddig olyan kormányok hatalma alatt éltek, amelyek az uralmuk alatt álló népek hitével és céljaival szemben ellenséges elveket vallottak. Javasolom ezért, hogy egyik nemzet se gyekezzék kormányzatát a másik nemzetre ráerőszakolni. Szükséges, hogy minden nemzetnek, kicsinynek vagy nagynak szabadLatoik mami mvsámam. ® «Matt?
