Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-13 / 11. szám
//4 LXÖC. évfelysni Scalmér, í§>7, jsnuár 13, szombat 1!. ském. • ■ M'UMhü n »iw wuiacm poutikju napilap«-mmm &«» ém iwújyftxwii ■$& K — f VW ák«w . . '&% K - f fete . f „ •— f , , . ÍU „ f , . 4 . .04P < , . . S ,, S# f hd**9«m . 1 ., íP* t „ • » , — f ?$***» «• íiR^tari^á»aes; a „8saS»cnís«?éS'> fefefvf^foteaá® 4» toyfcsjwW ?*a»tó«aí-<sS«yMséjj. oaOTMa$&«&M8n. i I KMMsi «Mete eí&ro floe&CMŐ&v n%iltM? &**» a» msá*. Swwfee*«S«aéB és MbA**^**^; StUóC&éfC» ■»-«-«------.«- #*wÍ4.«?í^4g &s kfcad<&*pa6tó S?*s r« &án»-08*aK»k. Ukä&a t.lsjfe A visszautasított békeajánlat wlsszhaiiiia, A központi hatalmak újabb jegyzéke a semlegesekhez. a monarchia Jegyzéke. Bies, jan. 12. Gzcrny* Ottokár gróf külügyi» uisstsr tegnap as Egysgült Államok, as európai semleges államok és a Vatikán itteni képviselőihez jegyzéket isfézatt, msyben körvonalazza a külügyi keraánynak álláspontját a helyzetről, Mely béksajául&suak viszzauta- sitása folytán keletkezett. A szövetséges kormányok az ántánt válaszát bshatóan megvizsgálták. Küiügyi kormányunk aulyt helyez arra. hegy ?. semleges hatalmak kormányait felfogásáréi tájékoztassa. Az ellenséges kormányok felelete kikerüli a háború bevégzése lehetőségéinek mérlegelését s újból fejte gáti az eseménya- ket, melyek a háborúra vezettek és kiíe ti saját katonai helyzetének vélt erejét és a bé- kej&vaslat állítólagos indító okait. Külügyi kormányunk jelenleg sens akar széhareba boesáj kozni a háború előtőriéno léről, amit már keilőképea kifojtettiok, A monarchia amaz években, amelyek megelőzték sz ultimátum elküldését, elengedő bizo- nyité^át szolgáltatta türelmének Szerbia fokozódó ellen.'égés szándékaival szemben, mindaddig a pillanatig, amikor vé«tl a szarajevói elvatensült gyilkosság a további engedékenységei lehetetlenné tette. Ama kérdésről, hogy a katonai helyzet melyik részé» erősebb, a vita csak meddő lehet. Mig a központiak a háborút misst önvédelmi harcét kezdték, addig ellenfeleink Ausztria-Magyarország leverésére és mej-rab- lására, Elszász Lotbaringia nifgbóditá ára, Tő ők ország felosztására, Bulgária esökbeu- tésére törekednek. A központi hatalmak defonz'v hadi céljaikat elértnek tekintik, inig az «lienfslek terveik megvalósításától mind jobban eltávolodnak. A központiak békeajánlata őszinte és loyális vet 6s a tárgyalások megkezdésénél békefeltételeiket kifejtették volna. Ha ellenségeink a megsértett jogok és szabadságok helyreállítását, a nemzetiségi elv elismerését, a kisállamok szí-bail fejlődését kivárják, úgy elegendő rámutatnunk az Írek és finnek tragikus sorsára, a búr köz társaságok megsemmisítésére és arra a példa nélküli erőszakra, amellyel Görögországgal szemben eljártak. A szövetséges kormányok késznek nyilatkoztak az ellenséges kormányokkal szóbeli eszmecsere utján a háború befejezéséről tárgyaiéi és csupán az ellenfelek elhatározásától ífcg£, vájjon a békét lehet-e egyengetni, vagy nem. Á habom folytatásáért a felelősséget Istan és az erob&riség előtt eilensá- gsinkre hárítjuk. Ausztria-Magysrország szövet? égéseikkel igazuk tudatában folytatni fogják a küzdelmet mindaddig, amig olyan békét nem küzdöttek ki, amsiy saját népeik létét ég fejlődésük szabadságát biztosítja. Németország Jegyzéke. Berlin, jan. 12,. A külügyi kormány & semleges kormányok képviselőinek jegyzéket nyújtott át, mslyben reflektál az ellenség jegyzékére. A mód, melyen a kijelentéseket megtették, lehetetlenné teszi, hogy felüljünk nekik. A császári kormány mégis súlyt helyez arra, hogy felfogását megismertesse Németország szövetségeseivel, melyek szabadságuk és létük üuegvéáelmezéseéri fog tak fegyvert, javaslatot nem tett, ellenjavas- latet sem. Pontonként bizonyltja a jegyzék, hogy az ántánt hatalmak a nemzetközi szerződéseket, a l®»deni deklarációt, úgyszintén a párisi deklarációt megsértették és lábbal tiporták. A civilizációval összeegyeztethetetlen módon színes csapatokat hoztak Európába, a szerződéseket megszegték, a hadifoglyok ka! embertelenül bántak. A jegyzék foglalkozik azután Belgium magatartásávat. 1887-bsn az angol kormány i* kijelentstte, hogy nem ellenzi, ha a be'ga kormány Németországnak átjáréutat engedé lyez, de a belga kormány a német kormány megismételt ajánlatát visszautasította, ámbár a császári kormány kijelentette, hogy nem mint ellenség jön Belgiumba és teljes mértékben kezeskedik a ba gs királyság függetlensége és területének sértetlenségéért és sa átvonulással okozott mieden kárt megtérít. A be’ga kormányra és a hatalmakra hárul a felelősség Belgium sorsáért, melysk ilyen magatartásra csábították Belgiumét. A német kormány újra erélyesen tiltakozik azóta rágalmak ellen, meíysket a Bel- giun bau folytatott Rémet hadviselés ellen szórtak. Németország és szövetségesei nem felelőink a vérontás folytatásáért. Birodalommal és jogaiba» való hittel folytatja & négyes szövetség a háborút, míg ki nem vivja a békét. £z ántánt válasza Wllsonhoz. Az ellenség »békefeltétel ei“ London, jan. 12. A Reuter ügynökség jelenti: A szövetségest kuek Wilson békejegyzékére adott válássá kifejti, hegy lehetetlen volna most valóságos békét elérni. Tiltakozik az ellen, hagy a semlegesek a hadviselő hatalmak két csoportját egyenlőnek tartsák. á válasz részletesen kitérjeszkedik a borzalmas módszerre, mellyel Németország az emfeerie*ség minden alaptörvényét lábbal tapossa. Egész bünlajströmot sorol fel, amelyek eléggé magyarázzák a szövetségesek tiltakozását. A béke feltételeiről azt mondja a jegyzék, hogy bsnne kell lensiu Belgium, Szerbia és Montenegró visszaállításának és kompenzálásának, Franciaország, Oroszország és Románia megszállott területei kiürítésének megfelelő jóvátétellel egystemben, Európa újraszervezésének a nemzetiségi elv és a népek jogai alapján, a kis és nagy nemzetek teljes biztonságának és szabad gazdasági fejlődésének, az ozmánoknak Eurépából való kikergetésének. Fel kell szabadítani az okszokat, a szlávokat, a románokat, a cseheket, a tótokat az idegen uralom alól. Lengyelországra vonatkozólag az orosz eár utolsó prokiamáeiója, melyet seregeibe* intézett, világosa». megmutatta szándékát. A szövetségesek kívánsága az, hogy a porosz railitárizmus brutális tolakodó hatalmától megszabadítsák Európát. A szövetségesek főkövetelés®, hogy a szabadságnak, igazságnak, a tántoriíhatatlan hűségnek azon alapelvei és nemzetközi kötelezettségűi szerint biztosítsák a békét, melyek sohasem szűnnek meg, Az Egyesült Államok akcióját: inspirálni ezen célt, szem előtt tartva, a szövetségek el vannak szánva arra, hogy mindsn érijükké! kitartanak és minden áldozatot meghoznak avégböl, hogy győzelnao- sen befejezzék a háborút, mert meg vannak győződve arról, hogy ettől függ nemcsak a saját biztonságuk, hanem a civilizáció jövője is?. Egvébkéat a jegyzék tagad minden olyan szándékot, mely Németország és népeinek politikai megsemmisítését jelentené. Hip Ez éoíánís bomlásárúi. Zürich, jan. 12. Nagy feltűnést kelt a „Pál Mail Gazetta* cikke, mely szerint a nzöv tsrgesek sorából egyik nagghatalom kiválikf mert nem akar, vagy nem tud tovább a többivel tartani. Brusszilov tábornok, Írja a lop, tudja, hogy a háború 1917. augusztusában véget ér. Ha ez igy vart, a háború tar- tárnát a lehető rövidre kell szabni, mert egyik vagy másik szövetséges hatalom le talál törni. Helyfcm 4 oldalé Boros szán tóra 3 nme.
