Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-03 / 2. szám

2. oldal S Z A H 0 3 (19Í7 jaawár 3., 2 saséin Amsterdam, jan. 2. Legutóbb az orosz cár főhadiszállásán tartózkodtak a román király, a román ki- íálynó és Károly trónörökös. Ugyanekkor je­len volt Bratianu is, akit a cár kétórás ki­hallgatáson fogadott. Hir szerint a királyi család és a román kormány végleges székhelyének megállapítá­sáról volt szó az esetre, ha Jassyt feladni kellene. Ä npijali hadszíntérről. Berlin, jan. 2. A nagyföhadiszállás hivatalosan jelenti: Oaillaux ajánlotta, hog y a franciák és olaszok együtt működjenek. Németország hajlandó Franciaor­szággal békülókeny magatartást tanúsí­tani, ellenben Oroszország, Románia és a többi Balkánállammal szabadkézre kár­pótlást szerezzen Franciaországban ho­zott áldozataiért. A Times szerint Németország eme feltételeiről az olasz kormáuy tudomás­sal bir. Hirlik, hogy Oaillaux a pápától kihallgatást kért, de nem fogadták. Oail­laux egyelőre nem tér vissza Francia- országba. Albrecht würtembergi herceg hadserege. Az Ypern hajtásban élénk tüzérségi tűz. Angol kázigránáttámadásokat visszaver­tünk. A német trónörökös arevonala : A Champagneban, az argonni erdőban és a Maas keleti partján német támadó csa­patok és járőrök bsnyoauitak a franciák árkaiba; parancs szerint visszatértek és fog­lyokat és zsákmányt hoztak magukkal. Ludendorf, főszáílásmestsr. Äz ifltlnt Válasza után. Becs, jan 2. A lapok az ántánt válaszát a cár is­meretes hadparancsa után nem tartják meg­lepőnek. A választ méltatlannak, vakmerő­nek mondják és visszautasítják aa áfttánt ; követeléseit. London, jan. 2. Az angol király a következő táviratot | intézte Poincaréhoz : Az újév a szövetségeseket a kis nem- , zetokért és a függetlenségért harcolva találja. | Kívánja, hogy a szövetségesek fegyvereik győzelme révén a békés fejlődés útjára lép­hessenek. Lugano, jan 2. A Havas ügynökség jelenti Madridból: A spanyol kormány közzé tette vála­szát Wilson jegyzékére. Spanyolország Wil­son kezdöméayezésétől nem vár eredményt, j Sokkal többet várna attól, ha a központiak ; békefeltétöleikr» nézve az ellenséges hadvi- j selőkkel igyekeznének megegyezni. A spa­nyol kormány nem zárkózik el semmi tár­gyalás elől, amely a háború gyors befejezé­sét sietteti, de csak akkor, ha a békére irá- j nyúló törekvés hatásosabbnak mutatkozik, | mert a közbelépésnek most nincs kilátása \ jó eredményre. A spanyol kormány hajlandó tárgyalásba bocsájtkozni az összes semlege­sek egyesítésére, akik megkárosítódnak érzik magukat és jóvátételt igényelnek. A románok átkozzák Lucaciut. „A föld Vesse ki a koporsóját . . — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ja*. 2. A jól tápiáit, magyar zsíron hízott, sunyi, hazaáruié pópát, akinsk gyalázatos árulása szomorú hirnévra juttatta vársr«- gyaok egyik iegkissbb községének, Laez,falu­nak nevét, kezdi utolérni a végzete. Magyarországra nem térhet vissza többé, mert itt a bitófa várna vastag nyakára és uj hazája, ahol a magyarság gyalázatos eláru­lásával akarta a guruló rubelek előtt meg­nyitni telhetett zssbét, pedig házi tudatára ébredni annak, hogy Lmc&ciu előbb oladta régi hazáját, azutun eladta, a vérpadra adta •1 Romániát is. És most már nincs nyugta a kczfalusi kazaáruiónak. Elhagyta Románia földjét is éa legújabb hónában, Oroszországban bujdosik a román nép dühe elől. Olt sem lesz sokáig nyugta. Oroszor­szágnak csak addig voltak k«dv«sek a baza- arulő gaienaberek, míg Magyarországon iz gattak, Romániában lázitottak. Most azon­ban, hogy a talaj kicsúszott a lábuk alól, mint „menekülők“ nem lesznek többé pénz­zel tömött kedvencei az ©rósz diplomáciá­nak és Oroszország som fog nagyon igye­kezni, hogy hazaárulókat fogjon fel. Simon Vilmos, a P. H haditudósítója írja arról a hangulatról, amely a- román nép körében Lucáéiul ól é3 társairól el van ter­jedve : Slatinán a város fóesperesénői, Buci­éinál laktam. A főesperes fia vezérkari őr­nagy és közvetlenül a háború kitörés® előtt a bukaresti hadosztály vezérkari fősök® volt. Megkérdeztem a román esparsst, isme­ri-e Licaeiut. Az öreg ur patriarchalis alakja felegye­nesedett : — Rnaerem, — mondta. London, jan. 2. A Daily Telegraph írja: Örülhetnénk a békagoadol&tnak, ha az ellenség nem tekintene bennünket legyőződ­nek, mely esetben mi sem tekinthetőik őket legyőződnek. Hír francia, olasz különbekéről. Hága, jan. 2. A Times római értesülése szerint Oaillaux a béke érdekében agitálás cél­jából Rómába utazott, ahol az olasz semlegesek körében állítólag németbarát hangulatot talált. Aztán keresztet vetett és mintha imát rabegna folytadé : A főid vesse ki a koporsóját, fekete ltlke soha nyugalmat ne találjon. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez az átok őszinte, szívből jövő volt. Nemcsak Bucioa főespares küldöd ilyen imát a hazaáruló után, aki most Oroazerszágban bujdosik, hansm mások is. Lucaciunak, a kczfalusi pópának, vi­selt dolgairól eddig ezeket hallottam : Legutóbb Crajovában látták, amikor a harctérré indítottak három, önkéntesekből álló ezredat. Lucaciu szentelte fel a zász­lójukat s a barom ezred a következő ne vé­kát kapta: Hóra, Klosfea é* Krisan. Méiíé nevek Liceciu urhez. Ezúttal különheu a má­sik áruló is szerepelt, Goga Octtivian. A Kő­sókról szóló harcidalnak, amelyben a sasok átrepülnek a Kárpátokon, ő a sztrzőj®. A három ezred közül, amely Licaciu áldásával indult a harcba, egynak már tudom a sor­sát. A Krison ezred átrepült ugyau a Kár­pátokon, de nem tért többó vissza. Egyré- szo megsemmisült, ami pedig megmaradt, az fogságba esett, a parancsnokával együtt. Kérelem Szatmáruármeg^c l^özönségélyez. A háború kitörése után társa­dalmi akció indult meg- országszerte, hogy közadakozásból egy oly alap legyen teremthető, melyből a ke- nyérkeresőtől vagy keresettől meg- iosztott egyének - sokszor családok, — legalább annyi segélyben legye­nek részesitheiők, mely a minden­napi megélhetést biztosítsa szá­mukra. Az első felbuzdulás meglehetős sikerrel járt s egyesek részéről te­kintélyesebb összegek is bocsáttat­taa a központi segélyező bizottság rendelkezésére, azonban a további kérő szavak süket fülekre találtak s ma már ott vagyunk, hogy rö­vid idő alatt be keli szüntetnünk a segélyezési, mert a pénztár kiürül. Ha látná a nagyérdemű közön­ség azokat a szivet-facsaró s két­ségbeesést kifejező kérvényeket s azoknak nagy tömegét, amelyek a bizottság elé jutnak, — s melyek nagy részét anyagiak hiányában figyelmen kivül kell hagyni, — bi­zonyára nem akadna olyan rideg lelkületű ember, aki megtagadná a támogatását. A társadalom igen tekintélyes osztálya bőséges kereseti orráshoz jutott-, ezen osztálynál a pénz oly bőségben van hogy abból emberi kötelesség juttatni valamit azoknak is, akiket a háború mindentől meg­fosztott. Kérve kérem tehát azokat, akik­nek van miből adniok, hogy ado­mányaikat juttassák el mielőbb a „Szamos* szerkesztőségéhez, amely ez adományokat a központi segélyező bizottság rendelkezésére bocsátja. Nagykároly, IS 16. dec. hó. Csaba, főispán. * V lenti felhívásra, amelyet most má­sodízben közlünk, eddig a következő ado­mányok folytak b8: Fogat Kár© y közvetlenül a főisp&ahnz 100 K-t küldött be. A »Szamos* szerkesztő­ségéhez beküldtek: Reiter Jakab 100 K-t, Fried Dízsö 50 K-t, dr. Farkas Jenő 50 K-t. Nem áldozat, hanem a legbiztosabb és leggyümölcsözőbb tőkeelhelyezés a hadikölcsönre való jegyzés ! Aki házat venni vagy bérelni akar forduljon bizalommal SZIGETI JÓZSEF ügynökségéhez Károlyi-utca 6. 5z. — intézeti részvényeket és hadlkölcsön- kötvényi veszek. ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel tudatom a n. ó. kö­zönséggel, hogy malmomban az ...... Tisztelettel László-malom Oi l:;],': ?T Szatmár. tanúsítvány ellenében, újból megkezdtem — Telefon 390. ------—

Next

/
Thumbnails
Contents