Szamos, 1916. november (48. évfolyam, 281-306. szám)

1916-11-28 / 304. szám

oldal S Z A M C ^ (1916 november 28., 304 szám forrásai voltak a nemzetre, horszu évszáza­dokon át. Az ő világtörténelmi rendeltetése, az ő életének müve : e probléma megoldása volt. Hosszas uralkodásának 1&4S, 1887, 1896 és 1914 voltak az útjelzői. Trónríílépt« sokáig lappangó ellentétek végtelenül egy­másra törő katasztrófájának korszakába esett. E végzetes küzdelem és az azt kövstő gyá­szos korszak tanulságaiból merítette azt a politikai irásyt, amely élete delén a magyar nemzettel való kiegyezés révpartjára juttatta. Majd három évtized békés fejlődésére a aem- zettei egzütt örülve tekint vissza és lelkében egybeforrva a nemzettel üli meg előbb a ma gyár állam fennállásának ezeréves ünnepét, kevés vártáivá rá pedig a 48-as törvények megalkotásának ötvan éves fordulóját. A béke müve folyik tovább, de nem adatott meg neki, hogy élete végéig a béke utjain halad­hasson. Fellegak tornyosultak. Az ellenség gonosz indulatai környékezték királyunkat, hazánkat és a birodalmat. Provokáció provo­kációt ért ás a világ iegbókésebb fejedelme életo alkonyén kénytelen volt Kardot rántani. Akkor tü«t ki igazi müvének igazi értéke. A ránk zudult v ílágkonflagráciö alatt tűnt ki a magyar nemzeti intézményeknek mimden erő­vel dacoló élő eraje. Hogy ^zek a szabad­ságjogok és ezek az intézmények az erőnek mily hatalmas fokára emslkeduk, mos; a magyarság «rőforrásai és a nagyhatalmi ál­lásnak is erőforrásai. Csak sikerüljön eltávo­lítani mindazokat a magyar aesnzeti jogokat és szabadságokat gátló akadályokat, akkor a magyarság »raja és a magyarság, mint a di­nasztia és a trón támasza még a mostaninál is erősebb és megingathaiatlaBabb lesz. C ;ak a szabadságjogoknak kiterjesztése ad erőfor­rásokat a nemzetnek. A magyar nemzet j gainak a köíös védelemmel való öszhangfeahozasa hozzájárul a közös erő kifejtéséhez, a közös győzel­mekhez, a közös dicsőséghez. Boldogult nagy királyunk élete nagy müvét, a melyen any- nyit fáradt és munkálkodott, nem tudta már befejezni. Az ut. a melyen a kiegyezéstől a világháborúig eljutott, nem volt sima. Záto­nyok és örvények között kellett haladnia. Meg voltak a súrlódás nyomai, de hogy mindezeken a bajokon és veszélyeken át a kiegyezés, a király e nagy müve diadalmas­kodott, azt az ő nagy bölcsességének, kia­padhatatlan türelmének s jóságos szivének köszönhetjük, a mely örökre biztosítja a nemzet ragaszkodását, szeretőiét és hűségét (helyeslés). A megtestesült államférfi volt ő egész fejedelmi tevékenységében. Nem ismert mást, mint a kötelességet. Egész fejedelmi élete a fáradtságot és a csüggedést nem is­merő szakadatlan munkából állott. Ebbe a kötelességteljasitéBbe belevitte jóságos lelke meleg szemetét. Elnéző volt mások hibáival szemben és derült lélekkel nézte mások em­beri gyarlóságát. Ez a két íő'.ulajdonság : kemény kötelességórzet és a lelki jóság adott egyéniségének különös varázst. Ebben adta próbáját sztoikus — nem rósz kifejezést használok keresztény — lelki nagyságának a melyet a sorscsapások nem rendíthettek meg. Dolgozott szakadatlanul utolsó lehelle- téig. Élete utolsó napján láztól gyötörve erőltette a munkát és meghagyta, költsék fel másnap főt négykor. Ezt a parancsát már nem lehetett teljesíteni... Pihenni tért. .. Minket itthagyott megrendülve, gyászbaborult lélokksl. Legysn emlékezete áldott! Legyen élő tanulság és ÍV le síelő példa s a mig ma­gyar él, keresse föl hálás kegyelettel! Ezután gróf Khuen Hédarváry Károly a munkapárt elnöke, gróf Apponyi Alb ert, gróf Aadrássy Gyula, gról Batthyány Tiva dar méltatták még beszédeikben az elhunyt királyt. Gróf Ziehy Aladár, Pop Csicsó István és Babits* Gy&lazky Ljuba részvét kijelentései után az ülés véget ért. k főrendiház ü-ése Budapest, nov. 27. A főrendiház délután 4 órakor tartotta gyászüíését, amelyen a főrendek teljes szám­ban megjelentek. Jósika Samu báró elnök nyitotta meg az ülést, aki a királyi kézirat t elolvasása után nagyobb szabásai gyászbaszéd et tartó t, utánna Cser noch János hercegprímás szó­lalt föl. Ezután a képviselőház határozataival : azonos határozatokat hoztak, mire az ülés ! véget ért. Szatmár város gyászközgyü lése. j — A »Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, név. 27. j Ferenc József királynak gyászfátyollal j lebontott élatnagyságu képe előtt impezáns j módon nyilatkozott meg ma délelőtt a vá- i rsíbáza nagytermében Szatmár város közön- i ségések gyásza. A rendkívüli közgyűlésen, a»»íyen az j azt egybehívó C>t,ba Adorján főispán elnö­költ. nemcsak a törvényhatósági bizottság . tagjai, do iga» sokan megjelentek sötétszisü j ruhában Szatmár város társadalmából olya- j Bök is, akik nem tartoznak a bizottsági ta- j gok közé. Csaba Adélján főispán a közgyűlést j megnyitván a következő gyáwsbuszédet mon ; dotta el, amelyet az összes jeianlevők állva í hallgattak végig : Tekintetes törvényhatósági bizottság! Szomorú kötelességet teljesítek a mai reodüivüli közgyűlésen, midőn hí vara l®san bíjoloHíem, hogy a mindé* korbsli uralkodók legfanségesobb alakja, Ö Felsége Első Főivnc József, Ausztria császárja s Magyarország apostoli királya 68 évi uralkodás után wove.-, bor 21-tn átadta magasztos lelkét az Egok Urának s pót­lásra váró testét az eayészetnek. Mindnyájan tud uk azt, hogy egy olyan pátriárkái kort ért férfiú, bármily erős lélek lakozott is benne, nem sokáig állhat már «Ilont a mindéül elpusztító idő viharának s el kéliett készülve lennünk, hogy bármelyik percb n beállhat a kataszt­rófa, — mégis midőn a rettenetes hir vé­gig száguldott az országos, alig voltunk képesek a dermesztő hír hatásából fel­ocsúdni. Kétségbe eséssel kérdeztük, hogy mi lesz ? Pótolhatja-e Öt valaki e nagy és válságos időkben ? Tudjuk a ^élktlözai az Ö jóságos es bölcs vezetését ? Hiszen egy fogalom volt ő nekünk, a király hata­lom íogéiraa, meiyet az Ö egyéniségétől elválasztva már ol sem tudtunk képzelni. Szi*te kiirthatlan hit volt lelkűnkben, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatás tarto­zik e minden szenvedésen keresztül ment uralkodónak azzal az elégtétellel, hogy korszakalkotó nagy müveit a dicsŐ3égtel- jas háború befejezésével mindenkorra szóló béke megteremtése által Ö tetőzze be. A mindenható Isten feölesrsége azon­ban másként intézkedett s végeztében vallásos hittel kell megnyujodnunk. Alattvalói hódolatunk s az elmúlása falett érzett mélységes bánatunk azonban azt parancsolja, hogy a hála és kegyelet adóját ravatalánál rójuk le. Indítványozom ennélfogva, hogy: Magasztos uralkodói erényeit s a nemzetnek iránta érzett osztatlan szeme­tét és háláját egy külön és díszes formá­ban kiállítandó jegyzőkönyvben örökítsük meg. Halála felett fájdalmunkat és rész­vétünket pedig az uralkodóház előtt a m. kir. kormány utján fejezzük ki. A mély hatást keltő beszéd elhangzása után dr. Vajay Károly kir. tan. polgármes­ter megismételte az elnöki indítványt és uta­sítására Székely Endre városi aljegyző fel­olvasta a következő határozati javaslatot: Szatmárnémeti szabad kir. város kö­zönsége 1916. évi Szent-András havának 37. napján tartott rendkívüli törvényható­sági közgyűlésén Ő Császári és Apostol1 Királyi Felségének, áldásosán uralkodott I. Férése Józsefnek az egész magyar nemzetet mélyen lesújtó elhalálozását mélységes megrendüléssel, őszinte alatt­valói fajdalommal, azonban a Mindenható bö'cs akaratába« megnyugodva veszi tudo­másul, emlékezteiét k-zgyülési jegyző­könyvben megörökíti és alattvalói részvété- rmk a magyar kir. kormány utján IV. Ká­roly kirrály Őfelségéhez intézendő felirattal ad kifejezést. Miután a közgyűlés az indítványt elfo­gadd, ezt az elnöklő főispán határozaiiiag is kimondotta. Ezután a polgármester indítványára felolvastatok &z elhunyt király végrendeleté­nek ama része, amelyben búcsúszavakat in­tézett a nemzethez. A közgyűlés elhatározta, hogy az ural­kodó szózatát e mai ülés jegyzőkönyvébe foglaltatja és ekképpen megörökíti. Az elhunyt király imlókósok megörö­kítése és a gyász kifejezése tárgyában a közgyűlés elhatározta a következőket: I. Ferenc József, Ő C; ászári és Apostoli királyi Felsége emlékéi a város valamelyik közterén í'etáili and > szobor vagy egyéb állasdó emlékművel fogja megörökíteni, amelyre vonatkozó intézke­dések kellő időbe« való előkészité-ével és a szükséges javaslatok megtételével a vá­rosi tanácsot megbízza. A város közönsége által érzett őszin­te és mélység«;' gyász méltó kifejezésére elrendeli a bizottsági közgyűlés, ho?y 1. a temetés napján és a temetés órájában a város minden templomában gyász istentisztelet tartassák, 2. a temetés napján az összes isko­lákban az előadások szünetsitessenele és a nagykirály emlékére gyász ünnepélyek tar- tessanak, 3. az országos readelkezéshez képest a város területén minden színházi és moz­góképelőadás, valamint nyilvános helyen való zenélés 1916. december hó 2-ig szü­neteltessék, 4. a városi közsegélybe» részesülő szegények között a temetés órájában 1000 “korona segély osztassák szót a városi sze­gény alapból, 5. az összes középületek, magánbá- zak és üzletek gyászj el vényekkel és gyász­lobogókkal diszittessenek, a város összes kereskedői pedig felkéretnek, hogy név. 30-án délután 1 órától 4 óráig üzleteiket tartsák zárva, végül 6. a törvényhatósági bizottság a vá­ros közönsége képviseletében Ö Felsége temetésén való részvételre két törvényha­tósági bizottsági tagot küld ki és megbízza őket hegy ö Fals-ég» ravatalára a város nevében diszss koszorút helyezzenek. Ezután a közgyűlés véget ért. Újabb sikereink Romániában. Budapest, nov. 27. Hivatalos' jelenté« : József főheroey, vezérezredes hadsereg-arcvenala: A Tumu-Szverinnél megvert elíeriség délkeleti irányban vissza vonul. Osztrák-magyar és német csapatok üldözik. Ezekben a har­cokban szerzett zsákmányunk 28 tiszt, 1200 főnyi legénység, 3 *gyu, 27 telt lőszerkocsi és 800 megrakott szekér. A dunai kikétőkban is gazdag zsákmány jutott kezünkre. Az Olt alsó folyásától keletre, Alexand- riától északra és délre elértük a Vedaa. sza­kaszt. Az Óit [felső folyásánál az allensőget a Topologu szakasz mögé vetettük vissza és Tigveniltől keletre áttörtük az ellen­séges állást, mely alkalommal 10 tisztet

Next

/
Thumbnails
Contents