Szamos, 1916. október (48. évfolyam, 254-280. szám)
1916-10-17 / 267. szám
(1916 október 17. 267. szám) SZÁM 0 S 3. oldal óra tájban & Kossuth-keTtből jött ki az Attila-utcára. Amint kilépett a Kossuth-ksrt kapuján, éppen ott haladt két tejesasszony. „Én 60 fillérért adom literjét a tejnek“, mondta a egyik. „Én nem adom drágán, de feliben vizezem a tejet, igy jobban jövök ki“, mondta a másik. Most már csakugyan nem tudta a vaddisznó, hogy hol van. Valami rosszabb helyen, mint az erdőbsn, mert ilyen beszédeket ott nem hallani. Azzal nekiszaladt a két tejesasszonynak, akik — nagy öröm lehetett látni — hatot hengerbuckáztak az aszfalton. A tej kiömlött mindkettőnek a kannájából. Egy rongyosan öltözött, szegény ember jött a vaddisznóval szemben. „Hol lehet ebben a városban a legjobb ellátást kapni ?“ kérdezte a vaddisznó. „Hol ?, mondta az öreg, hol ? Hát ha nyugodtan akar Vadkan ur élni és azt akarja, hogy semmire sa legyen panasza, akkor ne a város felé menjen. Menjen csak keresztül itt a vasúti sorompón és azután a legelső kapun jobbra menjen be. Az az egyetlen hely Szatmáron, ahol a lakosságnak nincsen panasza a köz- ellátásra“. A vaddisznó követte a szegény ember tanácsát és ment a megjelölt utón, ahol a református temetőbe jutott. Csakugyan nagyon szép, nyugodt voit az élet, amig élő emberre nem akadt. Ettől az egy élő embertől azonban már nem lehetett ím-gélni. Ez az egy ember puskát fogott a vaddisznóra és ólomgolyókat küldözgetett felé. „Ne mar- háskodjunk, komám, mondta a vaddisznó, nincs ólomjegyem, nekem nem jár ólom.“ A puskás ember beugrott a vaddisznónak, j mert neki már annyi jegye volt, hogy azt j hitte, hogy csakugyan létezik ólomjegy is j A vaddisznó ezek mán elhagyta városunk területét és Ooxbod felé vette útját. Ombod falu végén éppen a vasat verte a kovács, mivelhogy a vas meleg volt és a kovács az iskolából tudta, hogy ilyenkor ütni kell. A vaddisznó undorodott mindenféle vastól, nekiszaladt a kovácsnak és „talpba agyar“, kiáltással agyarával felhasitotta a kovács lábát talptól térdig. Alig tette be azonban agyarát Ombodra, megint ólomgolyót küldtek feléje. Székely József uram volt, akiről csak nemrégen irta meg a „Szamos“, hogy milyen fényes ebédet adott egy vadászó társaságnak. Ennek ismét megpróbálta a vaddisznó beadni az ólomjegy viccet. Be itt nem ért való semmit. „Minálunk nem szokás jegyet kérni a vendégtől“, felelte Székely uram és jól célzott lövéssel letörhette a vadkant, amely — nem tehetett egyebat — kiszenvedett. Ez a szomorú íört nete annak az elkeseredett j vadkannak, amely otthagyta az erdőt és j héttőn reggel 7 óra tájban bejött a városba, j A Tisztviselők Fogyasztási Köre | tagjai számára az e heti lisztjáraudóság szerdától fogva kerül kiosztásra a polgármester ur háza alatt levő hatósági üzletben, — az október 16 tói kezdődő uj szelvények és a tagsági igazoló jegy bemutatása ellenében. — Most csak rozsliszt és búzadara kerül kiosztásra, nullás és főzőlisztje a városnak nincs. — A sorrend a holnapi lapban lesz közreadva. — Azok a tagok, akik a múlt alkalommal még nem itt kapták meg lisztmennyiségüket, a mai napon jelentkezzenek beosztásuk végett Bélteky Lajos intéző-bizottsági elnöknél. A honvédség sziiségletei ügyében a központi raktár elkészítette a részletes jegyzéket. A pályázók ezt a debreceni kamaránál betekinthetik. U RÁNT A MOZGrű (KINO THEATER) M iparos Otthon dísztermében. Telefon 3-06. MA KEDDEN este 6 órától folytatólag a fővárosi Mozgőképpalota páratlan sikerű aktuális slágerszáma. A müncheni és wieni Müvészfilm társaság nagyszabású alkotása 3200 méteres filmkolosszus! Kókuszdió termelés természetes. Az uj plébános bohózat. Végül az e^ész országban példátlan sikert aratott aktuális filmdráma: Fővárosi szymphonikus zenekar személyes közreműködésével; A mi rezervistái n ki Miaui EMűyért és Hímét! ftehrar világhírű z enedarabja, háborús dráma napjainkból 4 felvonásban. Zi ehrer világhírű örökszép zenedarabját a müncheni és bécsi müvészfiim- társaság mesteri filmdrámára dolgozta át és igy gyönyörű, aktuális dráma keretéiben élvezhetjük a fenomenális zenét. Mindenütt óriási sikert ért remekszép alkotás. HELYÁR: Páholyülés 1 K 50 f., I-ső hely 1 K 20 f., Il-ik hely 70 f’, IÍI-ik hely 50 fillér. Kedvezményes jejy nem érvényes. Az erdő kitermelésével foglalkozók katonai felmentése ügyében a debreceni kerested almi és iparkamara utján, a kereskedelmi m. kir. miniszter közli a következőket: „Tekintettel az erdőgazdasági üzem fentartáiához fűződő rendkívüli fontos köz- gazdasági és katonai érdekekre, a tűzifa, bányafa, talpfa, cellulosefa, faszén, mü- és haszonfa termelésénél és ezek szállításánál, valamint a gőzfürészeknél és tűzifa nagyvágóknál, továbbá az erdészeti építkezéseknél alkalmazott, a honvédelmi vagy hadügyminisztérium, továbbá a honvéd kerületi és a katonai (hadtest) parancsnokságok által meghatározott tdőre felmentett erdőgazdasági munkások, fuvarosok és alkalmazottak, üzemi tisztviselők, munkafeiügyelők, gépészeti személyzet, valamint az említett faanyagok tsr- mslői, akiknek felmentése 1916. évi október hó elseje és 1917. évi március hó 31-ike között lejár, a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyotértőleg kiadott jelen rendeletem- msl 1917. évi április hó 1 ig ezennel hivatalból fvlmentettnek, illetve felmentésük eddig az időpontig folytatólag hivatalból meghosz- szabbittatik.“ Ellopott bőrök. Rácz István timár- mester Kölcsey utca 36. szám aiatti lakos panaszt emelt a cseadőrségen, hogy vasárnap éjjel az udvarán levő záros kamarából tiz darab kikészített marhabod loptak el. A börök értéke körülbelül 2000 korona A csendőrség az ügyben megindította a nyomozást. Vadgesztenye gyűjtése. A VörösKereszt Egyesület azzal a felhívással fordult a magyar társadalomhoz, hogy a vadgesztenyéket gyűjtse össze és adja át a Vörös-Kereszt egylet helybeli fiókjainak, illetve választmányainak. Az egyesület ezt a felhívását m»sí megismétli és nagyon kéri a magyar társadalom minden rétegét, hogy ezt a kérését teljesítse is, mert ez a kicsinynek látszó dolog, valójába» nagy fontosságú. A Vadgesztenye Főgyüjtőhelye megtalálta a módját annak, hogy a vadgesztenyékből a káros anyagokat kivonja s ezáltal legalább részben elejét vegye a mindjobban mutatkozó állatelesőg hiánynak. A mai háború sikeres megvívása nagyon sokban attól is függ, hogy tudjuk a küzdelem gazdasági részét lefolytatni. A földre lehullt és ott elpusztuló vadgesztenye tömegek a mai viszonyok között pótolhatatlan gazdasági veszteséget jelentene reánk nézve. Különösen kéri a Vörös-Kereszt egyesület a hazafias magyar tanítóságot arra, hogy egy-egy délutánon vonuljon ki összes növendékeivel olyan helye re, a hol vadgesztenye fák vannak, gyűjtse össze a már lehullott anyagot és azt szolgáltassa be az ottani Vörös-Kereszt egyleti fióknak. Ezt a kérelmet természetesen mi a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk az illetékesek figyelmébe. Koszorumegváltás. özv. Dienes De- zsőné halála alkalmából Kölcsey Mária és Uray Dezsőné koszorumegváltás címén 30 koronát küldtek be hozzánk a Vörös Kereszt * céljaira. Továbbítottuk. A Szamoshoz befolyt adomány. Borbás Pálnő a helybeli rendőri büntető bíróság utján egy részére megítélt kárdijban 16 koronát juttatott hozzánk a katonai özvegyek és árvák alapjára. Továbbítjuk. Fogászati műtermemet Deáktőr 6 sz. alá (Szatmári bank épületébe Gind cukrázda mellé) helyeztem át és a régi olcsó árak mellett készítek mindenféle fogpótlásokat ős fogtöméseket művésziesen tartós anyagokból. Szatmár város szegényeinek és a harctéren elesettek családtagjainak díjtalanul. Állandó ingyenes lift használat. Garay Pál. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór.
