Szamos, 1916. október (48. évfolyam, 254-280. szám)

1916-10-15 / 266. szám

SZAMOS

7 oldal

1916 október 16. (266. szám)

hatóságnak, amely részükre az engedélyt í megadta, az engedély érvénytartalmának j letelte után az engedély alapján kiszolgáltatott j mennyiségekről fogyasztónként részletezve a j fogyasztó nevének (cégének, lakóhelyének, j üzlethelyiségének) foglalkozásának és annak a célnak feltüntetésével, amelyre az illető anyagot kiszolgáltatták, kimutatást, beter- 1 jeszteni.

Az adóköteles ásványolajtermékeknek ; adómentes beszerzésére vonatkozólag fennálló rendelkezéseket az előbbi bekezdések rendelkezései nem érintik.

í

A 5. §-bai felsorolt anyagoknak közvet- j lenül a katonai igazgatás részére való kiszol- J gálta'ása nincsen engedélyhez kötve, de a ; kiszolgáltatás csakis a katonai hatóság meg- j rendelése alapján történhetik. Az ilykép kiszolgáltatott mennyiségeket az 1. §. szerint teendő bejelentésekben külön fel kell tüntetni és a megrendelő okmányt az eladónak meg kell őriznie.

Megadott beszerzési és kiszolgáltatási engedélyek bármikor visszavonhatok.

8. §.

A beszerzési engedélyt (7. §. 3. bek.) a vevő, a kiszolgáltatási engedélyt (7, §.4. bek.) a zár alá vett anyag eladója tartozik kérelmezni.

Az engedélyek e'nyerése iránti folyamodványt közvetlenül a kereskedelemügyi ministernél az ipari műszaki ügyosztályban, a mezőgazdasági üzemekben használt motorok céljaira használt benzint, benzolt, kenőolajokat illetőleg pedig a földmivelósügyi miniszternél illetőleg az ezen miniszterek által megbízott j hatóságnál kell előterjeszteni.

A folyamodványokat az elsőfokú iparhatóságnál kapható minta szerint kell szerkeszteni.

A folyamodványban foglalt adatokat mezőgazdasági motorok céljaira szolgáló beszerzéseknél az üzem helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) által, a fen- tartott ásványok bányaüzeme céljaira szolgáló beszerzéseknél az elsőfokú bányahatóság (bányakapitányság, illetve bányabiztosság) által, más célokra szolgáló beszerzések tekintetében pedig az elsőfokú iparhatóság vagy az illatékes iparfelügyelő, vagy a községi elöljáróság (polgármester) által kell igazol- j tatni.

Állami üzemeknek saját céljaikra szol- j gáló beszerzéseihez ily igazolás nem szűk- ■ séges.

TTT Az ásványolajtermékeknek, benzolnak és kátrányolajterI?ékeknek közszükségleti célokra Vgló biztosítása.

\9. §•

A kereskedelemügyi miniszter közérdek- { bői szabad mérlegelése sz?Un*; ásványolaj tér- ; mékefeet, nyers kőszénkátráPy^ nyers barna- j szénkátrányt és kátrányterrri^keket előállító vagy ilyenekkel kereskedő várM^ok^ és ez anyagok egyéb tulajdonosait arr’a. kötelezheti, hogy ezeket az anyagokat üzemeikből, illetőleg készleteikből a hatóságilag jnegállapitott legmagasabb áron a miniszter ren delkezéséhez képest szállítsák. Abban az estben, ha az illető anyagért követelhető legmagasabb ár nincs megállapítva az átvevő álta.] fizetendő árat a kereskedelemi.gyi minister á 'iapitjameg.

Az ár az áru átadása előtt 'készpénzben lefizeteudő, avagy az átadása rátán 14 napon belül teljesítendő fizetésre biztosíték nyújtandó.

Ha az ár az áru átadása ®őttt még nincs megállapítva, a teljesítendő biztosíték nagyságát a kereskedelemügyi mónisUjr határozza meg.

10. §.

Ha az a veszély fenyeget, nogy az 1. -ban említett valamely anyag a köz szükséget fedezésére nem fog kellő mennyiségben rendelkezésre állani, a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőig közérdekből az érdi keltek teljesítőképességének és gazdasági helyzetének figyelembe vételével szabad mérlegelése szerint.

1. az ásványolaj termékek, nyers kőszénkátránynak, nyers barnaszónkátránynak és kátránytermékeknek előállításával foglalkozó vállalatokat üzemük folytatására kötelezheti.

2. azokat bizonyos meghatározott anyagoknak, bizonyos meghatározott mennyiségben való előállítására kötelezheti:

3. az előállítást szabályozhatja és o célból üzemterveknek jóváhagyása végett való bemutatását rendelheti el, avagy az üzemtervet maga írhatja elő:

4. nyers anyagokat és félgyártmányokat a teljes feldolgozás kötelezettsége mellett más vállalatokhoz utalhat át:

5. egyes vállalatokat más vállalatok nyer3 anyagainak, félgyártmányainak és készgyártmányainak beraktározására kötelezhet.

11. §.

Amennyiben valamely vállalat a 10. §. 1—3. pontjaiban körülirt kötelezettségek valamelyikének nem felel meg, a kereskedelemügyi miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetórtőleg, a körülményekhez képest a sz kséges anyagok előállítását az illető üzemben vagy valamely más üzemben a mulasztó vállalat terhére és költségére elrendelheti. Utóbbi esetben a mulasztó vállalatot arra is lehet kötelezni, hogy nyers anyagát, készgyártmányait és üzemi segédanragait az előállítással megbízott vállalatnak átadja.

A 10. §. 4—5. pontjaiban felsorolt esetekben a feldolgozásra átadott anyagokért, illetőleg az anyagok beraktározásáért járó térítési összeget a kereskedelemügyi minister a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg

12. §.

A kereskedelemügyi minister a pénz- ügyministerrel egyetértőleg ásványolajtermékeknek, benzolnak és kátrányolajtermékeknek közszükségleti célokra való biztosítása érdekében általában megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre a háború esetére szőlő kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések a ministeriumot feljogosítják.

IV. Át neneti rendelkezése >.

13. §.

Azon beszerzési engedélyek alapján, a melyeket a kereskedelemügyi és földmivelés ügyi minister á jelen rendelet életbelépte előtt kiállított, a fél, akinek nevére az engedély szól, az engedélyezett mennyiségeket az engedélyben meghatározott időtartam alatt, de legfeljebb 1916. évi október hó 15. napjáig, még ezentúl is beszerezheti. — Az utóbb jelzett nappal ezek az engedélyek minden esetben hatályukat vesztik. — Ugyanez áll megfelelően a jelen rendelet életbelépte előtt kiállított kiszolgáltatási engedélyekre is. -*j|g

V. Záró és büntető rendelkezések.

14. §.

Fenálló kötések nem mentesítenek oly kötelezettségek teljesítése alól, a melyeket a, jelen rendelet vagy az annak alapján tett hatósági intézkedések megszabnak.

A kereskedelemügyi ministernek avagy megbízott közegeinek kívánságára az ásványolaj ermékeknea, nyers kőszénkátránynak, nyers barnaszénkátránynak és kátrány termékeknek előállilásával vagy forgalomba hoza- ta'ával foglalkozó vállalatok az üzemre vonatkozó összes felvilágosításokat megadni tartoznak.

A jelen rendeletnek, valamint az annak alapján kiadandó rendelkezéseknek megtartását erre a célra megbízott közegek fogják ellenőrizni. E közegek ellenőrzés céljából, valamint a rendelet alapján teendő intézkedések keresztülvitele végett az üzemi és raktári helyiségeket, valamiut a vállalatok egyéb telepeit megtekinthetik, úgyszintén az üzleti könyvekbe és egyéb feljegyzésekbe is betekinthetnek.

16. §.

Aki a jelen rendeleíet vagy az annak alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi, vagy megszegésüknél bármely módon közreműködik, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó ,nénzbünteté3 2 ezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig «terjedhet.

Azon készlet tokintetóben, amelyre nézve a kihágást elkövették, a tör/ény értelmében elkobzásnak van hel;ye. Az elkobzott készlet

értékének egy ötödé a feljelentőt, a többi része a felmerült költségek levonásával a rokkant katonák alapját illeti.

E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

Horvát-Szlavonországotcban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.

17. §.

Az egyes ásványolajtermékek, a benzol és a kátrányolsjtermékek forgalmának szabályozásáról szóló 4451—1915. M. E. valamint az ugyané rendelet kiegészítéséről és módosításáról szóló 1373—1916. M. E. számú rendelet (l. az előbbit a Budapesti Közlönynek

1915. évi december hó 21. napján megjelent 294. az utóbbit pedig a Budapesti Közlönynek

1916. évi május hó 3. napján megjelent 101. számában) a jelen rendelet életbelépésével hatályukat vesztik, de a hatályuk ideje alatt keletkezett jogviszonyokra és elkövetett cselekményekre nézve továbbra is az idézett rendeletek maradnak irányadók.

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed

Horvát- Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani ön- kormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre.

Szatmár Németi, 1916. okt. 5.

A főkapitány.

15871. és 15955.—1916. tan. szám.

Hirdetmény.

A m. kir. minisztériumnak 3.172—1916 M. E. sz. rendelte, a tengerikészletek fel- használásáról, forgalombahozatalár 1 és közszükségleti célokra igénybevételéről.

Városi tanács a m. kir. kormány 3172— 1916. sz. rendelete folytán az 1916. év, valamint az ezt megelőző évek tengeri terméséből származó készletek tekintetében a következőket rendeli:

A termelő rendelkezési joga tengeri- készlete fellett.

A közélelmezésnek és a közszükségletnek az 1916—17. gazdasági év folyamán a jelen rendelet hatályon kívül helyezéséig leendő biztosítása érdekében a tengerikószletek fel- használása, árusítása és egyébként való forga- lombabozaíala csak minisztérium rendelkezései értelmében és az általa megállapított feltételek mellett történhetik, tengerikószlete felől a termelő is csak a jelen rendeletben megszabott korlátok közö.t rend lkezhetik.

A je en rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki munkabér, részes mivelés vagy konvenció fejében kap a termelőtől tengerit; ehez képest a készlettulajdonos a munkabér, rószmüvelés vagy konvenció fejében kapott tengerivel is csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik.

A termelő tengerikészletáből annyit, amennyit saját házi és gazdasági szükségletének megfelel erre a célra szabadon felhasználhat.

Házi szükséglet cimón az 1917. évi tengeritermés felhasználhatásáig terjedő időre azon személyek figyelembevételével, akik a termelő háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek, csak annyi tengerit lehet számításba venni, mint amennyi tengeri rendes viszonyok között ezen a vidéken ilyen célra hasonló időtartam alatt rendszerint szükséges.

Gazdasági szükséglet cimón az 1917. évi tengeri termés felhasználthatásáig terjedő időre csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, része, kon- I venoiója) a vetőmag és az állatállománynak | egyéb terményekkel vagy termékekkel nem ; fedezhető szüsséglete vehetők számításba.

A termelő saját tengeri termésnek fel- ! használásával a saját szükségletén felül to- vábbbi eladás céljára is hizlalhat sertéseket, de ha tovább eladás céljára négynél több sertést akar hizlalni, ezt csak a törvényható-