Szamos, 1916. október (48. évfolyam, 254-280. szám)
1916-10-31 / 280. szám
2 óm S C A M @S (1918 efrttfoQ’ 31. (2 80 szám ügynökök terjesztik, hogy megingassák — szövetségeseinknek Oroszországban való bizalmát. Protopopov belügyminiszternek a kormány megbízásából a főhadiszálláson tett ünnepélyes nyilatkozata megerősíti a császári orosz kormánynak megingathatlanul szilárd elhatározását, hogy a háborút végig folytassa. Az o\mz hadszíntérről. Budapest, okt. 30. Hivatalos jelentés: A tengermellékan tegnap az ellenség harci tevékenysége kedvezőtlen látási viszonyok között csekélyebb volt, mint az előző napokon. altábornagy. A npgaii hadszíntérről. Berlin, okt. 30. A nagy főhadiszállás jelenti : Ruprecht bajor trónörökös, vezér- tábornagy arcvonala: A Sommetól északra levő arcvonal számos helyen erős tűz alatt állott, amelyet erőteljesen viszonoztunk. A Le3 Boeufs-Morva! vonalból indított támadás alkalmával sikerült az ellenségnek azt a területet, amelyet Le3 Boeufstől nyugatra levő legelső árkunkba való betörésével megszerzett, dél felé csekély kiterjedésben kiszélesítenie. Valamennyi többi pontok, ahol záróíü- zünköa keresztül előre jutott, véresen visszavertük. A Somme déli partján a berliniekből ás a brandenburgiakból álló 359. számú gyalogezred, amelynek támadását, a megfigyelő repülők által Uiutilá an. ±á.mi.&ato*i. tCnnAvn&g hatásosan előkészítette, friss támadásban rohammal elfoglalta La Matso nette majort és az innen Biaoh.es felé húzódó francia Állásokat. 420 foglyot köztük 15 tisztet szállítottunk be. A német trónörökös arcvonala: Verdun északkeleti vonalán az ágyu- harc tovább tartott. Ludendorf, első főszállásmester. Rotterdam, okt. 30. A Reuter-ügynökség jelenti az angol főhadiszállásról : Itt ott már hallani hangokat, hogy a tavalyi tél állandó lövészárokharcaink megismétlődése várható az idei télre is. Kétségtelen, hogy az esős időjárás hosszabb időközökben holtpontra juttatta a hadműveleteket, de nagy különbség van a tavalyi és az idei tél között. Tavaly télen nem támadtunk, mert nem készültünk fel teljesen, de ezidén olfenzivában maradunk, teljesen készen vagyunk és a németeket folytonosan magunk előtt kergethetjük. Változás a porosz hadügyminiszter! székben. Berlin, okt. 30. A Wolff-ügynökség jelenti a főhadiszállásról : A császár Wild von Hohenborn altábornagy hadügyminisztert egy nyugati hadtest vezetésével bízta meg, Stein aitáborna- gyot pedig porosz hadügyminiszterré, és államminiszterré nevezte ki. E változás azért vált szükségessé, miután az otthoni katonai rendelkezésekben döntő miniszternek a hadrakelt hadsereg fokozódó szükségleteiről, mint csapatvezetőnek magának is tájékozódnia kell. Csak egij ggeríga árát! Halottak napja van megint... A harmadik háborús év halottak napja, amely három háborús évben halottak napja volt minden nap s minden könny hősi halált halt véreink ismeretlen sírját öntözte, s minden gyözaleru fénye ismeretlen sírjaik hantját ragyogta be halhatatlan dicsősséggel. Akik a haza szent védelmébe» ostobák vérüket, nem egyes embere, sem egyes családok halottal, hanem az egész »esszéié és ez a magasztos közösség a szülők, a testvérek, a gyermekek fájdalmát, bánatos büszkeséggé acélozza és az elesett hősöket a történelem magaslatára ravatalozza fel. Szent az a föld, amelyre a magyarságért halt hős katona vére hullott és százszor szeat a hant, amely alatt örökre elpih»»t. A háború boronája, fevlonuló csapatok daltól hangos menetelése, vágtató ágyuk nehéz dübörgése, földönfutó falvak népének vándorlása, sikoagó szél, zuhogó zápor, szemelő ■ eső, olvadt hó, elfutta, elmosta, eltiporta ezeket a sírokat, da a honfiúi szeretet, a fairen őrködő, gyászfátyolos kegyelet fílke- reste, megtalálta őket, bejárta a Kárpátok hegyeit, völgyeit, vízmosásait, vitdonait, ahol Szurmay honvédéi, a szövetséges Südamee hősei, közös hadsereg vitézei harcoltak és virágot ültetett a hantokra, fej fát tűzött a si- rok fölé. — Ki nyugszik ott? — Nem tudj*, ; nem kérdezi. A legnagyobb, a legszentebb j ha'.ott. Hős, aki vérét Magyarországért, a ma- ! gyarságért oatontta. Kétszázezer ilyen sir ! van a Kárpátokban! Mindnyájunk halottai, Biindyájuak hő- | sei — sírjak mindnyájunk földje, mindnyájunk jövendője. — Legyen övék a harmadik háborús év halottak napja. Ezen a napon a kultuszminiszter rendeletéből az erszág össz®3 iskoláiban gyűjtenek országos badiiir-alapunk javára. November másodikán áldozzon minden magyar \ diák, minden magyar iskola az ő emléküknek. Május elseje az uj kárpáti falvaké volt. — 500.000 — koronát adtak össze a magyar iskolák a jövendő hajlékaira, novftmb&r 2-a legye» a halott hősöké, akik msgvá-dték a Kárpátokat, s kiomlott vérük visszaszerezte a földel, ahol az uj kárpáti falvak felépülnek. Ha az ő sírjukat gondozzuk, a magyar földet erősítjük, védjük. Adjon mindeaki csak egy gyertya árát. És csudálatos lángoktól j lesz fényes halottak napja, a szivek tündöklő ! füzétől, a honszeretet csillogó mécseseitől, j Csak egy gyertya áráf! Ez idén Halottak I napján sötétek a temetők, da annál ragyo j góbb a szivekben kigyuló tűz. Az ádáz sors magyar sirekkal hintette j be a Kárpátok völgyeit, hegyeit, Erdély ha- j vasait, d® a sírokon nem tápod ellenség lába, i a honfiúi kegyelet hajlik fölébe, büszke köny- j nyakkel áldoz és a győzelem virágait tűzi le. A magyar társadalom minden téré i megm ozdult, a fenőttek ezer goaádai és bajjal küzdenek. Magyar tanulók, a jövő munkásai, anyái, hozzátok fordulunk, hogy filléreitekből adjatok újra százezreket össze, .hogy a magyar jövendő a magyar fiatalság kegyelete gondozza a Kárpátok és Erdély sírjait Szenteljétek mag ezidén november 2-át! Teljen meg szivetek azok emlékével, akik halálukban is őrt állanak a magyar határon és mig körülöttünk lángban áll az egész világ, a halott kétszázezer őrködik, hogy idehaza magyar iskolákban, magyar szóval boruljunk le emlékezetük előtt, Budapest, 1916. október 29. Gróf Khuen-Héderváry Károly a Háborúban Feldúlt Tűzhelyek Ujrafelépitő Orsz. Bizottság elnöke. ADAKOZZUNK az elesett hősök özvegyei és árvái javára ! Hadsegélyező Hivatal főpénztára, Képviselő ház. Védekezés 3 szGlÉetegségek ellíi]. Szakelőadás szőlőtulajdonosaink számára. — A »Szamos* eredeti tudósítása. — Szatmár, okt. 30. Hirt adtunk már arról, hogy a Szat- márhegyen évről-óvre mutatkozó s immár sziate idültté vált gyümölcsterméketlensóg folytán MÁtr&y Lajos hegyközségi elnök a hegyközség nevében kérelemmel fordult a földmivelésügyi mmiszterfaöz, hagy a gyümölcs- terméketienségst előidéző tényezők elleni védekezéshez szükséges útbaigazítások megadása végett egy szakavatott egyént küldjön ki hozzánk. A földmivelésügyi miniszter készséggel adott helyt a kérelemnek s Korponay Kornél nagybányai hírneves pomológust küldte ki városunkba, akinek szakelőadását, amint az lapunkban jelezve volt, vasárnap délelőtt kellett volna a városháza tanácstermében megtartania. A pomdlogus ur előadása azonban vasárnap elmaradt, mert a vonat, melynek a szakelőadót vasárnap reggel Nagybányáról városunkba kellett volna hoznia, csak 7 órai késéssel, délután 3 órakor, tehát jóval az előadásra kitűzött időn túl érkezett meg. A gyümölcsészeii előadás elmaradása következtében Toih Károly — városunkba újonnan kinevezett szőlészeti és borászati falügyelő — tartalmas é3 tanulságos előadása töltötte ki az.összejövetel keretét, ki a szőlőkezelés helyes iránya és a Szatmár- hegyen az utóbbi években mind nagyobb mértékben fellépett ezölőbetegeégek elleni védekezés mikéntje tekintetében adott szakavatott s szőlősgazdáink által feltétlenül megszívlelendő tanácsokat. Az előadást főbb vonásaiban a kővetkezőkben ismertetjük: A szőlőbetegségek mind nagyobb arányú elterjedése főokának a borászati felügyelő a Szatmárhegyen meghonosított és a szöílősgazdák által konzekvensen alkalmazott karikára való nevelést tartja, mely mellett talán pár évig nagyobb termés érhető el, azonban sredményekép a töke idő előtt elpusztul és a betegségekkel szemben kifejtendő ellenálló képességs csökken. Előadó eme matszési, illetve nevelési rendszerrel szemben az igen könnyen elsajátítható és egyszerű javított bakmetszés- nak hive, melynek gyakorlati, szarni éltető előadását más alkalomra tartja fenn. Az utóbbi években túlsúlyban fellépő s oly óriási károkat okozó lisztbarmat nevű ínzőlőbstegséget korántsem tartja oly veszélyesnek, mint a peronosporát s az ellene való sikeres védekezést is könnyűnek és lehetségesnek tartja. Helytelsaiti, hegy a Szatmárhegyen kénmájjal való pérmétdzéssel védekeznek a liszt- harmat ellen, holott a kénmájnak spóra ölő képessége egyáltalán nincs, csupán csak az az előnye, hogy rézgálic permetező anyaggal kombinálva, az oldat tapadó képességét fokozza. A kénmájazással szemben hatékony eljárás a spórák elpusztítására s kénporozás. A venyigére és a fürtre letelepedett lisztharmat spórák ugyanis úgy pusztithatók el legeredményesebben, hogy a levegőtől tökéletesen elzáratnak. Erre a célra pedig kiválóan álkalmas a kénpor, maly, mint rendkívül gyorsan oxidálódó anyag, a 1 evegöt, illetve annak oxigén tart almát nagy felületen elvonja s igy a spórát a levegő kizárásával tökéletesen elpusztítja. Nagy szerepet játszik a szőlőtőkék betegséggel szemben való ellentálló képességének fokozásánál a helyes és gyakori trágyázás, vagyis az elhasznált anyagoknak a ta- ! lajba való visszajuttatása. A trágyázásnál fe-