Szamos, 1916. szeptember (48. évfolyam, 228-253. szám)
1916-09-03 / 230. szám
2 oldal v 1916 szeptember 3 230 sz&m.) A törökök két is fái orosz hadosztályt szétszórtak. 5000 fogoly, sok zsákmáoy Konstantinápoly, izept. 2. A tör3k főhadiszállásról jelentik auf. 30-iki kelettel: A legutóbbi jelenté* seerint a centrumban a tegnapelőtti harcig hét és fél orosx hadosztályt teljesen szétszórt unh. A beszállítóit foglyok száma 5000. Ezenkívül több ágyút, gépfegyvert, muníciót és nagyszámú fegyvert zsákmányoltunk. arébiai románok helyzetével szemben- Nézem a különbséget, amely fenéi! az erdélyi románságnál, kulturális és minden egyéb művelődési szempontból, viszo- nyitva a romá&országi és a besszarábiai románsághoz. Rámutat, hogy a román nemzetiségi politika hírei, akik Telünk ellentétes nézeteket vallottak, az »Ikuserzdés hangján foglalkoztak Románia hadüzenetére!. Az egész háború alatt, kidomborodott Magyarország egysége. Rttnánia beavatkozásával szemben e% ujmbb nagysz$rü meg&vilatkoiásr* talált. A tettek pillanatát éljük. Mindenkinek egész energiáját és hősiességét ezen nagy cselekedetben kell összpontosítani. A - románok orvtám&dása súlyos szenvedéseket hozott erdélyi polgártársainkra. Növelte *& szenvedést az egész történelemben példátlanul álló alattomos mód, ahogyan megkezdték a háborút. Égész Magyarország megmozdult, | hogy ujult erővel harcolva visszaszerez- | zük otthoDum.l&t. Hiba volna az újabb ellenséget kicsiuyelni, de hiba volna túlozni! Vállvetve szövetségeseinkkel,akiknek hűsége ezen napokban tündökölt talán a legjobbja, el fogjak űzni az ország földjéről az ellenséget ! Széchenyi Aladár gróf szólalt fel ezután : Románia — úgymond — orvul megtámadott h&nnünkat, annak dacára, hogy a had • üzenet megtörténte előtt néhány órával királyi szóval megígérte, hogy a semlegességet megőrzi. Kérdi, hogytu történhetett, hogy dacára, hogy hadvezetőségünk előre számolt az orvtámadás lehetőségévri, mégis egész Erdélyből menekülni kénytelen a lakosság ? Ebből az következik, hogy hadvezetőségünk nem volt kellőképpen tájékozva, hojy Románia hatszázezer főnyi hadsereiének tekintélyes részét a magyar határon helyezte el, a magyar határon koncentrálta. A védővonal tegnap a Maros folyó volt, ma pedig már a Tiszáról beszédek. Tóuy, hogy Erdély nagy részét kard- csapás nélkül engedtük át a románoknak, holott úgy vagyok értesülve, hogy az erdélyi szorosok minden átkarolási veszély nélkül aránylag kevés haderővel védhetők lettek volna és a perifériákon levő hatóságoknak kellő időben lehetett volna a veszélyeztetett területeket kiüriteniők. Borzadva gondolok annak lehetőségére, hogy drága Erdélyünkben megismét- lődaek az 1848-iki rémségek. Megnyugtató kijelentéseket kér. Gróf Tisza a következőket válaszolja: Jelen pillanatban célszerűtlennek tartom a részletes felvilágosítást. Téves felfogás, hogy Erdélyt olyan hegylánc határolja, amelyet igen nagy haderő nélkül sikeresen lehetne megvédeni. A döntésre hivatott tényexőknek határolni kellett, hogy más harcterekről vonjanak el csapatokat, vagy Erdély ugyanazon katonai helyzetben maradjon mint most és a döntést más harctereken provokálják. Es kockáztatással jár, de kockáztatás nélkül a gor- licei áttörés sohasem sikerült volna. Nyomban megkezdtük a csapatok szállítását. Sajnálatos, hogy a háború kitörésekor a csapatok egy réssé volt csak a helyén . Ex okosta a mostani helyzetet. 4 megtett intézkedéseknek a*onb,an rövidesen meg lese a kívánt erefitnénye. A mi nisztsrolnök felszólalása után elfogadták a'z adój&vaslatokat, mire az ülés egy órakor véget ért. A szalonikii görög helyőrség lefegyverzés© Szalont ki, szept. 1. A Reuter-ügynökség jelentése: Ma éjjel görög önkéntesek körülvették a szaloaikii kaszárnyát, amelynek helyőrsége vonakodott velük tartani. Erre elvágták a vízvezetéket és megakadályozták a helyőrség élelmezését. Hajnalban negyven ember' kitörést kísérelt meg, amit visszavertek úgy, hogy többen meghaltak és megsebesültek. Végül valamennyien megadták magukat. A helyőreéget ezután internálták, de tisztjeiknek meghagyták kardjukat. Karaburnu kis erődjének helyőrségét szintén körülvették, amely nemsokára megadta magát. Várják, hogy a forradalmárokból alakuló bizottság fogja átvenni Macedóniának e része közigazgatásának ellenőrzését. Athén, szept. 2. A bolgárok Szeresz mellett megszállották Kurtzovát és Eleftharait. Szaloniki, szept. 2. Az ántánt csapatok parancenoksága elégedetlen & görög kormánnyal, mert megengedte, hogy a bolgárok a Struma mentén elfoglaljanak tizenhét erődöt, amelyeknek építése száz millióba került és az erődökben levő száznál több nehéz ágyút, köztük néhány egészen modern ágyút ős rengeteg lőszert, Bern, szept. 2. Az Echo do Paris, a Petit Párisién és a Matin egyidöben jelentik, hogy Szalonikinél elérkezett az ántánt expedíció cselekvésének ideje. A szövetségesek tényleges állománya a nevezett lapok szerint 400.000 ember. Ebkői az Echo de Paris szerint 300.000 ember rendes katona, a többi tartalék, vagy front mögötti szolgálatra alkalmas. A Temps kifejti, hogy Bulgária ellen rövidesen megtörténik a döntő csapás. Ha a bolgárok ellen indítandó akció nem volna kellőea elékészitve, úgy a németek keleti terve biztosítva volna. Ezen okok szükségessé teszik, hogy Bulgária ellen úgy Macedóniában, mint a Dunánál döntő akció induljon. Íz olasz MgziqtM. Budapest, szept. 2. Hivatalos jelentés. A tengermelléki harcvonalon a tüzérségi és aknavető harcok több szakaszon váltakozó hevességgel tartottak és a plavai szakaszra is kiterjedtek. A Pioecken szakaszon az ellenség nagyon élénk tüzérségi tüzelés után a Kis Pál ellen támadásra indult. Itt állásaink egy részébe behatolt, de ellentámadásunk újra teljesen kiűzte onnan. A tiroli harcvonaloa gyengébb olasz osztagok több rendbeli előretörése a Rufreddon éppúgy meghiúsult, mint az ellenségnek a Civaron ellen intézett két támadása. Hő fér, altábornagy. I npgaii hadszíntérről. Berlin, szept. 2. A nagyfőhadiszállás hivatalosan jelenti: A Sommetól északra és délre az erős tüzérségi harc tovább tart. A Foureaux erdő— longuevali szakaszon kézigránát harcok voltak. Maurepastól délre egy angol előretörés eredménytelen maradt. Estreesnél tegnap este visszavettünk egy árkot, amely még az ellea- ség kezén volt. A Maastól jobbra a tüzelés időnkint tetemesen megélénkült. Ludendorf, első főszállásmester. London, szept. 2. Haig tábornok jelenti: A németek háromezer yardos fronton öt támadás után az angolok állásaiba két ponton benyomultak. I ronjáq háton kérdése a főrendiház előtt. Gróf Tisza István nyilatkozatai j főrendiház ülése. — A »Szamos* fővárosi tudósilójától. — Budspest, ssept. 2. A főrendiház ma délelőtt szokatlanul nagy érdeklődés közben nyílt meg. Tizenegy órakar nyitotta meg az ülést Jósika Samu báró elnök, aki a következőket mondotta : Románia, amely független állasai élete kialakulásában és politikai és gazdasági megszilárdulásában annyit köszönhet a monarchiának, megindította ellenünk & háborút. Szövetségeseiaknek és nekünk nincs okunk elzárkózni a nehézségek elől, de ha a túlerő döntené el a gigászi küzdelmünket, szövetségeseinkkel már régen porban kellene feküdnünk. Erkölcsi erőnk azonban legyőzhetetlen hatalommá tette fegyvereinket. Néhány százezer uj szurony nem fogja kivívni felettünk a győzelmet. Teljes együttérzéssel az orvtá »adással sújtott határszéli lakoság ellenségeinkkel leszámolva, boldog jövőnket biztosíthatjuk. Ezután gróf Tisza István miniszterelnök szólalt fel. Románia hadüzenete óta — úgymond — ma van a kormánynak először alkalma nyilatkozni ezen eseménnyel kapcsolatban. Románia méltán csatlakozik Olaszország árulásához. A hűségnek és becsületnek ugyanazon cinikus felfogását tapasztaljuk és az orvtámadásnak ugyanazon, sőt még fokozottabb mértékét a hü barát eile*, aki barmiac esztendeig nyugodt fejlődést biztosított Romániának. Olaszországnak a Földközi tengeren nem riválisnak kellete volna tekinteni a monarchiát. Ugyanígy Romániának a monarchiában szövetségest kellett volna látni a nemzeti létének állandó biztosítására a fenyegető orosz veszedelem ellen. Ne csodálkozzunk tehát, ha hadüzenetében megkísérelte igazolni a legvakmerőbb állításokat. Felesleges munkát végeznék ezen okirattal behatóan foglalkozni, de leszögezem azon tényt, hogy merőben ellenkező a tényekkel Románia amaz állítása, hogy a monarchia az 1913-iki balkán háború alatt nem teljesítette volna Romániával szemben mindazt, amit egy baráttól, a szövetségestől elvárhat. Minden egyéb a tényeknek meg nem felelő állítás, Románia orvtánadása a legmeztelenebb rablási szándék. Az elnyomott testvérek régi jelszava szintén feltalálható ezen okiratban. Nem kutatom, hogy a románokat felszabadítani vaa-e joga, hanem ? r<yszerűen oda állítom az erdélyi nép elyzetét a romániai románok és a bessz\ } 4
