Szamos, 1916. augusztus (48. évfolyam, 201-227. szám)
1916-08-06 / 206. szám
(1016. augusztus 6 206 szán?) SZAMOS 5. old»), 3. §. Ha a szilva, aszalt szilva, vagy szilvaiz árusítása közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való vagy rész- letkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított legmagasabb áraknál nem aránytalanul magasabbak. §• A szilvacefréért követelhető legmagasabb ár hektolitereként a következő: a) nyári szilvából készült 3—4 százalék szesztartalom cefréé 13 korona. b) őszi szilvából készült 5 százalék vagy ennél magasabb szesztartalmu cefréé 18 korona. 3 százalék szesztartalom aluli cefre adás-vétel tárgyát nem képezheti. 5. §• A jelen rendeletben megállapított legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is csomagolás nélkül, készpénzfizetése mellett történt eladás esetére kell érteni. Az eladó az általa eszközölt csomagolás költsége címén csupán a csomagolás anyagának árát számíthatja fel. Az e címen számítható legmagasabb költséget a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. 6. §. A vételár hitelezés esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamat kamatlába legfeljebb 2 százalékkal haladja meg az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megtörésekor érvényben állott váltó- leszámitolási kamatlábát. §■ A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árak 1916. évijulius hó 28 napján léptek életbe. Ettől a naptól kezdve tilos szilvát, aszaltszilvát, szilva- és szilvacefrét annál az árnál drágábban árusítani vagy vásárolni, amelyet a jelen rendelet legmagasabb árul megállapít. §. A ki a jelen rendelet hatálya alá eső cikkért a jelen rendelettel vagy alapján megállapított legmagasabb árnál magasabb árt követel vagy igér, elfogad vagy szolgáltat, úgyszintén az is, aki a jelen rendeletnek a legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezéseit bármi módon kijátsza, vagy kijászásuknál bármi módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a tettes a cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés tízezer koronán felül megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegéig terjedhet. A jelen §-ba ütköző kihágás miatt nem büntethető az, aki a követelt árt a jelen rendelet ellenére megígérte vagy megfizette, ha a kihágást a hatóságnál feljelenti. Szatmár-Németi, augusztus 3. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester 6676-1916. iksz. HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a m. kir. minis- terium a 2369—1916. M. k. sz. rendeletében a következő rendelkezéseket tette: (megjegyeztetik, hogy a rendelet nagy terjedelme miatt csupán törvényhatóságunkat érdeklő részét tettem ezúttal közhírré). A szeszgyártás céljára beszerezhető és feldolgozható rozs és árpamennyiségek. A magyar szent korona országainak teiületén levő, fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék az 1916—1917. évi termelési időszak alatt a szeszgyártás céljaira összesen mintegy 10.000 métermázsa rozsot és 400.000 méter- mázsa árpát tarthatnak vissza, illetőleg szerezhetnek he. Rozsot és árpát alapanyag gyanánt csupán a sajtolt élesztőt is készítő szeszfőzdék fordíthatnak szesztermelésre, mig a sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék csakis árpát és ebből is csupán oly mennyiséget tarthatnak vissza, illetőleg szerezhetnek be, amennyi a cefrézéshez használatos maláta előállítására szükséges. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék az említett termelési időszakban búzát, kétszerest, kölest és zabot egyáltalában nem dolgozhatnak fel. A 7. §. értelmében visszatartható, illetőleg beszerezhető rozs és árpaösszsulymennyi- ség a magyar szent korona országainak területén levő szeszfőzdevállalatok között minden egyes szeszfőzdére nézve egyébként az 1918—1914. évi termelési időszakban feldolgozott rozs és árpamennyiségnek megfelelő mennyiséggel, illetőleg azon szeszfőzdéknél, amelyek az 1913—1914. évi termelési időszakot követőleg helyeztettek üzembe, a részükre kiosztott kontingens, kontingenssel nem biró szeszfőzdéknél pedig évi 720 hl-nyi alkoholtermelés alapul vétele mellett akként határoztad k meg, hogy amennyiben keményítő tartalmú anyagok dolgoztattak fel, 1 hl. alkohol- terrnelvényre legfeljebb 30 kg. amennyiben pedig cukortartalmú anyagok dolgoztattak fel, 1 hl. aíkoholtermelvényre legfeljebb 15 kg. árpa tartható vissza, illetőleg szerezhető be. A visszatartható, illetőiéi? beszerezhető árpa mennyiségnek meghatározására akkor is ez a számítás szolgá’ alapul, ha a szeszfőzdevállalat az 1916—1917. évi termelési időszakban az e tekintetben később kiadandó pénz- ügyministeri rendelet értelmében általa termelhető alkoholmennyiség arányában igényli annak megállapitását. A feldolgozható rozs és árpamennyiségeknek az egyes szeszfőzdék között való felosztását az illetékes az iltetékes kir. pőnzügy- igazgatóságoz végzik, a melyek a visszatartható, illetőleg beszerezhető rozs és árpameny- nyiségeknek az egyes szeszfőzde vállalatokkal haladék nőikül való közlésére a pénzügymi- nister külön rendeletével utasittatnak. A termelő a saját szeszfőzdéje részére megállapított rozs és árpamennyiséget saját terméséből kizárólag szeszfőzés céljára visszatarthatja és a 7. és a 8. §. korlátái között feldolgozhatja vagy feldolgoztathatja. Egyébként úgy a mezőgazdasági szeszfőzdevállalat, mint az ipari szeszfőzdevállalat a részére megállapított rozs és árzamennyiséget — még pedig a mezőgazdasági szeszfőzde a mezőgazdasági jellegére vonatkozó feltételek betartása mellett — kizárólag a Hadi Termény részvénytársaság utjáo szerezheti be. A nevezett részvény- társaságnak adott vételi megbízáshoz csatolni kell a beszerezhető rozs- és árparaennyiségről a 8. §. értelmében a pénzügyigazgatóságtól kapott értesítést. Azt, hogy a szeszfőzdevállalat az általa visszatartható, illetőleg beszerezhető rozs és árpamennyiséget részben vagy egészen saját terméséből tartja-e vissza és mely községben levő gazdaságának terméséből, vagy hogy annak beszerzésére a Hadi Termény Részvénytársaságnak adott e megbízást, az illetékes főszolgabírónál (polgármesternél) és a kir. pénzügyigazgatóságnál Írásban azonnal be kell jelenteni. A szeszfőzdevállalat köteles azt a rozs és árpamennyisóget amelyet a saját terméséből kíván szeszfőzés céljára felhasználni, a községi elöljáróságnak (polgármesternek) ős a Hadi Termény részvénytársaságnak a kir. pónzügyigazgatóságtól a 8. §. értelmében kapott értesítés bemutatásával bejelenteni. A szeszfőzdevállalatok a szesztermelősi célokra visszatartható, illetőleg beszerezhető árpájukat malátává önálló malátagyárakban külön engedély nélkül is feldolgozhatják. Úgy a saját terméséből visszatartott, valamint a Hadi Termény részvénytársaság utján beszerzett rozs, és árpamennyiségek legkésőbb az átvételt követő 24 óra alat a szeszfőzdére, illetőleg a 10. §. esetében az árpamennyiségek a malátagyárra illetékes kir. pónzügyigazga- tóságnál a szeszfőzdevállalat által írásban be- jelentendők. E rendelet nem érinti a később kiadandó rendelettel szabályozandó azt a kérdést, hogy az egyes szeszfőzdék egyes nyersanyagokból milyen mérvben főzhetnek ki szeszt. Egyéb iparágak szükségleteire beszerezhető gabona és lisztmennyiségek. Szárazsütemény, kótszersült és hasonló gyáraknak az iparuk folytatásához szükséges liszt mennyiségnek a Hadi Termény részvénytársaságtól való beszerzésére és felhasználására engedélyt az esetleg külön megállapítandó feltételek mellett esetről-esetre a belügyminis- terrel és a földművelésügyi ministerrel egyetértőig a kereskedelemügyi minister ad. Tarhonyagyárakat és egyéb oly gyárakat, a melyek tósztanemüeket lisztből sütés nélkül állítanak elő — ideértve a kisebb és háziiparszerü vállalatokat is — a szükséges lisztmennyiséggel a közszükségletek szero- előtt tartásával a kereskedelemügyi miniszternek a belügyminiszterrel és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőén adott utasításai szerint és a közelebbi feltételek mellett egyidejű megállapítása mellett a Hadi Termény részvénytársaság látja el. Kenyérgyárakat, sütőket, pékeket, cukrászokat, szállodákat és vendéglőket, továbbá gabonát vagy lisztet felhasználó az előző §-okban meg nem nevezett egyébb iparvállalatokat az üzemük folytatásához szükséges lisztmennyiséggel a lakosságnak az 1706—1916 M. E. számú rendelote 7 §-ában meghatározott hatósági ellátására nyert lisztkészletekből a szükséghez mérten a törvényhatóság látja el. Iparsxerü állathizlalás céljára beszerezhető gabonamennyiség. A mezőgazdasági üzemeknél nem kapcsolatos és igy a m. kir. minisztérium 1916. évi május hó 30. napján 1750—1916. M. E. szám alatt kiadott rendeletének 2. és 5. §-ai alá nem tartozó állathizlalással iparszerüen foglalkozó vállalatok állathizlalás céljára a 2282—91. M. E. szám alatt kiadott rendelet 1 §-ának tilalma alá nem eső egyéb terményeket kizárólag a Hadi Termény részvénytársaság utján szerezhetnek be. Az e §. alapján való termény-beszerzésre az engedélyt esetről-esetre és pedig a közelebbi feltételek megállapítása mellett a kereskedelemügyi mÍDÍszterrel egyetértőíeg. Vételár ős elidegenítés. A jelen rendelet értelmében engedélyezett gabonamennyiségek ártekintetében a 2350—1916. M. E. számú, a lisztmennyiségek ára tekintetében pedig a 2371 — 1916. M. E. számú rendelet által megállapított árak a mérvadók. A jelen rendeletben felsorolt iparvállalatok az általuk a Hadi Termény részvénytársaságtól beszerzett gabona ős lisztmennyiségeket másnak, mint a Hadi Termény részvénytársaságnak el nem idegenithetik ős azokra másnak jogot nem engedhetnek. A jelen rendelet alapján ipari feldolgozásra gabonát és ebből előállított lisztet csak oly vállalatok szerezhetnek be, amelyek az 1915. évi julius hó 1. napjától 1916. junius hó 30. napjáig terjedő termelési időszakban üzemben voltak; A kereskedelemügyi miniszter felhatal- maztatik, hogy a jelen rendelet alapján beszerzésre engedélyezett gabonamennyiségek, valamint az ezekből előállított és a Hadi Termény részvénytársaság által forgalomba hozandó ipari termékek után a Hadi Termény részvénytársaság által felszámítható jutalékot a pénzügyminiszterrel egyetértőíeg iparáganként külön-külön állapítsa meg. Záró és büntető rendelkezések. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy megszegésénél bármi módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, a melyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalomazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak, a székesfővárosi államrendőrsóg működési területén pedig a m. kir. államrendőr- ségnek hatáskörébe tartozik. Szatmár-Németi 1916. augusztus 1. Hajdú Károly tb. főkapitány.
