Szamos, 1916. július (48. évfolyam, 175-200. szám)

1916-07-27 / 197. szám

2 oldal SZAMOS v1916 julius 27. 197 szám.j Berlin, jul. 26. A svájci lapok tudtul adják, hogy Ro­mánia az orosz határ mentén levő helysé­geknek po’gári hatóságait katonaival cse­rélte fel. Stokholm, julius 26. Pétervárra 13-án Maxium állnév alatt egy román diplomata érkezett Svédországon át, all valószínűleg a londoni román követ­ség tagja s most van visszatérőben Hire jár, hogy e diplomata missziója végleg hajótörést szenvedett. Az orosz külügyminisztérium ugyanis csak olyan áron hajlandó a Romá­niának küldött lőszert átengedni, ha az orosz csapatok Moldva északi részén átvonulhatnak. Hamburg, julius 26. A Frendenblatt irja: Románia az egesz Dunapartot hadizó­nának jelentette ki. fiz olasz hadgziijíéfrSI. Budapest, julius 26. Hivatalos jelentés : Val Suganától délre az utóbbi harcok­ban szenvedett súlyos veszteségek után az olaszok nem kíséreltek meg újabb támadást. Állásaink azonban állandóan az ellenség tü­zérségének tüze alatt álltak. 24-én az ellen­ség csupán ezen harcvonalunk egyik szakasza előtt 1200—1300 sebesültet és halottat vesztett és ezeket most taka­rítja el. Az összes többi arcvonalokon a helyzet változatlan. Egyes szakaszokon hevesebb tüzérségi harcok fejlődtek ki. Höf er, altábornagy. A npgati hadszíntérről. Genf, jul. 26. A angol főhadiszállásról jelentik a fél­hivatalos Reuter-ügynökségnek: A németek, úgy látszik, már megálla­podtak rendszeres ellenállásuk módjára nézve és lehetséges, hogy még sokáig kell támad­nunk vonalukat, mielőtt kitérnének. Alig kell mondani, mi éjjel-nappal foly­tatjuk a támadást. Az angol sereg soha sem bízott jobban, mint ma, hogy feladatát meg fogja oldani. Csak az bizonytalan, hogy milyen ált kell ézért fizetnünk és mennyi időbe kerül ez ? Berlin, julius 26. A svájci lapok jelentik Párisból: A verdupi veszedelem nagyszabású vé­delmi akcióra vezetett. Franciaországban va­lamennyi szabadságoltat behívták és egyes helyőrségekből minden haszrvható csapatot Verdun alá vittek. Bern, julius 26. A G'ornale d’ Italia londoni tudósítója jelenti, hogy eddig másfél millió angol katona harcol a francia földön. Genf, jul. 26. A Sommenél a franciák erőfeszítéseivel szemben a németek hatalmas tüzérségi táma­dással válaszolnak. Számukra ez könnyű, mert a Somme-jobbparti magaslatok alkal­masak az ütegek felállítására. Az ellenfél taktikája újabb támadási módszerre kénysze­ríti a franciákat. A gyalogság tevékenysége bizonyos szünet után felvehető. A németek mostani erőfeszítései Picardiában az egyen­súly helyreállítását célozza. A Petit Párisién fantazmagóriája. Genf, jul. 26. A Petit Párisién irja : Az amerikai németek a háború kitöré­sekor mindenképpen haza akartak menni, de szándékukat az angol-francia flotta megaka­dályozta és tömegesen tette le a német .pat­kányokat“ a semleges hajókról. A németek azonban nem akarnak lemondani amerikai német faj rokonaik segítségéről. A tengeralatt­járó kereskedelmi hajók nemcsak azért épülnek, hogy anyagot szállítsanak Német­országba, hanem haza akarják vinni a német katonatömegeket, amelyek künn rekedtek. Biztos tudomásunk van arról, hogy óriási, minden méreteket meghaladó tenger­alattjárók épülnek a német hajógyárakban, amelyeket személyszállításra rendeznek be. Egy-egy tengeralattjáró az anyagszá'litmányon kívül kétszáz személyt vihet és egész ilyen flotta végzi a német tartalékok hazahozata­lát. Néhány hónap alatt egész hadsereget szállíthatnak át és egy félesztendő alatt uj, friss millió nőmet hadsereg áll ellenünk fegy­verben. E német terv el’en nekünk minden eszközzel harcolnunk kell. Franciaország nem tűrheti, hogy szemeláttlra újabb nőmet hordák bújjanak elő a föld alól és Amerika minősítését a kereskedelmi tengeralattjáró kérdésében nem is vesszük tudomásul. Ne­künk Amerikát álláspontja megváltoztatására kell kényszeritenüDk. Megtorpedózott angol sor- hajó. Berlin, jul. 25. A Wolff-ügynökség jelenti: Egy tengeralattjárónk tizedikén Scapil'on angol flottatámaszpont előtt az Orkney szi­geteknél egy nagy angol hadi sorhajót tor­pedókkal megtámadott és két találatot ért el. Megérkezik-e a Bremen? Rotterdam, julius 26. A Times jelenti Newyorkból: Az amerikai német körökben nyugta­lankodnak a Bremen kereskedelmi tengeralatt­járó sorsa miatt. A Deutschland kapitánya azonban kijelentette a sajtónak, hogy a Bre­men minden valószínűség szerint ma megér­kezik s hogy a Deutschland bevárja testvél - hajóját és csak azután indul vissza Európába. A főispán ünneplése a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületben. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jul. 26. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egye- sü’et igazgatósági választmánya mai ülésében üdvözölte Csaba Adorján főispánt, mint az egyesület alelnökét, a Lipót-rend lovagkereszt­jével történt kitüntetése alkalmával. Dr. Böszörményi Emil ügyvezető alelnök az ülést megnyitván, a következő üdvözlő beszédet intézte a főispánhoz: Méltóságos A'elnök Ur ! Tisztelt Barátaim! Az igazi érzelmeknek nincsen szük­sége szavakra és ha ennek tudatában a szatmárvármegyei gazdák és ezeknek tö­mörülése, a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület a magas kitüntetés után tartott első választmányi ülését arra használja föl, hogy kitüntésedhez őszintén gratuláljon, szerencsét kívánjon és szívből üdvözöljön, nem teszi ezt azért, mintha a Szatmár­vármegyei Gazdasági Egyesület érzelmeinek szavakban való kifejezésére volna szüksé­ged, hanem mert nekünk magunknak esik jól ezen érzelmek kifejezése. Amidőn egyesületünk nevében kitüntetésedhez sze­rencsét kívánunk és Téged üdvözlünk, engedd meg, ha ebhez egy kérést füzünk. Ebben a vérzivataros háborúban a mező- gazdaság soha nem remélt, hatványozott mértékben megnövekedőit súlyban és te­kintélyben. Ennek következtében a gazdaságra olyan soha nem sejtett feladatok várnak, amelyeknek elintézésénél önmegtagadó nagy munkára van szükség. Eme tevékenység nem külső csillogásra dolgoz’k és ke'l, hogy dolgozzon, és sikere nagyon sok eset­ben nem fog megnyilvánulni azonnal, amint hogy a háború viharai által végzett szán­tásoknak nagyon hosszú időre van szük­ségük, hogy megérlelődjenek. Teljes tuda­tában a gigászi munkának, amely a ma­gyar mezőgazdaságra és a mi egyesüle­tünkre vár, arra kérünk, hogy ebben a mi egyesületi munkánkban teljes erődből aktiv részt véve velünk együtt dolgozni, ezekben a nem sejtett feladatokban bennünket tá­mogatni és befolyásoddal a gazdák, a Gaz­dasági Egyesület érdekeit istápolni szí­veskedjél. Mindnyájunk nevében kívánjuk, hogy a jó Isten Téged a további munkádban hosszú élettel, állandó egészséggel és ne­mes boldog családi élettel áldjon meg. Az éljenzéssel fogadott beszédre Csaba Adorján főispán a következő szavakban válaszolt: Mélyen tisztelt Uraim és kedves Barátaim ! Az Egyesületnek igen tisztelt ügy­vezető alelnöke által hozzám intézett üd­vözlő szavakra megvallom nem vagyok el­készülve, hogy hasonlóan átgondolt, a gaz­dasági jövő feladatait olyan ékesen ecse­telő beszédben feleljek meg. Megnyugtatom azonban a választmányt, hogy azon esz­méket és feladatokat, amelyeket szónokuk felemlített, lelkem egész erejével támogatni és a kivitelük elé tornyosuló akadályokat minden törekvésemmel elhárítani igyekszem. Azt hiszem, a múltban is adtam némi bizonyítékát annak, hogy felfogtam e missziót, mely szerint e nemzet boldogu­lásának alapját az képezi, hogy erős közép- osztályú társadalma legyen és legyen erős az a középbirtokos osztály, amely egy év­ezreden át fenntartója volt a magyar nemzetnek. Ebből következtethetik igen lisztéit Barátaim, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is arra fogok törekedni, hogy erő­sítsük a magyar nemzet gazdatársadalmát, mert akkor erősödni fog az egész társa­dalmi szervezet, az ipar és a kereskede­lem is. Végül köszönöm ezt a szives óvációt, melyet az igen tisztelt Alelnök ur provo­kált és kérem, tartsanak meg továbbra is jóbarátságukban. Ezután Csaba Adorján elnöklése mel­lett áttért a választmány a napirend tárgya­lására. ADAKOZZUNK az elesett hősök özvegyei és árvái ja­vára I Hadsegélyező Hivatal főpénztára, Képviselőház.

Next

/
Thumbnails
Contents