Szamos, 1916. július (48. évfolyam, 175-200. szám)

1916-07-20 / 191. szám

2 oldal SZAMOS \ 1916 jaüuB 20. 191 szjgn.) Egyptom nyugati részében ön­kénteseink győzelmes harcban álla­nak. Róma, jul. lt. Anglio tábornok, Lybia kormány­zója a főhadiszállásra érkezett és be­jelentette a királynak, hogy nem vállalja a felelőséget a bekövetkező dolgokért. Bár Ameglie kijelentette, hogy Lybiában kellemetlen meglepe­tések készülnek, mégsem kapta meg a kért csapaterősitéseket. A német—olasz kérdés. Lugano, jul. 19. Bissolati és Carcano* miniszterek és Morone tábornok hazaérkezése után a mi­nisztertanács fontos kérdéseket intéz el Olaszországnak szövetségeseihez és Német­országhoz való viszonyában. Az olasz lapok egy része mérsékelte hangját Németország­gal szemben. Lugano, julius 19. Az Idea Nazionale döntést kíván Olasz­országtól aképp8n, hogy egyszer azt követeli, hogy üzenjenek hadat Németországnak, majd a német tőkék lefoglalását és a kereskedelmi szerződés felmondását kívánja. A Giornalo d’Italia szerint Olaszország valószínűleg felmondja a német kereskedelmi szerződést. 4 németek Longoevalt Visszavették az aggotoktól. Berlin, julius 19. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Nyugati hadszíntér: A Somme területen tegnap este Longueval falut és az azzal kelet felől határos del viliéi erdőt a magdeburgi 26. számú gyalogezred és az altenbergi ez­red kemény harcban ismét elragadták az angoloktól, akik nagy, véres veszteségeiken telül foglyokban 8 tisztet és 280 főnyi legénységet vesztettek és jelentékeny számú gépfegyvert hagytak kezünkön. Az Auvillerstől északra levő állása­ink, valamint Pozieres déli széle ellen intézett ellenséges támadások, amelyeket már zárótüzünkkel elfojtottunk, sehol sem jártak a legcsekélyebb eredménnyel sem. A Sommetól délre francia részlet­támadások Berleuxtől északra és Bello - isnál meghiúsultak. Más pontokon nem jutottak túl az első kezdeten. A Maastól jobbra az ellenség foly­tatta hiábavaló erőlködéseit a Froide Terren levő vonalaink ellen. Ban de Sapttól északra egy német járőrvállalkozás sikeres volt. A legfőbb hadvezetőség. London, julius 19. A Times lap azt ajánlja olvasóinak, hogy ne becsüljék túl a második német vo­nalba való behatolást, mert a második vonal után következik a harmadik, negyedik és így tovább. London, julius 19. A Timesnek jelentik az angol főhadi­szállásról : Az angolok főtámadása pénteken óriási erőfeszítéssel kezdődött. A harcok' egész nap és éjjel tartottak. Hajnali fél négy órakor következett a legrosszabb állapot. A gyalog­ság a shrapnellek poklai között indultak ro­hamra a magasan fekvő Baaeotin le Petitre. A roham alkalmával a legnagyobb vesz­teségeket a délafrikai csapatok, továbbá a skótok és irek szenvedtek. Kopenbága, jul. 19. Egy utas, aki Londonból visszatért, ecseteli a város képének nagy átváltozását. E szerint London utcáit és tereit sebesültek és bénák népesítik be, ami a város lakossá­gát borzalommal tölti el Doverbe naponta egész flottillák érkeznek sebesülUkkel és ma- gasrangu katonatisztek holttesteivel. Hága, jul. 19. A katonai körök szerint az angol lapok veszteséglajstromából az offenziva kezdetétől három-négyezer elesett tiszt neve tűnik ki, ami 200—400,000 főnyi legénység elveszté­sére mutat. Zürich, jul. 19. Franciaországban az ötven éves katona­köteleseket behívják. Berlin, julius 19. A Ruszkoje Szlovo szerint Párisban aggódva várják a Verdun körüli uj esemé nyékét. A tüzérségi tűz aggodalomkeltő mó­don erősbödött, jelentékeny gyalogsági elő- törésekkel kell számolni, különösen Souville környékén kritikus a helyzet. — A franciák­nál nagyarányú csapateltolás folyik. A Novoje Vremja szerint az Albert— bapaumei ut mentén folyó harcok a háború leghevesebb küzdelmei. Az angolok a leghe­vesebb ellentállással találkoztak. Csupán Sommetól északra az utóbbi harcokban 14,000 gyarmati és angol katona halt meg. Sikeres német repülő- támadás Révai ellen. Berlin, jul. 19. A Wolff-ügynökség jelenti: Julius 18-áh reggel német tengeri repülőgépek bombákkal megtámadták a revali hadikikötőben horgonyzó ellensé­ges cirkálókat, torpedónaszádokat, ten­geralattjárókat, valamint az ottani kato­nai telepeket. Az ellenséges haderőket számos kétségtelenül megállapított találat érte. így csak az egyik tengeralattjárót négy­szer találtuk el. A hajógyári építmé­nyeken nagy tűzvészt idéztünk elő. Va­lamennyi repülőgépünk a szárazföldről történt erős lövetésük dacára és az el­lenséges repülőgépeknek megkísérelt el­lenhatása dacára viszatért a finn tenger­öböl előtt rájuk várakozó tengeri had­erőinkhez, jóllehet az utóbbiakat a ked­vező látási viszonyok miatt a szárazföld­ről igen korán megfigyelték és ellensé­ges repülők felderítése ottlétüket meg­állapította, az ellenséges tengeri haderő még nem mutatkozott. A tengerészeti vezérkar főnöke. Elsülyedt angol gőzös. London, jul. 19. A Cárrá nevű nagygőzös, amely a z angol-francia hajóstársaságé volt, az Északi tengeren aknára futva, elsülyedt. Az angolok újabb kalózkodása. Rotterdam, jul. 19. A kirkvalli holland konzul jelenti, hogy az angolok minden holland gőzöst lefoglal­tak és rakományaikkal együtt zsákmánynak minősítettek. LEQUJABB. Az orosz minisztertanácsból. Stokholm, jul. 19. A cár főhadiszállásán minisztertanács volt. Trep«*r közlekedésügyi miniszter jelen­tette, hogy a municiószáUitás az Archangelszk- moszkvai egyes sínpáron lehetetlen E vasút a szükséglet csak egynegyedét bonyolítja le. Suvajew a fronton levő katonák han­gulatának eséséről beszélt. Szaszanow Románia tiltakozásáról tett jelentést a municióelkobzással kapcsolatban. Határozatot nem hoztak. Hervó Románia beavat­kozáséról. Bem, julius 19. Hervé a Victoire-ban írja: Románia beavatkozása nem döntő, de ha beavatkozna, l.galább három hónappal közelebb jutnánk a békéhez, több tucat mil- liárdot megtakaríthatnánk és több százezer szövetséges katona életét megkímélnék. Bukarest, jul. 19. A félhivatalos Viitorul írja : A román közönség betelt a háborúra uszitőkkal. A russzofilek semmi eredményt sem értek el. Románia tisztában van a kül­politikai helyzettel. .Róma, jul. 19. A Popolo dTtalia írja: A központi hatalmak és Románia közti kereskedelmi megállapodás messze túlmegy az egyszerű kereskedelmi szerződős határain. Ä trckoVip oro^z offenziva. Egy magasrangu tisztviselő nyilatkozata. A bukovinai helytartóság egy magas- rangú tisztviselője igen érdekes nézőpontból a következőkben világítja meg az oroszok bukovinai előnyomulásának célját: — Mindenekelőtt, úgymond, el kell is­merni, hogy az oroszok bukovinai előnyomu­lása gyors ős erőteljes volt. Ez az előnyo­mulás következménye volt annak, hogy az orosz hadvezetőség a Czernowitznál elért si­kereket, a legeredményesebben használta ki. Amint ezt utólag pozitív módon megállapít­hattuk, az oroszok óriási lovastömegekkel folytatták előnyomulásukat Bukovinában s ezért sikerült nekik a védekezésre egyáltalá­ban nem alkalmas terepen előnyomulniok. Az orosz inváziónak bizonyos pontig való sikere a Czemowitz mellett levő állások elfoglalása után előre látható volt. Mi azon­ban mindnyájan tudtuk, hogy a legelső vé­dekezésre alkalmas helyen az orosz offenziva feltétlenül meg fog állani. Jakobenynél és Kirlibabánál hiába küldik harcba az oroszok akár egész lovas haderejüket, itt a legnagyobb erőlködés is hiábavaló. Nemcsak mi, hanem az oroszok maguk is tudják, hogy az Erdélybe való betörés olyan lehetetlenség, amilyent még ez a lehe­tetlenségeket megcáfoló nagy háború is el kell, hogy ismerjen. A mostani bukovinai frontunk biztonsá­gát és áttörhetetlenségót mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a helytartóság köz­pontja minden felszerelésével, fontos irattá­rával és élén Merán gróf helytartóval még most is Dorna-Watrán tartózkodik, anélkül, hogy egy pillanatig is gondolt volna a mene­külésre.

Next

/
Thumbnails
Contents